Előfizetés

Szijjártó: ötmilliárd forintos magyar-kirgiz fejlesztési alapot hoznak létre

MTI.hu
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:50

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
Azzal a céllal hozzák létre, hogy magyar cégek részt vehessenek Kirgizisztán infrastrukturális, pénzügyi, mezőgazdasági, egészségügyi modernizálásában - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Biskekben kirgiz hivatali partnerével közös sajtótájékoztatóján.
Szijjártó Péter ezt megelőzően, a fejlesztési alapon kívül, megállapodásokat írt alá kirgiz partnereivel a nemzetközi közúti szállításról és árufuvarozásról, a mérésügyi együttműködésről és a külügyminisztériumok közötti együttműködésről. A magyar miniszter és kirgiz hivatali partnere, Ruszlan Kazakbajev bejelentették, hogy Magyarország bővíti biskeki diplomáciai képviseletét, konzulátusa szeptembertől több más európai uniós ország nevében is kiad vízumot, a Wizzair tárgyal arról, hogy közvetlen járatokat indítana Biskek és Budapest, valamint Biskek és Abu-Dzabi között. Elmondták, hogy Magyarország 75-ről 150-re növelte a kirgiz diákoknak nyújtandó magyarországi ösztöndíjak számát, elkezdik a magyar nyelv oktatását kirgiz egyetemeken, valamint kezdeményezik egy fórum megszervezését az Európai Unió és a közép-ázsiai országok között.

IMF: Fizessenek a gazdagok!

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:42

Fotó: FRANKHOERMANN/SVEN SIMON / dpa Picture-Alliance via AFP
Egy javaslat szerint a magas keresetűek ideiglenes szolidaritási adókkal támogathatnák a legrászorultabb rétegeket a pandémia idején.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerint a magas keresetű magánszemélyek és a koronavírus okozta gazdasági válság alatt is jól teljesítő vállalatok extra adók befizetésével fejezhetnék ki szolidaritásukat a pandémia idején leginkább sújtott rétegekkel szemben – számolt be még szerdán a javaslatról a Financial Times című üzleti napilap.
Az IMF szerint az ideiglenes adó csökkentené a társadalmi egyenlőtlenségeket, amelyeket az elmúlt év gazdasági és egészségügyi válsága csak tovább súlyosbított. A szervezet részéről úgy vélték, megnyugtatná a válság által leginkább sújtottakat, ha azt tapasztalnák, hogy a járvány elleni küzdelemből a társadalom minden rétege kiveszi a részét.

Vitor Gaspar, az IMF adóügyekért felelős vezetője a Financial Timesnak elmondta: a válság alatt is boldoguló rétegek adójának szimbolikus növelése erősítené a társadalmi kohéziót, még akkor is, ha az államháztartás szempontjából nem feltétlenül lenne rá szükség. Az IMF szerint ugyanis nőttek az egyenlőtlenségek a világjárvány idején és leginkább a fiatalabb, valamint szegényebb rétegek a válság kárvallottjai. A Nemzetközi Valutaalap javaslatát ahhoz hasonlította, mint amikor Németország újraegyesítése után szolidaritási adót vezettek be. Az Egyesült Államokban március közepén Joe Biden elnök bejelentette:
„azok, akik többet keresnek évi 400 ezer dollárnál, kisebb vagy jelentősebb adóemelésre számíthatnak”.

Elnöki kampánya során Biden számos javaslatot tett a vállalkozások és a magas jövedelemmel rendelkező amerikaiak adójának emelésére. Ilyen volt például a legmagasabb keresetűek egyéni adókulcsának 37-ről 39,6 százalékra emelése. Az amerikai elnök egy héttel ezelőtt jelentette be újabb, ezúttal 2000 milliárd dolláros fejlesztési csomagját. A finanszírozással kapcsolatban elmondta:
„a társasági adó mértékét 21-ről 28 százalékra fogják emelni, hozzátéve, hogy az adókulcs még így is alacsonyabb lesz, mint a második világháború és 2017 között volt.”

Az elnök szerdai, a Fehér Házban elmondott beszédében már együttműködést ajánlott a társasági adó emelésének mértékével kapcsolatban, és azt mondta,  hajlandó beleegyezni egy alacsonyabb társasági adókulcsba, mint a 28 százalékos javaslata és hamarosan meghívja a republikánus törvényhozókat a Fehér Házba egyeztetésre. Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter szerdán ismertette a társasági adóemelési terv részleteit, amelynek célja, hogy az adóelkerülés megakadályozásával 15 év alatt 2500 milliárd dollár új bevételt teremtsenek elő.
A terv szerint egy 21 százalékos globális társaságiadó-minimumot állapítanának meg a nemzetközi tevékenységet folytató vállalatok számára. Ezen kívül a legnagyobb amerikai vállalatoknak 15 százalékos adót kellene fizetniük az elkönyvelt jövedelmeik után.

358,98 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.08. 08:24
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Vegyesen alakult a forint árfolyama a főbb devizákhoz képest a nemzetközi bankközi devizapiacon csütörtök reggel: az euróval és a svájci frankkal szemben árnyalatnyit erősödött, míg a dollárhoz képest kissé gyengült.
Az euró 358,98 forinton forgott hét órakor, 7 fillérrel csökkent az árfolyama a szerda esti 359,05 forinthoz képest. A dollár jegyzése 302,12 forintról 302,30 forintra emelkedett, míg a svájci franké 325,51 forintról 325,33 forintra csúszott le. Az euró 1,1875 dolláron forgott csütörtök reggel, 0,04 százalékkal erősödött az előző napi záráshoz képest. A svájci frankhoz képest stagnált az euró árfolyama, 1,1033 frankon jegyezték. Egy dollárért 0,9292 frankot adtak, 0,02 százalékkal gyengült az amerikai deviza. A jenhez képest 0,15 százalékkal gyengült a dollár, 109,68 jenen jegyezték csütörtök reggel.