Előfizetés

Elsietettük a nyitást? - Intő példák a világból

Rostoványi András Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.04.09. 08:00

Fotó: MARTIN BERNETTI / AFP
Orbán Viktor hazárdírozik az újranyitással - ezt mutatják a külföldi tapasztalatok. Van, ahol tombol a járvány függetlenül attól, hogy már a lakosság több mint egynegyedét beoltották.
Amennyiben az oltóprogramot sikerpropaganda övezi, az hamis biztonságérzetet kelthet az emberekben, akik azt hihetik, már számukra veszélytelen a koronavírus és visszatérhetnek a járvány előtti életvitelükhöz. A fegyelem lazulása, az óvintézkedések be nem tartása, az állandó jövés-menés a megbetegedések megugrásához vezet, ismét súlyos terhet róva az eddigi fertőzési hullámokba fizikailag és lelkileg is belefáradt egészségügyi dolgozókra. A korlátozások lazítása növeli az esetszámot, különösen nagy kockázatot jelent járványgócok lehetséges kialakulása miatt - ezek a tanulságok vonhatóak le más, Magyarországnál az oltások tekintetében jobban álló országok tapasztalataiból. A nemzetközi példák alapján járványügyileg megalapozatlannak tűnik, hogy Orbán Viktor 2,5 millió részlegesen beoltott emberhez kötötte az újranyitás megkezdését. A magyar miniszterelnök március 19-én a Kossuth rádiónak adott interjújában azzal indokolta ezt a döntést, hogy a kormány számítása szerint ha ezt a számot elérik, addigra “minden 65 év fölötti, regisztrált” meg fogja kapni a vakcinát. Csakhogy ez a logika látszólag figyelmen kívül hagyja, hogy a krónikus betegek korcsoporttól függetlenül veszélyeztettek, valamint arra sincs tekintettel, hogy a hazánkban jelenleg terjedő, fertőzékenyebb brit variáns és más, külföldön észlelt mutációk az eredeti koronavírusnál súlyosabb szövődményeket okoznak a fiataloknál is. Magyarországra nézve baljóslatú például, hogy az Egyesült Államokban az elmúlt napokban megtorpant a fertőzések számának csökkenése, sőt néhány közép-nyugati államban még felfelé is ível a járványgörbe, holott a lakosság több mint egyharmada kapott már legalább egy dózist valamely, koronavírus elleni oltásból, az amerikai egynegyedének pedig már be is fejeződött az immunizációja. A mostani járványhullám egyelőre Michiganben a legsúlyosabb. A hazánkkal közel azonos lélekszámú állam már március 24-én elérte az Orbán-kormány által kitűzött mérföldkövet - a lakosság 25 százalékának részleges beoltottságát, - ám az egészségügyön nemhogy csökkent volna, hanem tovább növekedett a terhelés. Két hét alatt a kórházban ápolt fertőzöttek száma 1682-ről 3304-re duplázódott, és kevésbé drámai mértékben ugyan, de a lélegeztetőgépre kapcsoltak száma is megnövekedett: 1178 páciensről 1375-re. Az egyedüli jelentős változás a betegek eloszlásában tapasztalható: a 60 év felettiek az oltások révén megszerzett védettségüknek hála megússzák a komoly szövődményeket, így az ágyakat fiatalabbak töltik meg. A szakemberek szerint több tényező együttes hatásának tudható be az esetszámok emelkedése; egyebek mellett a korlátozásokba belefásult lakosság fegyelmezetlensége, a részleges lazítás, a brit variáns elterjedése, valamint a március elején újranyitott iskolákban kialakult járványgócok egyaránt szerepet játszanak a járvány terjedésében. A Free Detroit Press című helyi lapnak nyilatkozó Ryan Malosh járványügyi szakértő előrejelzése szerint a mostani hullám még további öt-hat hétig is eltarthat, és május közepén tetőzhet, megjegyezte ugyanakkor, hogy az oltásoknak köszönhetően kevesebben fognak meghalni. Hasonlóan borús a helyzet Chilében, pedig az országban a lakosság egynegyede már március 14-én megkapta az első oltást, és mostanra már több mint 37 százalék jutott hozzá a részleges védelmet nyújtó első dózishoz. A dél-amerikai állam ezzel a világ élbolyába tartozik, ám a chileiek mégsem ünnepelhetnek és élvezhetik a déli féltekén éppen tomboló “szabad nyarat”, hanem többnyire szigorú karanténban várhatják a járvány lecsengését. A santiagói kormány úgy döntött: az ország március elején nyit, de a hónap végére már be is kellett húzni a vészféket, miután az egészségügyi rendszer teljesítőképessége határához közelített. Az oltókampány hatása Chilében is érzékelhető, hiszen nem az idősebb korosztály tagjaival vannak tele az intenzív osztályok, hanem a fiatalabbakkal. Habár a brit és a még alattomosabb brazil variáns elterjedése is közrejátszott a járvány felfutásában, a szakemberek meghatározó tényezőként említik, hogy a kormány diadalittasan számolt be a gyors ütemben haladó oltóprogramról. Claudia Cortés chilei járványügyi szakértő az NBC-nek nemrég azt mondta, hogy a hivatalos tájékoztatásból az emberek láthatólag azt szűrték le, hogy minden rendben van, pedig “világosan ki kell mondani, hogy a vakcinák csak egy részét képezik a járvány elleni küzdelemnek.” Az átoltottság növekedése pedig “nem jelenti azt, hogy nem kellene megtartani a távolságot vagy a maszkot viselni.” A felelőtlen kommunikáció és az elhamarkodott nyitás következtében hirtelen szükségessé vált zárásnak a felmérések szerint Sebastian Pinera elnök megfizette a politikai árát: a február végi 58 százalékról mostanra 38 százalékra zsugorodott az államfő vezényelte járványkezeléssel elégedettek chileiek aránya. Chris Whitty a brit kormány egészségügyi főtanácsadója hétfőn arra figyelmeztetett, hogy a chilei fertőzési hullám akár a Egyesült Királyságban is megismétlődhet, még annak dacára is, hogy ott már a teljes lakosság majdnem fele megkapta az első dózist. Szerinte a dél-amerikai állam esete cáfolja azt a feltételezést, miszerint sok embert beoltása megoldaná a járvány jelentette problémát. Whitty hozzátette: Chile példája igazolja, hogy a London által választott fokozatos újranyitásra van szükség. A brit szakemberek nem titkoltan arra számítanak, hogy minden egyes lazítás a megbetegedések emelkedéséhez vezethet, ám annak mértékét nehéz megbecsülni. Egyrészt az ismert és esetleges jövőbeni variánsok jelentenek kockázatot, másrészt az is kérdés, hogy a különböző védőoltások mennyire védenek a tovább fertőzéstől. Az előrejelzések mindenesetre azzal számolnak, hogy a korlátozások teljes feloldását követően mindenképpen kell számítani egy újabb fertőzési hullámra a szigetországban, ami napi 100-250 áldozatot követelhet. Valódi megnyugvásra csak a nyájimmunitás elérése adhatna okot, amelyhez a szakértők szerint 60-80 százalékos átoltottságra lehet szükséges. 

Magyarország nem Izrael

Az Orbán-kormánynál az izraeli döntéshozók is óvatosabbak voltak: a nem létfontosságú boltokat csak február második felében nyitották újra, miután már a lakosság több mint 45 százalékát legalább részlegesen beoltották. Mostanra már mintegy 4,9 millióra nőtt a mindkét dózist megkapottak száma, ami a lakosság 54,0 százalékát jelenti. Ez világviszonylatban a legmagasabb tényleges védettségi arány. A nyitás mégis fokozatos, három részben végrehajtott volt, a járványügyi korlátozások egy része pedig máig él. Izraelben december 20-án az egészségügyi dolgozók körében kezdődött az oltási kampány, a szigorú korlátozások pedig sokáig hatályban maradtak. Január 29-én még magas volt a napi esetszám, 5096, a 7 napos átlag pedig 6423 volt. Április 7-én viszont már az aznap elvégzett 59 842 (!) teszt mindössze 0,5 százaléka lett pozitív, a napi esetszám december eleje óta először esett újra 300 alá, 293 új fertőzöttet találtak, a 7 napos átlag pedig 302 volt. A súlyos esetek száma a beoltottak számának növekedéséve fokozatosan csökkent. Január 17-e volt a harmadik hullám csúcspontja, amikor 1192 súlyos állapotban lévő beteget kezeltek kórházban, a The Times of Israel szerdai beszámolója szerint a lélegeztető gépen lévő betegek száma is 159-re csökkent. Kedden még hat haláleset történt, szerdán nullára csökkent ez a szám. A 8,8 millió lakosú Izrael összességében eddig 6 262 veszítette el életét a koronavírus következtében, miközben a nem egészen tízmilliós Magyarországon 22 681 áldozatot követelt eddig a járvány. Azt sem szabad elfelejteni, hogy a közel-keleti országban kizárólag a Pfizer/BioNTech vakcináját alkalmazták. Az eddigi kutatások szerint ez a védőoltás és a szintén mRNS alapú Moderna széruma bizonyult a leghatékonyabbnak a különböző variánsok ellen, illetve az is kiderült róluk, hogy az enyhe lefolyású megbetegedéssel szemben is jelentősen védenek. Mindez azt jelenti, hogy beoltott izraeliek másoknak kevesebb valószínűséggel adták tovább a kórt. A Magyarországon is alkalmazott brit-svéd AstraZeneca és a kínai Sinopharm terméke vagy éppen az orosz Szputnyik V kapcsán viszont nincsen adat arról, hogy mennyire akadályozzák a fertőzést. 

Szabad szemmel: Nem tud mit kezdeni az Orbán-kormány nácizós mutatványával a német külügy

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.09. 06:49

A háttérben meg megy a vakcinabirkózás, nevezetesen arról, hogy akkor kell-e az orosz oltóanyag, vagy sem.

Reuters

A német Külügyminisztérium szóvivője teljesen érthetetlennek tartja, amit a magyar kormány előadott Petry Zsolt menesztése ügyében és ezt a budapesti német ügyvivő ezt meg is mondta, amikor beidézték a Bem rakpartra. Eszerint Németország a lehető leghatározottabban visszautasítja, amit Gulyás Gergely kifejtett, hogy ti. a náci időket idézi, ahogyan eltávolították a Hertha kapusedzőjét, miután az nyilatkozott a Magyar Nemzetnek. Az érintett klub szóvivője kijelentette: teljesen fura, hogy a magyar fél Németországot a hitleri rezsimhez hasonlítja. Megerősítette továbbá, hogy az egyesület támogatja a társadalmi sokszínűséget, az egyenlő jogokat és a toleranciát. Mint emlékezetes, a Hertha olvasatában Petry homofób és migránsellenes kijelentéseket tett. A hírügynökség emlékeztet arra, miután a Miniszterelnöki Hivatal vezetője megkérdőjelezte a demokratikus német normákat, hogy Berlinen kívül sok más uniós tagország is aggódik a Magyarországon tapasztalható demokrácia-ellenes változások miatt. Orbán azonban visszautasítja a bírálatokat, miközben ellenzi a bevándorlást, törölte az alaptörvényből az egyneműek házasságát, valamint a transzneműek elismerését, kormánya pedig gyakran eltévelyedésnek állítja a melegséget.

Deutsche Welle

Kétséges, hogy a Fidesz tud-e győzni jövőre a választáson, ezért bizarr hadjárat zajlik az ellenzékkel szemben, de két politológus is bűnbak lett. A téma, vagy inkább az ürügy a vírus elleni oltás. Orbán az év eleje óta azzal vádolja a vele szemben álló hat pártot, hogy azok halálkampányt folytatnak a vakcinák beadása ellen. Ebben a politikust fáradhatatlanul támogatja a kormány, saját pártja, valamint a közeli sajtó. Az állítások persze teljesen alaptalanok, mert amit az ellenzéki erők nem tudnak elfogadni, az az, hogy a hatóságok beadják a kínai és orosz oltóanyagot is, noha azt még nem hagyta jóvá az illetékes európai ügynökség. Ennek ellenére szinte nap mint nap az jelenik meg az ellenzékről, hogy elárulják a hazát és a nemzet ellenségei, akik a halállal és a fájdalommal kufárkodnak. Orbán maga kevésbé agresszív ebben a tekintetben, de lényegileg ugyanezt szokta kifejteni. Krekó Péter, aki elemzőként az egyik célpont, úgy látja: riasztó, hogy az államapparátus milyen mértékben kénytelen közreműködni az ilyen politikai üzenetek célba juttatásában. De hát veszélyben az uralom, mert az emberek nem kis részének tele van a hócipője a miniszterelnökkel, a nagyképűséggel és korrupciós ügyekkel. Azon kívül bajok vannak a járvány elleni harccal is. Sok kórházban drámai a helyzet, de pontosat nem lehet tudni, mert független újságírók nem léphetnek be a gyógyintézményekbe. Ugyanakkor a hatalom sikerpropagandát folytat az oltások ügyében, mivel villámgyorsan újra akarja indítani a gazdaságot, nehogy beüssön egy újabb, súlyos visszaesés. Nagy Attila Tibor, aki elemzőként szintén a Fidesz célkeresztjébe került, úgy értékeli, hogy egyre idegesebb a közhangulat, ma már nincs lehetőség ésszerű politikai párbeszédre.

Guardian

Timothy Garton Ash szerint a PiS a Rákosi-féle szalámi taktikát, illetve Orbán Viktor forgatókönyvét koppintja, amikor a járványra hivatkozva szép csendben igyekszik hidegre tenni a független lengyel sajtót. A neves oxfordi történész-politológus azonban arra figyelmeztet, hogy Európának résen kell lennie, mert itt nem csupán a lengyel, hanem az egész európai demokrácia veszélybe került. Ezzel kapcsolatban Magyarországról már múlt időben beszélt, mert mint rámutatott, ott a Klubrádió beszántása után gyakorlatilag már csak mutatóba maradt független orgánum, így az ország immár nem tekinthető jogállamnak. A közmédiát a lengyeleknél is a hatalom szolgálatára állították rá, de azért még erős a sajtó és a civil társadalom ellenállása. Viszont a közszolgálati média mást sem csinál, csak dezinformál, a valóságot kizárólag a független szerkesztőségek jóvoltából lehet megismerni. Így azt, hogy az ország rettenetesen teljesít a járvány elleni küzdelemben. Kizárólag ott látni, hogy az emberek nem jutnak be a kórházakba, mert azok annyira tele vannak. Az orvosokat egyedül ott tárhatják fel, hogy az ellátás az összeomlás szélére jutott. Ebben a helyzetben a demokrácia híveinek támogatására meg kell szólalnia az Egyesült Államoknak és Németországnak is – hangsúlyozza Ash, aki viszont nagy gondot lát az EU-nál, mivel az képtelen hatékonyan kiállni a jogállamért egyes tagjaival szemben. A járványalapból, illetve az új költségvetésből hatalmas pénzeket készül adni a populista, nacionalista Fidesznek, illetve Jog és Igazságosságnak, jóformán minden kikötés nélkül. Éspedig pont akkor, amikor az Orbán-Morawiecki-Salvini-trió hozzálátott, hogy új populista-nacionalista frakciót hozzon tető alá Strasbourgban. Szóval a veszély immár nem csupán a lengyeleket, hanem Európa egészét fenyegeti.

Die Welt

A jelek szerint pillanatokon belül annyira felgyorsul a nyugati vakcinák szállítása, hogy az illetékes biztos szerint a tervezettnél másfél hónappal hamarabb, már a nyár közepére be tudják oltani az európai lakosság 70 százalékát. Ezért megismételte, hogy semmi szükség a Szputnyik V-re. Breton, aki egyben az oltóanyagok gyártásának megszervezésével megbízott munkacsoport vezetője, nyomást gyakorol az üzemekre, hogy tartsák be ígéretüket. Épp a kapott válaszok alapján jelentette be, hogy lényegesen gyorsítani tudnak a tempón. Olyannyira, hogy ha minden jól megy, akkor az év végére mindenki immunis lesz a földrészen a kórokozóval szemben. Mostantól július közepéig 420 millió adag érkezik, így akkor sincs baj, ha az AstraZeneca netán megint megszegi a szavát. A 2. félévében ugyanis már egymilliárd ampulla jön, de kell is ennyi, hiszen szükség lesz emlékeztető oltásokra, illetve várható új mutánsok megjelenése. A termelés a nyár után robbanásszerűen felfut, a végső kapacitás évi 2-3 milliárd adag lesz Európában. Ily módon nélkülözni lehet az orosz oltóanyagot, ráadásul abból csak akkor lesz, amikorra már lezajlik az oltási kampány javarésze. A segítségre viszont most van szükség - mondta Breton.

Neue Zürcher Zeitung

A kommentár úgy látja: Nyugat-Európának a világon semmi oka, hogy lemondjon az orosz vakcináról, ha az kiérdemli a forgalmazási engedélyt és van belőle a piacon. De az biztos, hogy Moszkva propagandaeszközként használja, az EU-ban pedig arra jó, hogy egyes tagállamok rajta keresztül távolságtartásukat hangsúlyozzák Brüsszellel szemben. Pedig arra kellene bevetni, amire kitalálták: az emberek gyors beoltására. Bár a szer ügyében még folynak a vizsgálatok, ám Putyin gátlástalanul kiaknázza az eddigi kedvező visszajelzéseket. A magyar és a lengyel kormány pedig a készítmény segítségével demonstrálja szembenállását az unióval, illetve próbálja igazolni, hogy milyen ügyesen tárgyal kereskedelmi kérdésekben a regionális hatalmi tömbök között. De most már német politikusok is igyekeznek ily módon a reflektorfénybe lépni. A bajor miniszterelnök előszerződést írt alá 2,5 millió adag megvásárlásáról és a szövetségi egészségügyi miniszter is tárgyalt az orosz féllel. Ezzel szemben Merkel úgy ítéli meg, hogy a beszerzés a Bizottság dolga. Ám látnivaló, hogy Brüsszel pont itt csődöt mondott, miközben nincs vesztegetnivaló idő. A hatékony szereket onnan kell megvenni, ahol azok rendelkezésre állnak. Szükség esetén akár az oroszoktól is. Hiszen ily módon nem alakul ki függő viszony. Az már más kérdés, hogy Moszkva mennyit tud szállítani, hiszen Magyarországnak pl. mindössze 800 ezer adagot adott. És nem lehet tudni, mekkora a gyártási kapacitás, miközben az orosz lakosság mélységesen bizalmatlan a nemzeti oltóanyaggal szemben.

Süddeutsche Zeitung

A lap szerint az orosz vakcinával szemben nem szabad más követelményt támasztani, minthogy hatékony és biztonságos legyen. Ha ez megvan, akkor venni kell belőle, az semmiképpen sem írja felül a Moszkvával szembeni európai politikát. Az EU azonban azon tépelődik, hogy Putyin ajánlata akkor most humanitárius gesztus vagy csupán propagandahúzás. Továbbá hogy nincsenek-e geopolitikai megfontolások az ajánlat mögött, és hogy szabad-e boltolni az elnökkel, miközben a Nyugat bírálja annak tekintélyelvű politikáját, valamint az Ukrajna elleni fellépést. Ám cinikusan jár el az, aki ideológiai okokból utasít vissza gyógyszert, vagy éppen pont ilyen hátsószándékkal akar szállítani. A Szputnyik V-nek most először át kell mennie az Európai Gyógyszerügynökség vizsgáján. Ha ez megvan, és az unió mégsem rendel belőle, akkor nem szabad meggátolni a tagállamokat abban, hogy vásároljanak Oroszországtól. Az viszont képtelenség, hogy a bajor miniszterelnök most más tartományokkal akar rivalizálni az orosz piacon. A Kreml azért szállított gyorsan a készítményből Magyarországra, illetve a Balkánra, hogy kiemelje a törésvonalakat. Hogy ehhez most Söder is partner, az felülmúlja Moszkva legmerészebb várakozásait is.

AP

A Magyar Orvosi Kamara és több háziorvos is megkérdőjelezi, hogy a kormány enyhít a ragály miatt elrendelt korlátozásokon. Azt mondják, az enyhítés csak még súlyosabb helyzetet idéz elő. A szakmai érdekképviselet arra figyelmeztet, hogy senki se ringassa magát hamis biztonságérzetbe és inkább kerülje a nyilvános helyeket. Kunetz Zsombor szerint a Fidesznek nem a beoltottak számán kellene mérnie a meglévő állapotokat, hanem azon, hogy a kórházak roskadoznak a terhelés alatt, az intenzív osztályokkal együtt. A Johns Hopkins Egyetem adatai szerint az ország az utóbbi hetekben világelső, ha a koronahalottak számát egy millió lakoshoz viszonyítjuk. Komáromi Zoltán, aki egyben a DK egészségügyi szóvivője, teljesen elhibázottnak és elsietettnek tartja a nyitást. A 2,5 félmilliós határt semmiféle szakmai érv nem támasztja alá, nincs arra a példa, hogy a lakosság egynegyedének beoltása bárhol érdemi javulást hozott volna. Ám itt a politikai megfontolások kerekedtek felül, miközben a megbetegések görbéi állandóan felfelé tartanak. Úgy hogy isten óvja a magyarokat!

Der Standard

Javában tarolják a környezetet a természetvédelmi területnek számító Fertő-tő magyar oldalán, ahol Orbán barátainak vezérletével az év eleje óta hatalmas építkezés zajlik. Szállodát, szabadidő központot alakítanak ki, sportpályákkal, jachtkikötővel és 880 autó befogadására alkalmas parkolóval. A fővállalkozó Mészáros Lőrinc egyik cége, amely kapcsolódik a Turizmus Ügynökséghez, annak egyik tanácsadója éppen Orbán lánya, Ráhel. Vannak, akik úgy gondolják, hogy a beruházást később a férjnek, az ifjú oligarchának, Tiborcz Istvánnak játsszák át. Hogy miként lehet ekkora átalakítást végezni egy védettnek számító övezetben, arra a hivatalos magyar válasz az, hogy Ausztria évtizedeken át fejlesztett a túloldalon, a magyar fél csupán behozza a lemaradást. Ennek keretében felszámolják a parti nádast, az ökoszisztéma részét. Ugyanakkor a tulajdonoknak saját költségre le kell bontaniuk a tóra épült nádfedeles házakat, miután a Nemzeti Park felmondta a bérleti szerződéseket.

Bloomberg

A hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva azt jelentette, hogy a Commerzbank hozzálátott magyarországi érdekeltsége felszámolásához, a hálózat értékét 120 millió dollárra becsülik. Az ok az, hogy a német anyavállalat élére új vezető került, ő pedig költségcsökkentést hirdetett meg, ideértve, hogy a pénzintézet beszünteti tevékenységét azokban az országokban, amelyek nem különösebben fontosak számára. Szó van Belgiumról, Luxemburgról és Brazíliáról is. A magyar piacon vevőként jelentkezhet a belga KBC, valamint a Raiffeisen is, az OTP pedig már jelezte, hogy vizsgálja a lehetőséget. A Commerzbank tavaly nettó 1,2 milliárdos nyereséget tudott felmutatni Magyarországon.

Jól halad az oltás, mégis óvatosan nyit Málta

Bártfai Gergely (Málta)
Publikálás dátuma
2021.04.09. 00:00

Fotó: ROBERT ABELA FACEBOOK-OLDALA
Ugyan a szigetország hazánknál több oltóanyagot adott be, a máltai miniszterelnök mégis csak fokozatos és „nagyon óvatos” nyitást jelentett be a máltai miniszterelnök.
A szigorú járványügyi korlátozások fokozatos enyhítéséről döntött a máltai kormány – jelentette be Robert Abela miniszterelnök. Hétfőtől újra kinyitnak az óvodák és az általános iskolák alsó tagozatai, és megint végeznek előre tervezett, nem életmentő műtéteket a központi Mater Dei kórházban. Ezután lépcsőzetesen munkába áll a többi oktatási intézmény is, jövő vasárnap pedig már ismét misézhetnek a templomokban. Április 26-tól nyithatnak a nem alapvető cikkeket árusító boltok. Az éttermek és bárok további intézkedésig zárva maradnak, egyelőre szünetel a versenysport is. Júniustól viszont már külföldi turisták fogadására készül a félmillió lakosú földközi-tengeri szigetország, amelynek gazdasági húzóágazata az idegenforgalom. A vendéglátós lobbinak komoly a politikai befolyása, ami abból is látszik, hogy a kabinet újabb 20 millió eurós segélycsomaggal támogatja meg a pangó ágazatot. A kormányfő azt ígéri, nagyon óvatosan járnak el, mert „nincs itt az ideje hátradőlni”. Ha a kórházi ellátásra szorulók száma emelkedni kezdene, újfent szigorítanak. E kijelentés arra utal, hogy okultak a tavalyi hibából, amikor a Covid–19 első hulláma után meggondolatlanul, hirtelen oldották fel a tilalmakat. Az utóbbi hetekben látványos javulást hozott a „lockdown light”, amelyet március 10-én rendeltek el, miután rekordokat döntött az új fertőzöttek és halottak száma. Egy hónapja napi átlagban 140 covidos beteget ápoltak a Mater Deiben, e hét elején már csak 41-et: ezzel gyakorlatilag a kora őszi szintre szorították vissza a járványt. Kedden hosszú idő óta először fordult elő, hogy a pandémiának nem volt újabb halálos áldozata az országban. A ragály tegnapig összesen 401 emberéletet követelt, ami egymillió lakosra vetítve 906 (összevetésül ugyanez a mutató Magyarországon csütörtökön 2352 volt). Ám a tervezett iskolanyitás még tartogathat fordulatokat, mert a pedagógus-szakszervezet elsietettnek tartja a lépést. A tanárok zömét már beoltották, miután januárban – a karácsonyi szünet utáni iskolakezdéskor – kétnapos sztrájkkal elérték, hogy előre vegyék őket a sorban. Charmaine Gauci tiszti főorvos, a védekezés népszerű arca mindenesetre egyértelművé tette, hogy „az oktatás előbbre való a szórakozásnál”, így az iskolák működése is fontosabb, mint a vendéglátóhelyeké. A kezdeti bizonytalanságok után egyre gördülékenyebben halad az oltás: a lakosság 32,8 százaléka már kapott legalább egy dózist, ami nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő teljesítmény. Az idősek és a krónikus betegek között értelemszerűen magasabb az arány. Máltán a Moderna, a Pfizer és az AstraZeneca vakcináját használják. Ez utóbbit elővigyázatosságból csak 55 év alattiaknak adják be, jóllehet, Chris Fearne egészségügyi miniszter szerint helyben nem tapasztalták, hogy vérrögképződést okozna. Hamarosan, akár már április folyamán érkezhet az első szállítmány a Johnson & Johnson egyfázisú vakcinájából is, amelytől azt remélik, hogy tovább gyorsítja a tempót. Máltán nincs forgalomban orosz, kínai vagy más oltóanyag. A Mediterráneumban szokatlan szervezettség egyik tényezője lehet a hagyományosan fejlett egészségügyi infrastruktúra, amelyet még a XVI. században alapozott meg a fennhatósága alatt álló szigeten a Szent János lovagrend (nem véletlenül nevezték őket ispotályosoknak is). Apropó, történelem. A Times of Malta napilap projekciója szerint két hónapon belül a teljes felnőtt lakosság minden tagja kap legalább egy oltást, ami jelentős eredmény lenne a közelgő nemzeti ünnep, a Sette Giugno tiszteletére (1919-ben ezen a napon, június 7-én lázadtak fel a máltaiak a brit gyarmati uralom ellen). Remélik, hogy Málta teljesíti az Európai Unió célját, vagyis a populáció legkésőbb a nyár végére eléri a nyájimmunitást. Felkészülnek a hatóságok arra is, hogy ha más országok „vakcinaútlevelet” kérnek, akkor kiállíthassák az okiratot a már beoltott máltaiaknak.