Előfizetés

Mátrai Erőmű: több kérdés, mint válasz

Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.12. 08:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
És a kormány sumákol a szélről is.
A szenes energiatermelés biztosan nem fenntartható, bármilyen más energiatermelési mód esetén pedig az állam minden bizonnyal jobban járt volna egy zöldmezős beruházással, mint a Mátrai Erőmű megvásárlásával – ez volt a konklúziója annak az online kerekasztal-beszélgetésnek, amelyet az Energiaklub, a Qubit.hu és a TRIP Hajó rendezett a Mészáros Lőrinctől nemrég az MVM tulajdonába került létesítményről. Mint Győri Kata, az Energiaklub szakértője hangsúlyozta, a szénüzem sem környezetvédelmi, sem gazdaságossági szempontból nem fenntartható – ezt erősítette meg lapunk szerkesztője, Hargitai Miklós is, amikor arra emlékeztetett: egy 2016-ban készült reorganizációs tanulmány szerint az erőmű veszteségessé válik, ha a szén-dioxid-kvóták ára 12 euró fölé emelkedik, jelenleg pedig a 40 eurós árszintnél járunk. Vagyis a szénkivezetésnek nincs alternatívája, miközben a szénüzem utóhatásainak kezelésére százmilliárdos összeget kell fordítani (mintegy 55 milliárd forint a várható rekultivációs költség, és nagyságrendileg ugyanennyire tehető a Mészárosnak kifizetett vételár, valamint az erőművi céggel együtt megvásárolt leányvállalatok tartozása is). Vagyis egy új – mondjuk – gázerőmű rögtön 110 milliárdos mínusszal indul ahhoz képest, mintha valahol máshol zöldmezősen valósították volna meg. Felsmann Balázs, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont kutatója arra hívta fel a figyelmet, hogy az sem egyértelmű, szükség lesz-e a Mátrai területén kiépíteni tervezett 500 megawattos gázerőművi kapacitásra, hiszen a szintén az MVM-hez tartozó Tisza Erőmű Kft. 2023-ban tervez átadni egy kétblokkos, blokkonként 500 megawattos gázerőművet (miközben Szegeden is épülne egy kétszer 460 megawattos gázerőmű). Felsmann arról is beszélt: kézenfekvő megoldásnak tűnne a naperőművi kapacitás fejlesztése, ugyanakkor az ellátásbiztonság szempontjából kifejezetten sérülékeny egy olyan energiapolitika, amely a megújulók közül kizárólag a napenergiára épít, a szélerőműveket pedig háttérbe szorítja (hiszen amikor nem süt a Nap, még fújhat a szél, ráadásul a szélerőművek éjjel is üzemképesek, vagyis sokkal egyenletesebb a termelésük. Az online vita egyik kommentelője utalt is rá, hogy a magyar szélerőművek kihasználtsága sokkal magasabb, mint a hazai naperőműveké, ami önmagában is cáfolja azt a kormányzati állítást, hogy azért tiltják a szélerőműveket, mert a napenergia terén jobb adottságaink vannak). Szóba került a beszélgetésen a szénerőmű bezárása után várható foglalkoztatási problémák kezelése is. Győri Kata arra figyelmeztetett: a 2025-re várható leállás esete, illetve a térségben lezajlott sikeres reorganizációk is azt mutatják, hogy sokkal biztonságosabb, ha nem egy nagy, hanem több kisebb vállalatra támaszkodik egy térség munkaerőpiaca.   

A balatoni árszínvonal tovább durvul, Budapest talán túlélhet

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.12. 07:49

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
Az utazni vágyó magyarok tisztes része jönne a fővárosba - ha van miért.
A magyarok 72 százaléka tervez idén nyáron valamiféle utazást, ha a járványhelyzet megengedi

- derül ki a Tárki kutatásából, amelyet a hvg.hu idéz.

Eszerint 11 százalék külföldre, 40 belföldre, 21 külföldre és belföldre egyaránt utazna, 18 százalék nem szeretne mozdulni, 10 százalék pedig nem döntött a kérdésben.  Az Everguest turisztikai tanácsadó cég megbízásából a TÁRKI által végzett kutatásban olyanokat kérdeztek, akik az elmúlt 2 évben részt vettek legalább egy alkalommal többnapos belföldi vagy külföldi turisztikai célú utazáson. A cég ügyvezető igazgatója szerint a hosszú bezártság után pezsdül az utazási kedv, a megtakarításokat felhalmozó magyarok pedig hajlandóak lesznek többet költeni belföldön. „A nyitástól számítva a valaha volt legerősebb időszaka jöhet a belföldi turizmusnak, az itthon elköltött pénz pedig a gazdaság újraindításához is nagy segítséget nyújt” - fogalmazott Belán Miklós. 
Hozzátette, sokan szeretnének a Balatonra menni, ahol hasonló telítettségre, és még magasabb árakra lehet készülni, mint tavaly.

A kutatásban külön figyeltek erre a térségre, mivel a járvány jelentette válság a tóparton okozta a legnagyobb krízist. Ugyanakkor a főváros megfelelő vonzóerőt jelenthet, megfelelő programok esetén. „A kutatás rávilágít, hogy a jelenlegi helyzetben majdnem minden 5. magyar utazó szívesen menne Budapestre kikapcsolódás céljából és további majdnem 20 százaléknyi magyart lehetne motiválni ugyanerre, ha megfelelő rendezvények és kulturális programok lennének szervezve. Ez azt jelenti, hogy akár több, mint 1 millió magyar belföldi vendégre is számíthat idén Budapest, ehhez viszont a szakmai és állami szervezetek megfelelő együttműködése szükséges” – mondta Belán Miklós. A balatoni turizmusról szóló híreknek alighanem a NER-közeli befektetők is örülnek, akik az elmúlt években látványos terjeszkedésbe fogtak a tóparton. Erről ide és ide kattintva olvashatnak bővebben.

Megnőtt az igény a felújítandó lakásokra

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.11. 13:03

Fotó: Népszava
A fővárosban és annak agglomerációjában továbbra is a potenciális vásárlók egynegyede érdeklődött felújítandó ingatlanok iránt.
A lakásfelújítási programnak máris érződik a hatása a használt lakások piacán: főként a Budapesten és Pest megyén kívüli lakáspiacon lettek népszerűbbek a korszerűsítendő lakások, az idei első negyedévben az érdeklődések harmada érkezett ilyen ingatlanra, míg tavaly 28 százalékos volt az arányuk – közölte az ingatlanhirdetési portál legfrissebb elemzésében vasárnap az MTI-vel. A felújítandó lakások mindenhol jóval olcsóbbak, mint az újszerűek az ingatlan.com adatai szerint. Az átlagos kínálati négyzetméterárakat tekintve ez azt jelenti, hogy a fővárosban a felújítandó lakásokat április elején 637 ezer forintért kínálták eladásra, míg az újszerűeket 20 százalékkal drágábban, 768 ezer forintért. Tetemes a különbség a megyeszékhelyeken is: a korszerűsítendő lakóingatlanokat 320 ezer forintos átlagos négyzetméteráron hirdették a tulajdonosok, a felújítottakat pedig 417 ezer forintért, vagyis utóbbiak 30 százalékkal voltak drágábbak. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője a közleményben kifejtette: érthető a kereslet élénkülése, hiszen a felújítandó lakóingatlanok olcsóbbak, gyermekes háztartások által igénybe vehető maximum 3 millió forintos állami támogatás miatt pedig a lakásvásárláshoz és a felújításhoz köthető összes költség alacsonyabb lehet, mint egy felújított lakás megvétele esetén. – A felújított ingatlanok ára ugyanis jelentősen emelkedett az elmúlt 5-6 évben – tette hozzá. Ráadásul egy költözés után sok esetben amúgy is kisebb-nagyobb korszerűsítéssel, sokszor minimum egy festéssel kezdenek az új lakók. Ezekre a munkálatokra viszont most állami támogatást is igényelhetnek – mutat rá a szakember. Az elemzés szerint országos viszonylatban ugyanakkor jelentős különbséget mutat az érdeklődések eloszlása. A növekedés elsősorban a Budapesten és Pest megyén kívüli használt ingatlanok piacán érezhető, mert a fővárosban és annak agglomerációjában továbbra is a potenciális vásárlók egynegyede érdeklődött felújítandó ingatlanok iránt. Idén a legnagyobb arányban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Békés, Tolna és Nógrád megyékben érdeklődtek felújítandó ingatlanok iránt, mivel az érdeklődések 38-43 százaléka érkezett korszerűsítendő lakásokra és házakra. A tavalyi első negyedévhez képest ez átlagosan 5 százalékpontnyi növekedés a felsorolt megyékben. A kormány idén januártól indította el a lakásfelújítási programot, amelyben a legalább egy gyermeket nevelő családok otthonuk felújítási költségeinek a felét átvállalja az állam, legfeljebb három millió forintig. Azzal ebben a cikkünkben foglalkoztunk, hogy a lakásfelújításoknál is a megfizethető áron, jó minőségben dolgozó szakemberekből van rendkívül kevés.