Előfizetés

Lettország átvenné Dániától az AstraZeneca-készletet

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.15. 07:42

Fotó: Komka Péter / MTI
Dániában szerdán jelentették be, hogy leállítják az AstraZeneca koronavírus elleni oltóanyagának használatát.
Lettország kész átvenni a brit-svéd AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagkészletét, amelynek felhasználásáról Dánia korábban lemondott – közölte Daniels Pavluts lett egészségügyi miniszter szerdán. – Kapcsolatba lépünk Dániával, hogy kiderítsük, benyújthatnánk-e igényünket erre a készletre – írta Twitter-oldalán Pavluts. Dániában – az Európai Unió tagállamai közül elsőként – teljesen leállították az AstraZeneca gyógyszergyár koronavírus elleni oltóanyagának használatát, az erről szóló döntést szerdán jelentette be Soren Brostrom, a dán egészségügyi hatóság igazgatója. Az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) előző héten megállapította, hogy lehetséges az összefüggés az oltóanyag és a korábban jelzett nagyon ritka vérrögképződéses esetek között, a vakcina előnyei azonban – mint hangsúlyozták – továbbra is messze felülmúlják a lehetséges mellékhatások kockázatait. Dánia az első európai ország, ahol teljesen leállították a brit-svéd gyógyszergyár és az Oxfordi Egyetem közös fejlesztésű vakcinájának használatát, és ott függesztették fel is azt elsőként a kontinensen, még március 11-én. Lettország egyébként március 15-én függesztette fel óvintézkedésként a készítmény használatát. Európa többi országában, ahol felfüggesztették a készítmény alkalmazását, azóta újraindították az oltásokat, csak bizonyos korcsoportokban korlátozták a használatát. Az EMA szerdán közölte, hogy továbbra is figyelemmel kíséri az AstraZeneca oltóanyaga esetében jelentett vérrögképződéses eseteket, illetve felülvizsgálja a folyamatosan érkező oltási és járványügyi adatokat.       Az 1,9 millió lakosú Lettországban eddig 109 088 fertőzöttet regisztráltak, akik közül 2019-en hunytak el a kórban. Az oltási kampány tavaly december 28-án indult, azóta több mint 157 ezer embernek adták be valamelyik, koronavírus elleni vakcina legalább első adagját, míg a második adagot 26 525-en kapták meg.

Szabad szemmel: Az orosz vakcina hatásosabb a destabilizálásban, mint a járvány visszaszorításában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.15. 06:53

Magyarország újra a világsajtó fókuszába került, de erre a momentumra ezúttal sem lehetünk büszkék.
Foreign Policy A Szputnyik V legfőbb következménye az lehet Kelet-Európában, hogy politikai felfordulás alakul ki azokban az országban, ahová juttattak a szerből az oroszok – írja Dalibor Rohac. Az American Enterprise Institute Szlovákiából elszármazott elemzője érthetőnek nevezi, hogy egyes kormányok miért fordultak Moszkvához, hiszen idáig az EU nem éppen fényesen teljesített az oltóanyagok beszerzésében. Orbán azonban végletekig vitte az önállóságot: januárban két millió adagot rendelt Oroszországtól, noha az akkor még nagyon, de nagyon messze volt attól, hogy teljesíteni tudjon. Az erős ember 5 millió ampullában állapodott meg a kínaiakkal, ily módon megkerülve a közös uniós beszerzést, miközben sem az orosz, sem a kínai készítmény nem kapta meg az európai engedélyt. Első ránézésre persze egyáltalán nem ördögtől való, hogy a Kelet Moszkva és Peking közreműködésével igyekszik túljutni a válságon, elérni a nyájimmunitást. De vannak jócskán kockázatok is, mert a Szputnyik V idáig hatásosabb volt a térség destabilizálásában, mint a járvány visszaszorításában. Először is kétséges, mennyire hatékony és biztonságos. Hiányzik egy csomó fontos adat, és az is kétséges, mennyire megbízhatóak az eddig átadott információk. Mellesleg az fura ellentmondás, hogy Oroszországnak elvileg a kezében van egy jó szer, odahaza mégis alig tud előrelépni az oltási kampányban. Ehhez persze figyelembe kell venni, hogy a hazai lakosság roppant bizalmatlan a készítménnyel szemben, illetve hogy Moszkvát a geopolitika érdekli, nem pedig az ország népessége. Utóbbi teljesen mindegy számára. Azon felül Magyarország hiába támaszkodik jelentős mértékben a két keleti államra, ez nem mutatkozik meg abban, hogy eredményesebb volna a vírus elleni harcban, mint a szomszédos, sőt, az ellenkezője az igaz. A lengyelek hallani sem akarnak arról, hogy elköteleződjenek Moszkvával szemben és a kérdés kapcsán éles vita van Pozsonyban és Prágában is. Merthogy itt már belép a képbe a politika. Hogy azután a két kormány a végén belebukik-e az orosz üzletbe, azt nem tudni. De a Kreml minden bizonnyal a tenyerét dörzsöli, mert aligha remélhette, hogy a vakcina ekkora felfordulást okoz a két uniós tagnál.
Die Welt Oroszország ugyan nem győzi rátukmálni a világra a Szputnyik V-t, ám közben odahaza csak igen vontatottan zajlik az oltás, és sok szakértő kétségbe vonja, hogy Moszkva képes lesz-e leszállítani a külföldi megrendelőknek a megígért óriási mennyiséget. Az orosz közmédia sikerpropagandája közben a szovjet időket idézi. Aki az állami tévét nézi, az azt hiheti, hogy a szer éppen most hódítja meg a világot, és a nyugati riválisok legfeljebb a futottak még-kategóriában szerepelnek. Az illetékes befektetési ügynökség vezetője sietett elújságolni, hogy India már a 60. ország, amely engedélyezte az oltóanyag forgalomba hozatalát. Csak éppen az EU-ban nem halad a jóváhagyás, mert igen sok a kérdőjel. Pont ezért az Európai Gyógyszerügynökség képviselői jelenleg orosz gyárakat, kórházakat, raktárakat látogatnak végig, hozzáértők szerint azonban a döntés legkorábban júniusban lehet meg. Viszont amit az oroszok idáig juttattak a határon túlra, az eltörpül amellett, ahány adagot a Pfizer vagy a Moderna piacra dobott. Sok szakértő eleve abból indul ki, hogy Oroszország jó esetben is csak a töredékét tudja teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Pusztán Magyarország kapott tetemesebb mennyiséget, jó egymillió ampullát. Közben viszont Oroszországban idáig alig 4 millió embernek adták be a Szputnyik V-t, ami a lakosság nem egészen 3 százalékának felel meg. Sok körzetben hasztalan várnak a szállítmányokra, ezt még Putyin is kénytelen volt elismerni. A hivatalos statisztikák nem is közölnek adatokat az oltások állásáról.
Frankfurter Rundschau Az EP német alelnöke azt mondja, valóban kiélezte a viszonyt az Európai Bizottsággal, hogy a Parlament június elsejéig adott időt Brüsszelnek a jogállami mechanizmus beindítására, de nem volt más választás. Barley megismételte: az ultimátumot azért küldték el, mert az EU végrehajtó testülete nem asszisztálhat ahhoz, hogy az állam- és kormányfők különalkut kötöttek Magyarországgal és Lengyelországgal. Az új szabályozás az év elején életbe lépett, így nem lehet várni arra, mit mond az Európai Bíróság Budapest és Varsó panasza ügyében. A két ország idáig tiszteletben tartotta az EUB ítéleteit, de nem lehet tudni, hogy ez így lesz-e a továbbiakban is. Félő, hogy ha nem tetszik nekik valami, akkor előkapják a német Alkotmánybíróság közelmúltban hozott állásfoglalását, amely felülírta a luxemburgi testület döntését a közös kötvényvásárlások ügyében. Viszont az unió legfelsőbb ítélőszéke igen vaskos pénzbüntetést szabhat ki ilyen esetben, akár 6-7 számjegyű összeget, naponta! Az pedig igencsak fájna Orbánnak, mert ő csak a pénz nyelvén ért. Annyira korrupt, hogy az szinte példátlan a földrészen. Minden évben eurómilliárdok tűnnek el családján és a cimborákon keresztül. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor közös frakcióba akarja összehozni Strasbourgban az eurószkeptikus nacionalistákat, a szociáldemokrata politikus, aki volt az igazságügyi tárca vezetője is azt válaszolta, hogy ha sikerülne a terv, az nagy gond lenne, mert ily módon akár a 2. legerősebb pártcsalád is létrejöhetne. Ám ellentmond a veszélynek, hogy ezek a pártok gyakran csupán abban képesek egyetérteni, hogy országuk be akar zárkózni. De a szélsőjobb azért a kulisszák mögött élénk kapcsolatokat tart fenn egymás között. Együttműködnek elemző intézeteik, és próbálják áthidalni az ellentéteket, pl. Oroszország kapcsán. Mindenképpen oda kell rá figyelni. Annál is inkább, mert a Néppárt éveken át nem volt hajlandó megválni a Fidesztől, de legalább a magyar párt kilépett.
Guardian A görög újságíró gyilkosság után a Riporterek Határok Nélkül aggodalmát fejezi ki, mert úgy ítéli meg, hogy Európában egyre nagyobb kockázatok leselkednek a sajtó munkatársaira, veszélyben a média szabadsága, különösen Magyarországon. Öt év alatt ez már a 4. eset, hogy egy riportert ölnek meg az unióban. Pavol Szalai, a civil szervezet illetékese azt mondja, hogy az EU továbbra is a legbiztonságosabb hely a világon a média számára, de ettől még fokozódik a tömegtájékoztatásra nehezedő nyomás. Gyengül a jogállam, egyre több a fenyegetés. Ezen belül Magyarországon különösen kifinomultan és módszeresen zajlik a támadás a sajtószabadság ellen. Ezt a mintát ráadásul átveszi Lengyelország és Szlovénia is. A szakértő szerint, amit az Orbán-kormány művel, az a média függetlenségének ellenmodellje. A miniszterelnök meglovagolta a járványt, hogy teljhatalmat szerezzen. Bárkit öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani álhírek terjesztése címén. Nem véletlen, hogy az ország csak a 89. helyre került a RHN legutóbbi listáján. Az EU ugyan a sajtó önállóságának erősítésére szólít fel, ám ezen túlmenően nem tett semmit, hogy Orbán Viktor ne korlátozhassa a 4. hatalmi ág szuverenitását – mutat rá Pavol Szalai.
Euractiv A Bizottság alelnöke aggályát fejezte ki amiatt, hogy a lengyel állami olajtársaság meg akarja kaparintani a regionális lapok jó részét. Jourová egy nappal azelőtt nyilatkozott, hogy Varsóban az Alkotmánybíróság dönt az ügyben: kaphat-e újabb mandátumot az emberi jogok biztosa. Bodnar ellenzi, hogy a PKN Orlen megvegye a Passauer Verlag érdekeltségét és három napja a versenyügyekben illetékes bíróság neki adott igazat. Fel is függesztette a tranzakciót. A Jog és Igazságosság ugyanakkor már jó ideje azzal vádolja az ombudsmant, hogy az szemben áll a kormánnyal és erre használja fel hivatalát. Jourová a maga részéről azt mondta, hogy az EU nem avatkozhat be folyamatban lévő eljárásokba, de az roppant veszélyes, ha olyan sajtóbirodalom jön létre, amely az egyik párt érdekeit igyekszik érvényesíteni, mert az árt a média sokszínűségének. Ezért nagyon fontosnak nevezte, hogy tisztességes módon alkalmazzák a versenyszabályokat.
Der Standard A nagyszabású oltási kampány reménysugárként szolgál Magyarországon, de ettől még igen sok a halott. Mindenesetre már több mint három millióan kapták meg legalább az első oltóadagot. Orbán Viktor nem is hagyta ki, hogy ez alkalomból ne gratuláljon magának. Az eredmény valóban sikert jelent, köszönhetően persze a tömegesen beadott orosz és kínai szernek, noha még egyik sem kapta meg az európai hatóságtól a zöld jelzést. De szükség is van, hogy minél többen legyenek immunisak, mert a válságkezelésben nem jeleskedett a jobboldali-populista miniszterelnök. A zárlat túl későn jött, viszont a kormány túlságosan korán szánja rá magát a nyitásra. Ezt szóvá is teszik az egészségügyi érdekképviseletek. A kórházak dugig vannak. Az orvosok, ápolók roskadoznak, annyi a teendőjük. Hogy összesen hányan vannak az intenzív osztályokon, arról a hatalom csak ritkán szokott adatokat közzétenni. Hetek óta naponta 2-300-an halnak bele a járványba, a 444.hu szerint ezzel az adattal – két hetes átlagban, egymillió lakosra vetítve – az ország világbajnok. A magyar érték: 367, az osztrákoknál mindössze 49. Hogy az egészségügy lassan összeomlik, az kiderül abból is, amit az országos kórházi főigazgató-helyettes, Takács Péter ritka hollóként elárult: a lélegeztető gépre kapcsolt covidos betegek 80 százaléka meghal. 
Reuters Beavatott források nyilvánosságra hozták, hogy újabb bankot akar venni Szlovéniában az OTP. Ha bejön az elképzelés, akkor piacvezető pozíciót szerez a szomszédos országban. A kiszemelt célpont a Nova KBM. Hírek szerint a tárgyalásokon egymilliárd körüli vételárról van szó, ami nagyjából megfelel a pénzintézet könyv szerinti értékének. Az anyavállalatnak már van egy kisebb érdekeltsége a szlovénoknál, azon kívül nem kis szeletet hasított ki magának a horvátoknál, valamint a szerbeknél is, de próbál még tovább terjeszkedni a Balkánon. A Nova KBM több, mint 2000 alkalmazottat foglalkoztat, tavaly a nettó nyeresége 210 millió euró volt. Többségi tulajdonosa az Apollo magánbefektetői csoport, ám 20 %-kal benne van az EBRD is. A mostani gazda 6 éve 250 millió euróért szerezte meg, majd két éve – 444 millióért - hozzávette az ország 3. legnagyobb bankját, tehát a mostani eladás szép haszonnal kecsegtet. Annak idején az OTP mindkettőre pályázott, de alulmaradt. Szóvivője most azt közölte, hogy folyamatosan keresik a lehetőségeket, mert erősíteni kívánják a pozíciókat a régióban.

Bécs is bejelentkezett a Putyin-Biden találkozóért

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.14. 22:05
Képünk illusztráció.
Fotó: Swissmacky/Shutterstock
Washington örül, Moszkva szerint korai még erről beszélni.
Miután Joe Biden amerikai elnök kedden javaslatot tett egy harmadik ország területén tartandó amerikai-orosz csúcstalálkozóra, az osztrák külügyminisztérium arról tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget, hogy Helsinki mellett Bécs is készséggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszínéül

- írja az MTI.

"Hogy hol és mikor jön létre a csúcstalálkozó, a két érintett fél döntése. Ausztria készséggel otthont ad bárminemű tárgyalásoknak a két ország között, és a legmagasabb szinten képes azt megszervezni" - idézte a TASZSZ az osztrák külügyminisztérium képviselőjét. Amerika üdvözölte Ausztria ajánlatát: "Ausztria egyike a legbarátságosabb vendéglátóknak, Bécs diplomáciai központként komoly hagyományokkal rendelkezik a világ államfőinek találkozóit illetően" - közölte a bécsi amerikai nagykövetség. Az orosz fél ugyanakkor visszafogottan reagált, és még korainak tartja a két vezető esetleges találkozójának részleteiről beszélni. Mint a Népszava is megírta, Biden a napokban beszélt Putyinnal és azt javasolta, találkozzanak egy harmadik országban, hogy minden fennálló problémát meg tudjanak vitatni.  

Helsinki a másik jelentkező

Finnország kész otthont adni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozójának – jelentette be szerdán a finn elnöki hivatal. Finnország mindig is kész volt felajánlani diplomáciai jószolgálatait – hangsúlyozta a finn elnöki hivatal arra a kérdésre válaszul, az ország javasolná-e ismét, hogy a főváros, Helsinki vagy egy másik finn város otthont adjon a két vezető találkozójának. A finneknek nem lenne ismeretlen terep egy ilyen esemény megszervezése, ugyanis 2018-ban Donald Trump és Vlagyimir Putyin Helsinkiben ült le egymással tárgyalni.