Előfizetés

EMA: egyelőre nincs bizonyíték arra, hogy a Johnson & Johnson vakcinája vérrögöt okozna

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.13. 22:20

Fotó: PHILL MAGAKOE / AFP
Amerikában ezzel szemben felfüggesztették a készítmény alkalmazását.
Nincs bizonyíték arra, hogy összefüggés lenne a Johnson & Johnson koronavírus elleni vakcinája és a nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, az oltóanyag pénteken megkezdett vizsgálatát az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) folytatja

- közölte a Reuters hírügynökségnek adott nyilatkozatában az uniós gyógyszerügynökség kedden. Az Európai Unió gyógyszerfelügyeleti hatóságának szerepét betöltő amszterdami székhelyű ügynökség pénteken kezdte meg a Johnson & Johnson csoportba tartozó Janssen Pharmaceutica-Cilag NV gyógyszeripari vállalat által az új típusú koronavírus ellen kifejlesztett oltóanyagával végzett beoltást követően jelentett nagyon ritka vérrögképződéses estek kivizsgálását, miután az Egyesült Államokban addig négy erre utaló esetet jelentetek. Elmondták, a négy szokatlan véralvadással járó esetből egy a klinikai vizsgálat szakaszában, három pedig a vakcina beadását követően fordult elő az Egyesült Államokban. Az egyik eset halálos kimenetelű volt. Az uniós ügynökség közölte: még nem világos, hogy van-e okozati összefüggés a Janssen oltóanyaga és a kisszámú vérrögképződéses eset között, ezért folytatja a megkezdett vizsgálatot, melynek eredményéről hamarosan tájékoztatást ad. Az amerikai egészségügyi hatóságok ezzel szemben a Johnson & Johnson koronavírus elleni, egydózisú vakcinája alkalmazásának felfüggesztését javasolták kedden, miután hat embernél néhány nappal az oltás után ritka, vérrögképződéses rendellenességek léptek fel. Az EU-ba hétfőn érkeztek meg az első Johnson & Johnson-vakcinaszállítmányok, azonban a vállalat az amerikai javaslatot követően bejelentette: úgy döntött, hogy késlelteti a vakcinák leszállítását Európába.
Egy név nélkül nyilatkozó uniós szóvivő a Reuters hírügynökségnek elmondta, az Európai Bizottság magyarázatot kért az amerikai gyógyszercégtől a "teljesen váratlan" bejelentésére a koronavírus elleni vakcina uniós szállításának késedelméről.

A szóvivő szerint a hír váratlanul érte a brüsszeli testületet, a vállalat ugyanis korábban megerősítette, hogy június végéig 55 millió adag oltóanyagot szállít az Európai Unióba. Közölte, az Európai Bizottság kapcsolatba lépett a gyógyszercéggel, hogy tisztázza a szállítás késedelméről hozott döntését. Sajtóinformációk szerint az Egyesült Államok döntését követően Belgium és Hollandia is úgy határozott, egyelőre nem kezdi meg a Johnson & Johnson vakcinájának alkalmazását. Hugo de Jonge holland egészségügyi miniszter hágai sajtótájékoztatóján azt közölte, országa fontolóra veszi, hogy a hét folyamán megkezdi-e a vakcina bevezetését. Arra számít, hogy az Európai Gyógyszerügynökség szerdán tájékoztatást ad vizsgálatának eredményéről - mondta.
Az EMA keddi nyilatkozatában megerősítette, hogy a Jansen-vakcina előnyei felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait.

Ideiglenesen felfüggesztette a vakcina beadását a Dél-afrikai Köztársaság is. Zweli Mkhize, az ország egészségügyi minisztere kijelentette: önkéntesen felfüggesztjük a további oltásokat mindaddig, amíg nem vizsgálják meg a megfelelő alapossággal, van-e okozati összefüggés a vérrögképződés és a Johnson and Johnson vakcina között. Azt érdemes megjegyezni, hogy az AstraZeneca vakcinája esetében sem talált elsőre semmi problémát az Európai Gyógyszerügynökség, majd hetekkel később azt közölték: mégiscsak van és okozhat vérrögképződést a készítmény. Azt azonban hangsúlyozzák, a vakcina előnyei meghaladják a nagyon kis valószínűséggel előforduló mellékhatásokét. 

Szeptember 11-én kivonják az amerikai csapatokat Afganisztánból

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.13. 20:13

Fotó: PATRICK BAZ / AFP
Egyes források szerint Joe Biden amerikai elnök hamarosan bejelentheti a döntést.
2021. szeptember 11-ig, 20 évvel azután, hogy az al-Kaida támadásai elindították Amerika leghosszabb háborúját, kivonják a még ott állomásozó csapatokat Afganisztánból

- közölték washingtoni tisztségviselők az amerikai elnök döntésére hivatkozva. A Reuters cikke szerint Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter várhatóan szerdán  a NATO-szövetségesekkel is ismerteti a döntést.  "A szigorú szakpolitikai felülvizsgálat után Biden elnök úgy döntött, hogy kivonja az Afganisztánban maradt csapatokat, és 20 év után végül befejezi az amerikai háborút" - jelentette ki újságíróknak egy magas rangú tisztségviselő.  
Biden döntése azt is jelentené, hogy felülírná azt a május elsejei határidőt, amiben még Donald Trump állapodott meg a tálib felkelőkkel. A múlt hónapban egyébként a lázadók azzal fenyegetőztek, hogy folytatják a támadásokat, ha az Egyesült Államok nem tartja magát ehhez a időponthoz. A május 1-jei határidő amúgy egyre kevésbé látszott valószínűnek az elmúlt hetekben, mivel nem történtek meg azok az előkészületek, amelyek révén ezt biztonságosan meg lehet valósítani. Amerikai tisztviselők a tálibokat is hibáztatták azért, mert nem tettek eleget az erőszak csökkentésére tett kötelezettségvállalásaiknak. Néhányan arra is figyelmeztettek, hogy a lázadók tartós kapcsolatot ápolnak az Al-Kaidával. Ugyanakkor a Biden-adminisztráció most azt közölte, a terrorszervezet jelenleg nem jelent veszélyt az Egyesült Államokra.

Erdogan az egek ura lett, az oroszok ennek viszont nagyon nem örülnek

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.04.13. 19:40
Putyin és Erdogan
Fotó: Sergey Guneev / AFP - Sputnik
Törökország drónnagyhatalommá vált, ami egyaránt aggasztja NATO-szövetségeseit és Oroszországot. Moszkva megorrolt Ankarára, miután felmerült, hogy Ukrajnával is üzletelne.
Alaposan felbolygatta Oroszország és Törökország viszonyát Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétvégi isztambuli látogatása. Recep Tayyip Erdogan hiába lavírozna Moszkva és Kijev között, úgy tűnik, hogy az ukrán határnál zajló orosz csapatösszevonások miatt feszültté vált légkörben erre már nincs lehetősége. A török államfő ugyan hangsúlyozta, hogy országa a kelet-ukrajnai konfliktus diplomáciai rendezését pártolja, a vizitet megelőzően pedig telefonon is egyeztetett Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, a Kreml mégis zokon vette az isztambuli találkozót. Moszkva nemtetszését az válthatta ki, hogy sajtóértesülések szerint Erdogan és Zelenszkij fegyvereladásokról is tárgyalt. Putyin számára elfogadhatatlan, ha az orosz érdekszférának tekintett Ukrajna harci eszközökhöz jut, kiváltképp, ha modern drónokról van szó.
Törökország az utóbbi időkben drónnagyhatalommá nőtte ki magát. Pilóta nélküli gépeik tavaly a szíriai és a líbiai polgárháborúban, valamint az Azerbajdzsán és Örményország közötti háborúban is bizonyították ütőképességüket.

Oroszország számára rendkívül kínos, hogy az orosz gyártmányú légvédelmi rendszerek mindhárom konfliktusban hatástalannak bizonyultak a török drónokkal szemben. Még ennél is megalázóbb lenne, ha ez a forgatókönyv Kelet-Ukrajnában is megismétlődne. Az ukrán hadsereg 2019-ben már vásárolt egy tucat Bayraktar TB2 típusú török drónt, ebből a beszámolók szerint eddig hatot kaptak meg. A nemzetközi sajtó régóta rebesgeti, hogy Ukrajna újabb rendelésre készül. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn óva intette a nemzetközi közösséget attól, hogy fegyvert szállítsanak "a kijevi rezsimnek". Az orosz propaganda olvasatában a fronton az ukrán kormányerők provokálnak, támadásra készülnek, és ha győznének, akkor az orosz nemzetiségűeket népírtás fenyegetné. Lavrov ebben a kontextusban azt javasolta Törökországnak és más felelős nemzeteknek, hogy "alaposan elemezzék a helyzetet" és ne táplálják Ukrajna “harcias érzelmeit”. Nem egyszerű ajánlásról van szó. Erre utal, hogy Moszkva aznap azt is bejelentette: a törökországi járványhelyzetre tekintettel június elejéig felfüggesztik a két ország közötti repülőjáratokat. Orosz turisták százezrei kényszerültek lemondani az erre az időszakra tervezett nyaralásukról, ami érzékenyen érinti az egyébéként is gyengélkedő török gazdaságot. Kétségtelen, hogy a lépésnek van alapja, hiszen a törökök jelenleg az eddigi legsúlyosabb fertőzési hullámmal, rekordszámú, napi 50 ezernél több megbetegedéssel és 250 körüli halálesettel néznek szembe. Politikai okokat sejtet a háttérben azonban, hogy az intézkedést másfél hónapra rendelték el. 
Összevetésképp: a fertőzőképesebb brit variáns észlelése után az Egyesült Királyság és Oroszország közötti járatokat először egy hétre törölték el és ezt azóta is legfeljebb egy-egy hónapra hosszabbították meg.

Nemcsak Oroszország nézi rossz szemmel a török drónok térnyerését. A NATO-szövetséges Kanada hétfőn megtiltotta a drónokhoz használt technológiai eszközök exportját Törökországba, miután a hegyi-karabahi konfliktusban Azerbajdzsán által tavaly bevetett török drónok kanadai fejlesztésű célzórendszert használtak. Marc Garneau kanadai külügyminiszter elmondta, hogy a technológia felhasználása nem állt összhangban Ottawa külpolitikai céljaival és török kollégája nem tudott megnyugtató biztosítékot adni arra vonatkozóan, hogy ez a jövőben másképp lesz. Noha az orosz járatkorlátozások és a kanadai kiviteli tilalom is kellemetlenül érintik az ankarai vezetést, mindez aligha tántorítja el Erdogant a különutas külpolitikától, amelynek egyik zálogát éppen a saját gyártású drónok jelentik. Ezek a harci eszközök regionális hatalommá teszik Törökországot, ezáltal az államfő erős ember imázsát is építik. Az pedig külön büszkeséggel töltheti el Erdogant, hogy vejének az amerikai műszaki elitegyetemen, az MIT-n mérnökként lediplomázott Selcuk Bayraktarnak kulcsszerepe van a drónfejlesztési programban.