Előfizetés

Ötven nappal hosszabb ma a nyár Magyarországon, mint a hetvenes években volt

Népszava-MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 19:30

Fotó: Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény / Fortepan
Az elmúlt ötven év hőmérsékleti adatai alapján leginkább az ősz időtartama csökkent és valószínűsíthető, hogy trend folytatódik is, ami már csak azért sem jó hír, mert sérülhet az ökológiai rendszer szerkezete.
Az ősz jelentősen, a tavasz mérsékelten rövidült Magyarországon az elmúlt évtizedekben, az évszakok elcsúszásának nyertese egyértelműen a nyár – állapította meg az elmúlt öt évtized hőmérsékleti adatainak elemzéséből Kis Anna meteorológus. Az ELTE TTK Meteorológiai Tanszékének tudományos munkatársa kutatásáról a Másfélfok.hu-n számolt be.      Ahogy az egész északi féltekén, Magyarországon az 1971–1980 között átlagosan június 21-én kezdődött a nyár és augusztus 20-án vége is volt, ezzel szemben 2011–2019 átlagát tekintve már május 29-től egészen szeptember 17-ig tartott a legmelegebb évszakunk, azaz kb. 50 nappal lett hosszabb a nyár – írta a szakember.  Kis Anna és munkatársai az évszakok kezdetét és végét a hőmérséklet alapján definiálták: a nyár kezdetét akkora tették, amikor a napi középhőmérséklet meghaladta a 17,71 Celsius-fokot, a végét pedig az első ennél hűvösebb nap jelentette. A tél esetében, amelynél a hőmérsékleti küszöb 3,42 Celsius-fok volt, kisebb mértékű rövidülés tapasztalható: november vége helyett december elejére tehető a kezdet, amely az utolsó vizsgált időszakban hét nappal korábban fejeződött be, mint 1971–1980-ban. A meteorológus szerint legnagyobb mértékben az ősz időtartama csökkent: az 1990 előtti évtizedekben az átlagos hossza 100 nap körül alakult, ám az utána következő három évtizedben ez már kevesebb, mint 85 napra korlátozódott. Kis Anna szerint a változás trendszerű: a nyár évtizedről évtizedre előbb kezdődik, a vége pedig egyre nagyobb mértékben lóg bele a szeptemberbe is. Az elmúlt tíz évben a hőmérsékleti adatok alapján már szeptember 17-ét lehetett a nyár utolsó napjának tartani, a múlt század hetvenes-nyolcvanas éveiben még egyértelműen augusztusban ért véget ez az évszak. Az 1952–2011-es időszakra vonatkozó elemzések szerint az északi félteke közepes szélességein a telek rövidültek, a nyarak hosszabbodtak, ennek következtében az átmeneti évszakok hossza rövidült. A nyár 17 nappal lett hosszabb (78 napról 95 napra növekedett), a tél, a tavasz és az ősz pedig rendre 3, 9 és 5 nappal lett rövidebb.

Fél évig tartó nyarak jöhetnek

Ez a változás elsősorban a globális felmelegedésnek köszönhető, és ha nem csökkentjük az emberi tevékenységből fakadó üvegházhatású-gázkibocsátásokat, akkor az évszakokra gyakorolt hatás tovább erősödhet – hívta fel a figyelmet a szakember. 2100-ra az északi féltekén féléves nyarak várhatók, míg a teleknek valószínűsíthetően be kell majd érniük két hónappal – írta. Az átlaghőmérséklet növekedése és az évszakok időtartamának megváltozása ellenére az időjárás változékonysága nem múlt el. „Minden évszakban előfordulhatnak olyan időszakok, amelyek nem a kimondottan elvárt időt hozzák – az éghajlatváltozás következtében pedig valószínűsíthetően ezen szélsőségek gyakoribbá válására számíthatunk. Ugyanakkor az évszakok ilyen mértékű és gyorsaságú megváltozása alapjaiban írhatja át azt a civilizációs berendezkedést és életmódot, amit megszoktunk és természetesnek veszünk” – írta Kis Anna. Ennek következtében sérülhet az ökológiai rendszer szerkezete, a szakember szerint a változásoknak különösen kitettek a növények, hiszen ha a tavasz kezdete korábbra tolódik az emelkedő globális hőmérséklet miatt, előbb fejlődésnek indulnak, és érzékenyebben érintheti őket egy-egy hidegbetörés, fagykárt szenvedhetnek. Az enyhébb telek miatt a nyugalmi időszak rövidül, ami a terméshozam csökkenését, esetleges minőségi romlását vonhatja maga után. Megváltozhat az állatok életciklusa is az évszakok eltolódásának következtében. A korai tavasz miatt például egyes madarak korábban költenek, ezáltal rövidül az a számukra optimális időszak, amikor rendelkezésükre áll a megfelelő élelem fiókáik táplálásához, de el tudják kerülni természetes ellenségeiket. A meteorológus szerint az általános melegedés és a nyarak hosszának kitolódása az idegenhonos inváziós fajok elterjedését is elősegíthetik, például az olyan szúnyogokét, amelyek könnyedén terjeszthetnek eddig akár Magyarországon ismeretlen, egzotikus vírusokat. A vegetációs időszak kitolódása és a fagymentes időszakok az allergiaszezonra is hatással lehetnek, amely a klímaváltozás következtében a jövőben valószínűleg hosszabb és intenzívebb lesz egyes területeken. A rövidebb telek a síszezont is korlátozzák, a hosszabb és melegebb nyarak pedig a hőhullámoknak kedveznek. Az Egyesült Államokban az erdőtüzek gyakoriságának növekedését figyelték meg összefüggésben a korábbi tavaszkezdettel – olvasható a cikkben.

Ellopták a világ legnagyobb nyulát

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.13. 18:30

Fotó: Facebook/Annette Edwards
Szomorú tulajdonosa már meg is duplázta a kezdetben sem csekély nyomravezetői jutalmat.
Dariust, a 129 centiméteres nyulat, amely nagyságával 2010-ben Guinness-rekordot döntött, a Worcestershire-i Stoultonban lévő otthonából lopták el, vélhetően szombat éjjel – írta a Guardian. Gazdája, Annette Edwards először 1000 fontot (több mint 400 ezer forintot) ajánlott fel kedvence megtalálójának, ám azt, a Twitter-profilja alapján egykori modell, néhány órája már meg is duplázta. A szomorú tulajdonos első bejegyzésében arra kérte a nyuszirablókat, vigyék vissza az állatot, azért is, mert már „haszontalan”, azaz túl öreg ahhoz, hogy szaporodjon. A rendőrség szóvivője azt is kérte, jelentkezzen az, aki bármilyen információval rendelkezik a díjnyertes nyúl hollétéről.

Ritka zsiráfokat mentettek egy süllyedő szigetről Kenyában

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.13. 12:55
Illusztráció
Fotó: JOSE KALPERS / Biosphoto / AFP
A kilenc Rothschild-zsiráfot mangóval csalogatták fel a szárazföldi rezervátumba tartó hajóra.
A ritka Rothschild-zsiráf kilenc példányát menekítették ki hajón egy elárasztás fenyegette szigetről a kenyai Baringo-tóban. Utolsóként pénteken a NKarikoni nevű felnőtt nőstényt és Noella nevű borját szállították át a külön erre a célra épített, magasított falú és megerősített bárkán szárazföldre a Longicharo-szigetről, amelynek területe vészesen csökken a tó vízszintjének rejtélyesen gyors emelkedése miatt. A zsiráfokat kedvenc csemegéjükkel, mangóval csalogatták a hajók fedélzetére a Kenyai Vadvédelmi Szolgálat (KWS) és természetvédelmi civil szervezetek emberei. Az elárasztás fenyegette szigetről kimenekített állatokat egy szárazföldi rezervátumban, a 17,7 négyzetkilométeres Ruko Community Conservancyben helyezik el. A Rothschild-zsiráfokat 2011-ben telepítették be Longicharóra, hogy újraépítsék a hajdan őshonos populációt. Az akkor még 400 ezer négyzetméteres félsziget azonban mára 32 ezer négyzetméteres szigetté zsugorodott az utóbbi időben napi 15 centiméterrel emelkedő vízszint miatt. A tó gyors felduzzadásának okát nem tudják a szakemberek, a lehetséges magyarázatok között szerepel a föld mélyében végbemenő geológiai változás és az, hogy az erdőirtás miatt a korábbinál sokkal több üledék kerül a tóba, megemelve a vízszintet. A Természetvédelmi Világszövetség (IUCN) 2100 körülire becsüli a Rothschild-zsiráfok számát, közülük 765-nek ad otthont Kenya.