Előfizetés

Az uniós mentőcsomag lehet Orbán választási pénzszórója

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.07. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
A kormány a parlament elé terjesztette az uniós mentőcsomaghoz kapcsolódó hitelfelvétel ratifikálását. Idén és jövőre több ezer milliárd forint jöhet Magyarországra.
 Az uniós mentőcsomag elindításnak nulladik feltétele, hogy minden uniós tagállam parlamentje adja meg jóváhagyását az mentőcsomagot meglapozó kötvénykibocsátáshoz. Két hete még egyes Európai Bizottsági tisztviselők azon aggódtak, hogy magyar kormány vagy Lengyelország akadályt gördít a közös hitelfelvétel elé. Úgy tetszik, a magyar kormány, pontosabban Orbán Viktor miniszterelnök esetében ez a félelem nem megalapozott, hisz a kormányfő a hírek szerint hatalmas kampányforrásként tekint az uniós mentőcsomagra.  A 2020-ban zárult hétéves uniós fejlesztési ciklusból érkező pénzek kifutóban vannak, a 2021-től induló új programokból pedig idén még nem lehet komoly pénzekre számítani. Ezen változtat az unió 750 milliárd eurós koronavírus-járvány utáni helyreállítási mentőcsomagja, amiből 2021 második felében, és ami a kormánynak különösen fontos, még a 2022 tavaszi választások előtt komoly pénzek érkezhetnek Magyarországra. Épp ezért a magyar kormány nem érdekelt az uniós helyreállítási alap hitelfelvételének blokkolásban. A kormány a múlt heti nagy törvénydömping részeként jóváhagyásra a parlament elé terjesztette az unió 750 milliárd eurós mentőcsomagjához szükséges brüsszeli hitelfelvételről az Európai Unió Tanácsa határozatát. Mind a 27 parlamentnek jóvá kell hagynia a megállapodást, ezt követően indulhat a közös európai államkötvények kibocsátása, amely nem mellesleg egy komoly előrelépés az EU történetében, hisz először fog önálló államkötvényt kibocsátani az unió.    Az uniós helyreállítási mentőcsomagból (RRF) Magyarországnak jutó 5800 milliárdnyi támogatás és kedvezményes hitel felhasználásnak tervei lassan szivárognak: a kormány kilenc területen szeretné felhasználni ezt a GDP 10 százalékára rúgó összeget, ám a részletes terveket mind a mai napig nem hozta nyilvánosságra. A kilenc program – az zöldenergia-fejlesztések, a közlekedés, a közoktatás, egyetemek, egészségügy, vízgazdálkodás, digitális-reform, körforgásos gazdaság és a felzárkózó települések – mindegyikéről ugyan már megismerhető egy rövid 20-20 oldalas összefoglaló anyagot, amit úgymond társadalmi vitára is bocsájtottak. Ugyanis az unió elvárja, hogy a kormány a nemzeti mentőcsomagok széles társadalmi támogatottságra épüljenek, hisz végső soron Európában ez lenne normális. Ehhez képest a magyar egyeztetések sehol nem tartanak, bár az erre szolgáló honlapon lehet véleményezni ezeket a rövid összefoglalókat, de párbeszédnek nincs komoly nyoma. Annak ellenére, hogy a kormány minden politikai értelemben piszlicsáré ügyben „konzultációt” szervez több milliárdos költségvetéssel, eddig még egyetlen érdekvédelmi, társadalmi szervezettel nem ült le, hogy a 5800 milliárd forintos program felhasználásról egyeztessen. Egyetlen apró kivétel a fővárosi közfejlesztési tanács – ahol a mentőcsomaghoz kapcsolható programok is szóba kerültek –, ám még ez sem lehet egyeztetésnek nevezni. Az Európai Bizottság elképzelése szerint a nemzeti szinten már egyeztetett országprogramokat a kormányoknak április végéig kell kell benyújtania Brüsszelnek jóváhagyásra. A kormány tervei szerint helyreállítási alap forrásainak harmada menne a zöld közlekedésre: a közúttal szemben elsőbbséget élvezne az országos és a városi (hév, metró, villamos) vasúti közlekedés, de forrásokat szánnak a zöld buszok beszerzésére is. Jelentős összeget, 1500-2000 milliárd forintot szán a kormány NER-alapítványokba kiszervezendő felsőoktatás kistafírozására is.  

Átalakult az uniós pénzek felügyelete

Az év elejére jelentősen átalakított Orbán Viktor miniszterelnök a kormányzaton belül az uniós pénzek feletti felügyeletet – tárta fel a 444.hu. Az átszervezéseket a kormány semmilyen módon nem kommunikálta. A lap szerint a kormányfő a pénzek elosztását közelebb vonta magához és a Palkovics László vezette ITM-től a Gulyás Gergely irányította Miniszterelnökséghez helyezte át a feladatot, emellett egy új államtitkárság alakult idén Orbán Viktor közvetlen alárendeltségében működő a Miniszterelnöki Kormányirodán. Az átalakítások célja több kormányzati forrás szerint az, hogy Orbán szeretné ezeket a uniós helyreállítási alapot a 2022-es választási kampány szolgálatába állítani, és például a billegőnek számító választókörzetekre célzottan költeni a pénzt, úgy, hogy érdekeltté tegye az ott élőket a fideszes kormányzás támogatásában. 

Német alkotmánybírósági gáncs

A hitelfelvételt eddig közel 16 országban hagyták jóvá, vagyis a magyar kormány nincs semmivel elkésve, ráadásul egy ilyen előterjesztést a kabinet fél nap alatt tud átnyomni a parlamenten a fogyatékos jogállami szabályok miatt. Ezzel szemben Németországban megakadt az ottani ratifikáció, mert ugyan a berlini kormány előterjesztését a parlament mindkét háza jóváhagyta, de a német alkotmánybíróság megakasztotta a folyamatot. A testület a német szélsőjobboldali párt az AfD kezdeményezésére vizsgálja, hogy a közös kötvénykibocsátás összhangban áll-e a német, illetve az uniós szabályokkal. Nem ez az első eset, hogy a német alkotmánybíróság az uniós döntéshozatal középpontjába kerül: a 2010-es görög adósságválság idején szintén több német politikus és közgazdász támadta meg a hitelnyújtást, ám akkor a karlsruhei testület zöld utat adott a mentőcsomagnak. 

Tovább drágulnak az újépítésű lakások

A megyei jogú városokban 13 százalékkal kevesebb újépítésű lakás érhető el, mint egy évvel korábban, az árak viszont majdnem 10 százalékkal emelkedtek – derül ki az Otthon Centrum márciusi felméréséből. Összesen 278 társasházi lakásprojekt volt elérhető, ezekben összesen 7 806 új lakás épült. A legtöbb – egyaránt 36 – beruházás Debrecenben és Szegeden van folyamatban, Győrben eggyel kevesebb. Ebben a három városban található az online meghirdetett újlakás projektek több mint harmada, és itt épül a legtöbb újlakás is: Győrben 1 730, Szegeden 1 066, Debrecenben 724. Dunaújvárosban és Salgótarjánban ugyanakkor továbbra sem indult projekt, míg Szekszárdon mindössze egyetlen futó beruházásban kínáltak új lakásokat a felmérés időpontjában. A nagyobb városokban jellemzően több lakásberuházás van folyamatban, a legkisebb megyei jogú városokban viszont erre alig akadt példa – összegezte a helyzetet Soóki-Tóth Gábor, az Otthon Centrum elemzési vezetője. Az új lakások négyzetméterára eközben tovább emelkedett a megyei jogú városokban. A 643 ezer forintos átlagos négyzetméterár 9,5 százalékos éves drágulást jelent, és ez az árszint már eléri a külső pesti kerületek használt lakásainak négyzetméterárát. A megyei jogú városok közül Debrecen a legdrágább 838 ezer forintos négyzetméterenkénti átlaggal. Veszprémben 715 ezer forintot kérnek négyzetméterenként. A legkedvezőbb árfekvésű város Hódmezővásárhely, ahol átlagosan 400 ezer forintba kerül egy újlakás négyzetmétere. A megyei jogú városok több mint felére a 400-560 ezer forint közötti ársáv a jellemző.  

AZ IMF szerint ez vár Magyarországra

A Nemzetközi Valutalap (IMF) 4,3 százalékra emelte a magyar gazdasági idei várható növekedési előrejelzését, és 2022-ben jöhet a "tűzijáték".
Javította a magyar gazdaság növekedési kilátásait a IMF a kedden kiadott Világgazdasági jelentésében, ugyanakkor a nemzetközi szervezetnél is figyelmeztettek a gyorsuló inflációra. Az őszi előrejelzésében az IMF még csak 3,9 százalékos növekedést várt idénre, ezzel szemben 2021-re most 4,3 százalékra emelte GDP-bővülési várakozását. Vagyis a nemzetközi szervezet szerint viszonylag gyorsan nőhet magyar gazdaság, de korántsem olyan kirobbanóan, mint azt az MNB 4-6 százalékos bővülési terve sugallja. A négy százalék feletti növekedés azt is jelenti, hogy idén még nem, csak valamikor 2022 első negyedében dolgozza vissza magát arra szintre a magyar gazdaság, ahol a koronavírus-járvány előtt volt. Az IMF is 2022-re várja a nagy tűzijátékot, ekkor szerintük akár 5,9 százalékkal is nőhet a magyar gazdaság, ami mind nemzetközi összehasonlításban, mind történelmileg nézve kiugró eredmény lenne. A rossz hír az, hogy az infláció az IMF szerint is emelkedik, a tavalyi 3,3 százalék után, idén 3,6 százalékot is elérhet a pénzromlás üteme, 2022-re pedig 3,5 százalékos árindexet jósolnak, ami nem meglepő a világgazdaságot jellemző pénzbőség és ilyen gyors növekedés mellett. Az valutalap elemzői szerint gyorsan visszatér a munkaerőhiány a magyar gazdaságba, ugyanis a tavalyi 4,1 százalék után, ez évre már csak 3,8 százalékos munkanélküliségi rátát várnak, 2022-re pedig az nemzetközi pénzügyi szervezet elemzői szerint a mutató 3,5 százalékra csökken, vagyis ott lehet a foglalkoztatási szint, ahol a válság előtt volt.