Előfizetés

IMF: Fizessenek a gazdagok!

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:42

Fotó: FRANKHOERMANN/SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
Egy javaslat szerint a magas keresetűek ideiglenes szolidaritási adókkal támogathatnák a legrászorultabb rétegeket a pandémia idején.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magas keresetű magánszemélyek és a koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben – számolt be még szerdán a javaslatról a Financial Times című üzleti napilap.
Az IMF szerint az ideiglenes adó csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága csak tovább súlyosbított. A szervezet részéről úgy vélték, megnyugtatná a válság által leginkább sújtottakat, ha azt tapasztalnák, hogy a járvány elleni küzdelemből a társadalom minden rétege kiveszi a részét.

Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség. Az IMF szerint ugyanis nőttek az egyenlőtlenségek a világjárvány idején és leginkább a fiatalabb, valamint szegényebb rétegek a válság kárvallottjai. A Nemzetközi Valutaalap javaslatát ahhoz hasonlította, mint amikor Németország újraegyesítése után szolidaritási adót vezettek be. Az Egyesült Államokban március közepén Joe Biden elnök bejelentette:
„azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, kisebb vagy jelentősebb adóemelésre számíthatnak”.

Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére. Ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése. Az amerikai elnök egy héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta:
„a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.”

Az elnök szerdai, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban, és azt mondta,  hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő.
A terv szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára. Ezen kívül a legnagyobb amerikai vállalatoknak 15 százalékos adót kellene fizetniük az elkönyvelt jövedelmeik után.

358,98 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel: az euróval és a svájci frankkal szemben árnyalatnyit erősödött, míg a dollárhoz képest kissé gyengült.
Az euró 358,98 forinton forgott hét órakor, 7 fillérrel csökkent az árfolyama a szerda esti 359,05 forinthoz képest. A dollár jegyzése 302,12 forintról 302,30 forintra emelkedett, míg a svájci franké 325,51 forintról 325,33 forintra csúszott le. Az euró 1,1875 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,04 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest stagnált az euró árfolyama, 1,1033 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9292 frankot adtak, 0,02 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,15 százalékkal gyengült a dollár, 109,68 jenen jegyezték csütörtök reggel.

Adósságcsapdába kerülhet Magyarország

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.04.08. 06:40

Fotó: Shutterstock
A válságkezelés és a választások miatt magas költségvetési hiánnyal, szinten maradó és drágán finanszírozható államadóssággal szembesülhet jövőre az új kormány.
A feldolgozóipari cégek több mint 75 százaléka nem kapott és nem vett igénybe semmilyen kormányzati támogatást a válság alatt – ez derül ki a Kopint-Tárki Zrt. cégvezetők körében készített felmérésből. A legnagyobb arányban, a cégek közel 20 százaléka a bértámogatást kért, a hitelmoratóriummal a tíz százalékuk sem élt, míg kedvezményes hitelt a cégek mintegy nyolc százaléka kapott. Ennyit Európa „legbőkezűbb” gazdaságvédelmi csomagjáról. Eközben az államháztartás hiány és az államadósság rekordközelbe emelkedett. A hiány ráadásul decemberben szállt el a kormányzati költekezésnek köszönhetően, amelynek semmi köze nem volt a járványhoz. A Kopint-Tárki elemzői szerint idén is megismétlődhet a pénzszórás, hisz 2022-ben választások lesznek, és a növekvő államadósság komoly gondokat okozhat.  Ennek ellenére óvatos optimizmussal tekintetnek 2021-re a Kopint-Tárki elemzői, a korábbi évi 3,5 százalékról 4,5 százalékra emelte növekedési előrejelzését – tudtuk meg Palócz Évától online tájékoztatójukon. A konjunktúrakutató vezérigazgatója szerint az első negyedévben 3,4 százalékos csökkenés vár ránk a tavalyi magas bázis miatt, majd a második negyedben a növekedés 10 százalék fölé ugrik, az év második felében pedig 3-5 százalékra áll be. A feldolgozóipari cégek várakozásai sem kirívóan rosszak, de nem is túl optimisták, ami viszont figyelmeztető jel, hogy nem javulnak a várakozások, vagyis a cégvezetők kivárnak. A válaszadók 40 százaléka számolt be arról hogy cégük a tavaly tavaszi leállások okozta veszteségeket már ledolgozta, míg szintén 40 százalék azok aránya, akik úgy vélik, hogy ez legfeljebb csak jövőre, vagy annál később fog megtörténni. A fennmaradó 20 százalék azzal számol, hogy az idén sikerül elérni a 2019-es termelési volument – mondta Palócz Éva. Az inflációs félelmek nőttek, de ennek ellenére nem fognak elszabadulni a hazai árak. A tavalyi 3,3 százalékos drágulást az élelmiszerek vágtató áremelkedése okozta, ám ennek vége - vélik a kutatók. Idén az élvezeti cikkeket sújtó adóemelések miatt 3,7, míg 2022-ben 3,5 százalékkal emelkedhetnek az árak. A nettó reálbérek további 3,7 százalékkal emelkedhetnek. Míg a jövedelmek januárban gyorsan emelkedtek, a lakossági fogyasztás ezzel nem tartott lépést, ennek ellenére éves szinten 3,7 százalékkal nőhet a háztartások fogyasztása, s ez lesz idei gazdasági növekedés egyik, a nyolc százalékos beruházásnövekedés pedig a második motorja. A gazdasági növekedés harmadik motorja a kormányzati költekezés: tavaly ennek köszönhető, hogy csak öt százalékkal csökkent a magyar gazdaság. A hiány decemberben szállt el, olyan kormányzati kiadások miatt, amelyeknek semmi közük nem volt a járványhoz. Ha csak a vírust néznénk kisebb lehetett volna a deficit a GDP 8 százalékánál. Mivel a kormány bármikor dönthet úgy, hogy ezermilliárdokat oszt szét a sport és az egyházi intézmények között, ezért az idénre várt 6,5 százalékos államháztartási hiány alsó becslés – mondta Palócz Éva. A növekedés motorjai közé hamarosan belép az EU helyreállítási alapja, amelyből Magyarország akár 5800 milliárd forintot is kaphat a rendes uniós támogatásokon felül. Palócz Éva szerint azonban az uniós mentőcsomag hatásai idén és még jövőre is csak kevéssé érvényesülnek a növekedésben, inkább a 2023-as GDP-t dobhatják meg. Nagy Katalin ügyvezető igazgató szerint véges a magyar cégek uniós támogatást felszívó képessége, legalábbis ezt tükrözik a vállalati elemzések. Így ha extrém sok uniós pénz is zúdulna a magyar gazdaságra, azt egyszerűen nem tudnák gyorsan elkölteni. A tapasztalatok szerint van egy korlát, azon túl már értelmetlenül sem lehet a támogatásokat elkölteni – tette hozzá az elemző. A magas államháztartási hiány eredménye a GDP 80 százalékára emelkedő államadósság. Rossz előjel, hogy ma már a románnal összevethető a magyar államadósság finanszírozásának költsége, míg a három Visegrádi ország jóval olcsóbban tud hitelhez jutni. Ha az inflációs félelmek miatt a hozamok megindulnak felfele, akkor az a magyar állampapírok árazását kiemelten fogja érinteni, s ez a tendencia nem megnyugtató – mondta Palócz Éva.    

Robusztus növekedés a világban

 A világgazdaságban 5-6 százalékos növekedés várható, a tavalyi 3,4 százalékos globális visszaesés után. Nem olyan rossz mint, amit sokan vártak, de így is ez volt a legnagyobb a második világháború óta. Az EU-ban beindult a koronavírus-járvány harmadik hulláma, így az első negyedben zsugorodik a GDP, az USA-ban pedig már a negyedi hullámra készülnek. A növekedés idén is a fiskális ösztönzőkre támaszkodik. A hatalmas pénzmennyiség és a laza monetáris politikák következtében egyre növekednek az inflációs kockázatok a világban, de elszabadult árindexekre nem kell számítani – mondta Nagy Katalin, a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány ügyvezető igazgatója. Kína és az USA is 6-7 százalék nőhet, az árukereskedelmük normalizálódik, és az idén eléri a 2019-es szinteket. Az 2004-után csatlakozó 13 EU tagállamban 4,2 százalékkal bővülhet a gazdaság.