Elsietettük a nyitást? - Intő példák a világból

Orbán Viktor hazárdírozik az újranyitással - ezt mutatják a külföldi tapasztalatok. Van, ahol tombol a járvány függetlenül attól, hogy már a lakosság több mint egynegyedét beoltották.

Amennyiben az oltóprogramot sikerpropaganda övezi, az hamis biztonságérzetet kelthet az emberekben, akik azt hihetik, már számukra veszélytelen a koronavírus és visszatérhetnek a járvány előtti életvitelükhöz. A fegyelem lazulása, az óvintézkedések be nem tartása, az állandó jövés-menés a megbetegedések megugrásához vezet, ismét súlyos terhet róva az eddigi fertőzési hullámokba fizikailag és lelkileg is belefáradt egészségügyi dolgozókra. A korlátozások lazítása növeli az esetszámot, különösen nagy kockázatot jelent járványgócok lehetséges kialakulása miatt - ezek a tanulságok vonhatóak le más, Magyarországnál az oltások tekintetében jobban álló országok tapasztalataiból. A nemzetközi példák alapján járványügyileg megalapozatlannak tűnik, hogy Orbán Viktor 2,5 millió részlegesen beoltott emberhez kötötte az újranyitás megkezdését. A magyar miniszterelnök március 19-én a Kossuth rádiónak adott interjújában azzal indokolta ezt a döntést, hogy a kormány számítása szerint ha ezt a számot elérik, addigra “minden 65 év fölötti, regisztrált” meg fogja kapni a vakcinát. Csakhogy ez a logika látszólag figyelmen kívül hagyja, hogy a krónikus betegek korcsoporttól függetlenül veszélyeztettek, valamint arra sincs tekintettel, hogy a hazánkban jelenleg terjedő, fertőzékenyebb brit variáns és más, külföldön észlelt mutációk az eredeti koronavírusnál súlyosabb szövődményeket okoznak a fiataloknál is.

Magyarországra nézve baljóslatú például, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt napokban megtorpant a fertőzések számának csökkenése, sőt néhány közép-nyugati államban még felfelé is ível a járványgörbe, holott a lakosság több mint egyharmada kapott már legalább egy dózist valamely, koronavírus elleni oltásból, az amerikai egynegyedének pedig már be is fejeződött az immunizációja. A mostani járványhullám egyelőre Michiganben a legsúlyosabb. A hazánkkal közel azonos lélekszámú állam már március 24-én elérte az Orbán-kormány által kitűzött mérföldkövet - a lakosság 25 százalékának részleges beoltottságát, - ám az egészségügyön nemhogy csökkent volna, hanem tovább növekedett a terhelés. Két hét alatt a kórházban ápolt fertőzöttek száma 1682-ről 3304-re duplázódott, és kevésbé drámai mértékben ugyan, de a lélegeztetőgépre kapcsoltak száma is megnövekedett: 1178 páciensről 1375-re. Az egyedüli jelentős változás a betegek eloszlásában tapasztalható: a 60 év felettiek az oltások révén megszerzett védettségüknek hála megússzák a komoly szövődményeket, így az ágyakat fiatalabbak töltik meg. A szakemberek szerint több tényező együttes hatásának tudható be az esetszámok emelkedése; egyebek mellett a korlátozásokba belefásult lakosság fegyelmezetlensége, a részleges lazítás, a brit variáns elterjedése, valamint a március elején újranyitott iskolákban kialakult járványgócok egyaránt szerepet játszanak a járvány terjedésében. A Free Detroit Press című helyi lapnak nyilatkozó Ryan Malosh járványügyi szakértő előrejelzése szerint a mostani hullám még további öt-hat hétig is eltarthat, és május közepén tetőzhet, megjegyezte ugyanakkor, hogy az oltásoknak köszönhetően kevesebben fognak meghalni.

Hasonlóan borús a helyzet Chilében, pedig az országban a lakosság egynegyede már március 14-én megkapta az első oltást, és mostanra már több mint 37 százalék jutott hozzá a részleges védelmet nyújtó első dózishoz. A dél-amerikai állam ezzel a világ élbolyába tartozik, ám a chileiek mégsem ünnepelhetnek és élvezhetik a déli féltekén éppen tomboló “szabad nyarat”, hanem többnyire szigorú karanténban várhatják a járvány lecsengését. A santiagói kormány úgy döntött: az ország március elején nyit, de a hónap végére már be is kellett húzni a vészféket, miután az egészségügyi rendszer teljesítőképessége határához közelített. Az oltókampány hatása Chilében is érzékelhető, hiszen nem az idősebb korosztály tagjaival vannak tele az intenzív osztályok, hanem a fiatalabbakkal. Habár a brit és a még alattomosabb brazil variáns elterjedése is közrejátszott a járvány felfutásában, a szakemberek meghatározó tényezőként említik, hogy a kormány diadalittasan számolt be a gyors ütemben haladó oltóprogramról. Claudia Cortés chilei járványügyi szakértő az NBC-nek nemrég azt mondta, hogy a hivatalos tájékoztatásból az emberek láthatólag azt szűrték le, hogy minden rendben van, pedig “világosan ki kell mondani, hogy a vakcinák csak egy részét képezik a járvány elleni küzdelemnek.” Az átoltottság növekedése pedig “nem jelenti azt, hogy nem kellene megtartani a távolságot vagy a maszkot viselni.” A felelőtlen kommunikáció és az elhamarkodott nyitás következtében hirtelen szükségessé vált zárásnak a felmérések szerint Sebastian Pinera elnök megfizette a politikai árát: a február végi 58 százalékról mostanra 38 százalékra zsugorodott az államfő vezényelte járványkezeléssel elégedettek chileiek aránya.

Chris Whitty a brit kormány egészségügyi főtanácsadója hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a chilei fertőzési hullám akár a Egyesült Királyságban is megismétlődhet, még annak dacára is, hogy ott már a teljes lakosság majdnem fele megkapta az első dózist. Szerinte a dél-amerikai állam esete cáfolja azt a feltételezést, miszerint sok embert beoltása megoldaná a járvány jelentette problémát. Whitty hozzátette: Chile példája igazolja, hogy a London által választott fokozatos újranyitásra van szükség. A brit szakemberek nem titkoltan arra számítanak, hogy minden egyes lazítás a megbetegedések emelkedéséhez vezethet, ám annak mértékét nehéz megbecsülni. Egyrészt az ismert és esetleges jövőbeni variánsok jelentenek kockázatot, másrészt az is kérdés, hogy a különböző védőoltások mennyire védenek a tovább fertőzéstől. Az előrejelzések mindenesetre azzal számolnak, hogy a korlátozások teljes feloldását követően mindenképpen kell számítani egy újabb fertőzési hullámra a szigetországban, ami napi 100-250 áldozatot követelhet. Valódi megnyugvásra csak a nyájimmunitás elérése adhatna okot, amelyhez a szakértők szerint 60-80 százalékos átoltottságra lehet szükséges.

Magyarország nem Izrael

Az Orbán-kormánynál az izraeli döntéshozók is óvatosabbak voltak: a nem létfontosságú boltokat csak február második felében nyitották újra, miután már a lakosság több mint 45 százalékát legalább részlegesen beoltották. Mostanra már mintegy 4,9 millióra nőtt a mindkét dózist megkapottak száma, ami a lakosság 54,0 százalékát jelenti. Ez világviszonylatban a legmagasabb tényleges védettségi arány. A nyitás mégis fokozatos, három részben végrehajtott volt, a járványügyi korlátozások egy része pedig máig él.

Izraelben december 20-án az egészségügyi dolgozók körében kezdődött az oltási kampány, a szigorú korlátozások pedig sokáig hatályban maradtak. Január 29-én még magas volt a napi esetszám, 5096, a 7 napos átlag pedig 6423 volt. Április 7-én viszont már az aznap elvégzett 59 842 (!) teszt mindössze 0,5 százaléka lett pozitív, a napi esetszám december eleje óta először esett újra 300 alá, 293 új fertőzöttet találtak, a 7 napos átlag pedig 302 volt. A súlyos esetek száma a beoltottak számának növekedéséve fokozatosan csökkent. Január 17-e volt a harmadik hullám csúcspontja, amikor 1192 súlyos állapotban lévő beteget kezeltek kórházban, a The Times of Israel szerdai beszámolója szerint a lélegeztető gépen lévő betegek száma is 159-re csökkent. Kedden még hat haláleset történt, szerdán nullára csökkent ez a szám. A 8,8 millió lakosú Izrael összességében eddig 6 262 veszítette el életét a koronavírus következtében, miközben a nem egészen tízmilliós Magyarországon 22 681 áldozatot követelt eddig a járvány.

Azt sem szabad elfelejteni, hogy a közel-keleti országban kizárólag a Pfizer/BioNTech vakcináját alkalmazták. Az eddigi kutatások szerint ez a védőoltás és a szintén mRNS alapú Moderna széruma bizonyult a leghatékonyabbnak a különböző variánsok ellen, illetve az is kiderült róluk, hogy az enyhe lefolyású megbetegedéssel szemben is jelentősen védenek. Mindez azt jelenti, hogy beoltott izraeliek másoknak kevesebb valószínűséggel adták tovább a kórt. A Magyarországon is alkalmazott brit-svéd AstraZeneca és a kínai Sinopharm terméke vagy éppen az orosz Szputnyik V kapcsán viszont nincsen adat arról, hogy mennyire akadályozzák a fertőzést.