Előfizetés

Szabad szemmel: Az orosz vakcina hatásosabb a destabilizálásban, mint a járvány visszaszorításában

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.15. 06:53

Magyarország újra a világsajtó fókuszába került, de erre a momentumra ezúttal sem lehetünk büszkék.
Foreign Policy A Szputnyik V legfőbb következménye az lehet Kelet-Európában, hogy politikai felfordulás alakul ki azokban az országban, ahová juttattak a szerből az oroszok – írja Dalibor Rohac. Az American Enterprise Institute Szlovákiából elszármazott elemzője érthetőnek nevezi, hogy egyes kormányok miért fordultak Moszkvához, hiszen idáig az EU nem éppen fényesen teljesített az oltóanyagok beszerzésében. Orbán azonban végletekig vitte az önállóságot: januárban két millió adagot rendelt Oroszországtól, noha az akkor még nagyon, de nagyon messze volt attól, hogy teljesíteni tudjon. Az erős ember 5 millió ampullában állapodott meg a kínaiakkal, ily módon megkerülve a közös uniós beszerzést, miközben sem az orosz, sem a kínai készítmény nem kapta meg az európai engedélyt. Első ránézésre persze egyáltalán nem ördögtől való, hogy a Kelet Moszkva és Peking közreműködésével igyekszik túljutni a válságon, elérni a nyájimmunitást. De vannak jócskán kockázatok is, mert a Szputnyik V idáig hatásosabb volt a térség destabilizálásában, mint a járvány visszaszorításában. Először is kétséges, mennyire hatékony és biztonságos. Hiányzik egy csomó fontos adat, és az is kétséges, mennyire megbízhatóak az eddig átadott információk. Mellesleg az fura ellentmondás, hogy Oroszországnak elvileg a kezében van egy jó szer, odahaza mégis alig tud előrelépni az oltási kampányban. Ehhez persze figyelembe kell venni, hogy a hazai lakosság roppant bizalmatlan a készítménnyel szemben, illetve hogy Moszkvát a geopolitika érdekli, nem pedig az ország népessége. Utóbbi teljesen mindegy számára. Azon felül Magyarország hiába támaszkodik jelentős mértékben a két keleti államra, ez nem mutatkozik meg abban, hogy eredményesebb volna a vírus elleni harcban, mint a szomszédos, sőt, az ellenkezője az igaz. A lengyelek hallani sem akarnak arról, hogy elköteleződjenek Moszkvával szemben és a kérdés kapcsán éles vita van Pozsonyban és Prágában is. Merthogy itt már belép a képbe a politika. Hogy azután a két kormány a végén belebukik-e az orosz üzletbe, azt nem tudni. De a Kreml minden bizonnyal a tenyerét dörzsöli, mert aligha remélhette, hogy a vakcina ekkora felfordulást okoz a két uniós tagnál.
Die Welt Oroszország ugyan nem győzi rátukmálni a világra a Szputnyik V-t, ám közben odahaza csak igen vontatottan zajlik az oltás, és sok szakértő kétségbe vonja, hogy Moszkva képes lesz-e leszállítani a külföldi megrendelőknek a megígért óriási mennyiséget. Az orosz közmédia sikerpropagandája közben a szovjet időket idézi. Aki az állami tévét nézi, az azt hiheti, hogy a szer éppen most hódítja meg a világot, és a nyugati riválisok legfeljebb a futottak még-kategóriában szerepelnek. Az illetékes befektetési ügynökség vezetője sietett elújságolni, hogy India már a 60. ország, amely engedélyezte az oltóanyag forgalomba hozatalát. Csak éppen az EU-ban nem halad a jóváhagyás, mert igen sok a kérdőjel. Pont ezért az Európai Gyógyszerügynökség képviselői jelenleg orosz gyárakat, kórházakat, raktárakat látogatnak végig, hozzáértők szerint azonban a döntés legkorábban júniusban lehet meg. Viszont amit az oroszok idáig juttattak a határon túlra, az eltörpül amellett, ahány adagot a Pfizer vagy a Moderna piacra dobott. Sok szakértő eleve abból indul ki, hogy Oroszország jó esetben is csak a töredékét tudja teljesíteni szerződésben vállalt kötelezettségeinek. Pusztán Magyarország kapott tetemesebb mennyiséget, jó egymillió ampullát. Közben viszont Oroszországban idáig alig 4 millió embernek adták be a Szputnyik V-t, ami a lakosság nem egészen 3 százalékának felel meg. Sok körzetben hasztalan várnak a szállítmányokra, ezt még Putyin is kénytelen volt elismerni. A hivatalos statisztikák nem is közölnek adatokat az oltások állásáról.
Frankfurter Rundschau Az EP német alelnöke azt mondja, valóban kiélezte a viszonyt az Európai Bizottsággal, hogy a Parlament június elsejéig adott időt Brüsszelnek a jogállami mechanizmus beindítására, de nem volt más választás. Barley megismételte: az ultimátumot azért küldték el, mert az EU végrehajtó testülete nem asszisztálhat ahhoz, hogy az állam- és kormányfők különalkut kötöttek Magyarországgal és Lengyelországgal. Az új szabályozás az év elején életbe lépett, így nem lehet várni arra, mit mond az Európai Bíróság Budapest és Varsó panasza ügyében. A két ország idáig tiszteletben tartotta az EUB ítéleteit, de nem lehet tudni, hogy ez így lesz-e a továbbiakban is. Félő, hogy ha nem tetszik nekik valami, akkor előkapják a német Alkotmánybíróság közelmúltban hozott állásfoglalását, amely felülírta a luxemburgi testület döntését a közös kötvényvásárlások ügyében. Viszont az unió legfelsőbb ítélőszéke igen vaskos pénzbüntetést szabhat ki ilyen esetben, akár 6-7 számjegyű összeget, naponta! Az pedig igencsak fájna Orbánnak, mert ő csak a pénz nyelvén ért. Annyira korrupt, hogy az szinte példátlan a földrészen. Minden évben eurómilliárdok tűnnek el családján és a cimborákon keresztül. Arra a kérdésre, hogy Orbán Viktor közös frakcióba akarja összehozni Strasbourgban az eurószkeptikus nacionalistákat, a szociáldemokrata politikus, aki volt az igazságügyi tárca vezetője is azt válaszolta, hogy ha sikerülne a terv, az nagy gond lenne, mert ily módon akár a 2. legerősebb pártcsalád is létrejöhetne. Ám ellentmond a veszélynek, hogy ezek a pártok gyakran csupán abban képesek egyetérteni, hogy országuk be akar zárkózni. De a szélsőjobb azért a kulisszák mögött élénk kapcsolatokat tart fenn egymás között. Együttműködnek elemző intézeteik, és próbálják áthidalni az ellentéteket, pl. Oroszország kapcsán. Mindenképpen oda kell rá figyelni. Annál is inkább, mert a Néppárt éveken át nem volt hajlandó megválni a Fidesztől, de legalább a magyar párt kilépett.
Guardian A görög újságíró gyilkosság után a Riporterek Határok Nélkül aggodalmát fejezi ki, mert úgy ítéli meg, hogy Európában egyre nagyobb kockázatok leselkednek a sajtó munkatársaira, veszélyben a média szabadsága, különösen Magyarországon. Öt év alatt ez már a 4. eset, hogy egy riportert ölnek meg az unióban. Pavol Szalai, a civil szervezet illetékese azt mondja, hogy az EU továbbra is a legbiztonságosabb hely a világon a média számára, de ettől még fokozódik a tömegtájékoztatásra nehezedő nyomás. Gyengül a jogállam, egyre több a fenyegetés. Ezen belül Magyarországon különösen kifinomultan és módszeresen zajlik a támadás a sajtószabadság ellen. Ezt a mintát ráadásul átveszi Lengyelország és Szlovénia is. A szakértő szerint, amit az Orbán-kormány művel, az a média függetlenségének ellenmodellje. A miniszterelnök meglovagolta a járványt, hogy teljhatalmat szerezzen. Bárkit öt évig terjedő börtönnel lehet sújtani álhírek terjesztése címén. Nem véletlen, hogy az ország csak a 89. helyre került a RHN legutóbbi listáján. Az EU ugyan a sajtó önállóságának erősítésére szólít fel, ám ezen túlmenően nem tett semmit, hogy Orbán Viktor ne korlátozhassa a 4. hatalmi ág szuverenitását – mutat rá Pavol Szalai.
Euractiv A Bizottság alelnöke aggályát fejezte ki amiatt, hogy a lengyel állami olajtársaság meg akarja kaparintani a regionális lapok jó részét. Jourová egy nappal azelőtt nyilatkozott, hogy Varsóban az Alkotmánybíróság dönt az ügyben: kaphat-e újabb mandátumot az emberi jogok biztosa. Bodnar ellenzi, hogy a PKN Orlen megvegye a Passauer Verlag érdekeltségét és három napja a versenyügyekben illetékes bíróság neki adott igazat. Fel is függesztette a tranzakciót. A Jog és Igazságosság ugyanakkor már jó ideje azzal vádolja az ombudsmant, hogy az szemben áll a kormánnyal és erre használja fel hivatalát. Jourová a maga részéről azt mondta, hogy az EU nem avatkozhat be folyamatban lévő eljárásokba, de az roppant veszélyes, ha olyan sajtóbirodalom jön létre, amely az egyik párt érdekeit igyekszik érvényesíteni, mert az árt a média sokszínűségének. Ezért nagyon fontosnak nevezte, hogy tisztességes módon alkalmazzák a versenyszabályokat.
Der Standard A nagyszabású oltási kampány reménysugárként szolgál Magyarországon, de ettől még igen sok a halott. Mindenesetre már több mint három millióan kapták meg legalább az első oltóadagot. Orbán Viktor nem is hagyta ki, hogy ez alkalomból ne gratuláljon magának. Az eredmény valóban sikert jelent, köszönhetően persze a tömegesen beadott orosz és kínai szernek, noha még egyik sem kapta meg az európai hatóságtól a zöld jelzést. De szükség is van, hogy minél többen legyenek immunisak, mert a válságkezelésben nem jeleskedett a jobboldali-populista miniszterelnök. A zárlat túl későn jött, viszont a kormány túlságosan korán szánja rá magát a nyitásra. Ezt szóvá is teszik az egészségügyi érdekképviseletek. A kórházak dugig vannak. Az orvosok, ápolók roskadoznak, annyi a teendőjük. Hogy összesen hányan vannak az intenzív osztályokon, arról a hatalom csak ritkán szokott adatokat közzétenni. Hetek óta naponta 2-300-an halnak bele a járványba, a 444.hu szerint ezzel az adattal – két hetes átlagban, egymillió lakosra vetítve – az ország világbajnok. A magyar érték: 367, az osztrákoknál mindössze 49. Hogy az egészségügy lassan összeomlik, az kiderül abból is, amit az országos kórházi főigazgató-helyettes, Takács Péter ritka hollóként elárult: a lélegeztető gépre kapcsolt covidos betegek 80 százaléka meghal. 
Reuters Beavatott források nyilvánosságra hozták, hogy újabb bankot akar venni Szlovéniában az OTP. Ha bejön az elképzelés, akkor piacvezető pozíciót szerez a szomszédos országban. A kiszemelt célpont a Nova KBM. Hírek szerint a tárgyalásokon egymilliárd körüli vételárról van szó, ami nagyjából megfelel a pénzintézet könyv szerinti értékének. Az anyavállalatnak már van egy kisebb érdekeltsége a szlovénoknál, azon kívül nem kis szeletet hasított ki magának a horvátoknál, valamint a szerbeknél is, de próbál még tovább terjeszkedni a Balkánon. A Nova KBM több, mint 2000 alkalmazottat foglalkoztat, tavaly a nettó nyeresége 210 millió euró volt. Többségi tulajdonosa az Apollo magánbefektetői csoport, ám 20 %-kal benne van az EBRD is. A mostani gazda 6 éve 250 millió euróért szerezte meg, majd két éve – 444 millióért - hozzávette az ország 3. legnagyobb bankját, tehát a mostani eladás szép haszonnal kecsegtet. Annak idején az OTP mindkettőre pályázott, de alulmaradt. Szóvivője most azt közölte, hogy folyamatosan keresik a lehetőségeket, mert erősíteni kívánják a pozíciókat a régióban.

Bécs is bejelentkezett a Putyin-Biden találkozóért

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.14. 22:05
Képünk illusztráció.
Fotó: Swissmacky/Shutterstock
Washington örül, Moszkva szerint korai még erről beszélni.
Miután Joe Biden amerikai elnök kedden javaslatot tett egy harmadik ország területén tartandó amerikai-orosz csúcstalálkozóra, az osztrák külügyminisztérium arról tájékoztatta a TASZSZ orosz hírügynökséget, hogy Helsinki mellett Bécs is készséggel rendelkezésre áll egy Biden-Putyin találkozó helyszínéül

- írja az MTI.

"Hogy hol és mikor jön létre a csúcstalálkozó, a két érintett fél döntése. Ausztria készséggel otthont ad bárminemű tárgyalásoknak a két ország között, és a legmagasabb szinten képes azt megszervezni" - idézte a TASZSZ az osztrák külügyminisztérium képviselőjét. Amerika üdvözölte Ausztria ajánlatát: "Ausztria egyike a legbarátságosabb vendéglátóknak, Bécs diplomáciai központként komoly hagyományokkal rendelkezik a világ államfőinek találkozóit illetően" - közölte a bécsi amerikai nagykövetség. Az orosz fél ugyanakkor visszafogottan reagált, és még korainak tartja a két vezető esetleges találkozójának részleteiről beszélni. Mint a Népszava is megírta, Biden a napokban beszélt Putyinnal és azt javasolta, találkozzanak egy harmadik országban, hogy minden fennálló problémát meg tudjanak vitatni.  

Helsinki a másik jelentkező

Finnország kész otthont adni Vlagyimir Putyin orosz és Joe Biden amerikai elnök találkozójának – jelentette be szerdán a finn elnöki hivatal. Finnország mindig is kész volt felajánlani diplomáciai jószolgálatait – hangsúlyozta a finn elnöki hivatal arra a kérdésre válaszul, az ország javasolná-e ismét, hogy a főváros, Helsinki vagy egy másik finn város otthont adjon a két vezető találkozójának. A finneknek nem lenne ismeretlen terep egy ilyen esemény megszervezése, ugyanis 2018-ban Donald Trump és Vlagyimir Putyin Helsinkiben ült le egymással tárgyalni. 

Nem old meg mindent az oltás

R. Hahn Veronika (London)
Publikálás dátuma
2021.04.14. 21:07

Fotó: KIRSTY WIGGLESWORTH / AFP
Jelentősen javult a járványhelyzet Nagy-Britanniában. A legtöbb fertőzést az iskoláskorúak között regisztrálták.
Az elmúlt héten 250-nél kevesebben vesztették életüket egy hónappal pozitív Covid-tesztjük után. Anglia lakossága a várt túláradó lelkesedéssel vágott bele hétfőn a harmadik szigorú karantén közel négy hónapja alatt szinte feledésbe merült új normalitásba. Ha nem is jutott be mindenki az esetenként több ezer foglalást számon tartó fodrászatokba, rengetegen találkoztak, az évszaknak nem megfelelő időjárás ellenére is családtagokkal és barátokkal a kávézók, kocsmák és éttermek teraszain. Sokan "ünnepelték" a viszonylagos felszabadulást bevásárlási terápiával az ismét kinyitott áruházakban és ruhaüzletekben, illetve kezdték meg a felhalmozott kilók lerázását a nagyon hiányolt konditermekben és uszodákban. Boris Johnson rendezetlen fürtjei már kora délutánra eltűntek, amikor a parlament alsóházának rendkívüli ülésén a péntek délelőtt elhunyt Fülöp edinburghi herceget búcsúztatta, szónoki tehetségét és humorát egyaránt villogtatva. Ahogy erre a kormányfő már múlt héten a várva várt nyitás időpontjának megerősítésekor figyelmeztetett, ha az emberek nem fegyelmezik magukat, nem tartják be a maszkviselés és szociális távolságtartás szabályait, elkerülhetetlenül emelkedni fog az új megbetegedések görbéje. Pedig a számok kedvezően alakulnak. A legfrissebb statisztika szerint a hétfői 3568 új angliai megbetegedés azt jelenti, hogy az elmúlt hét napban, legalábbis a hatóságok számára tudottan, 21,5 százalékkal kevesebben estek ágynak és ugyancsak 21 százalékkal esett vissza a kórházban kezeltek száma. A 2862 klinikai ápolt közül 406-an vannak lélegeztetőkészüléken. A legújabb napi halálozási szám 13, az elmúlt héten összesen 238-an vesztették életüket, ami óriási előrelépés a januári átlagosan heti 1300-hoz képest. Az Our World in Data adatszolgáltatása szerint az Egyesült Királyságot csak Dánia, Norvégia és Izland előzi meg az egymillió lakosra eső, Covid-eredetű napi halálesetek számában, ami jelenleg 0,46 százalék. Egy nemrégiben a The Guardian napilapban megszólaltatott intenzív terápiás szakorvos nem győzte eléggé hangsúlyozni annak fontosságát, hogy a közvélemény hiteles információkhoz jusson a lélegeztető készülékekről. Sok covidos beteg hiszi úgy, mindenképpen el kell kerülnie, hogy lélegeztetőre kerüljön, mert akkor több esélye van a túlélésre. Alison Pittard meglátása alapján viszont a legsúlyosabb esetekben elkerülhetetlen a masina bevetése, mert különben 100 százalékos eséllyel halnának meg, míg a lélegeztetőkészülékre kerültek 40 százaléka veszti el az életét, de nem a gép, hanem a súlyos kór következtében. A múlt év tavaszi első hullám során sokkal rutinszerűebben kerültek betegek lélegeztető készülékre, mint most. A visszaesés okaként a főorvos azt a tapasztalatot nevezte meg, hogy a koronavírusos betegek viszonylag jól reagálnak korábban veszélyesen alacsonynak tekintett oxigénszaturációs szintekre. A brit kormány által megrendelt, a londoni Imperial College által elvégzett kutatás most közzétett eredménye szerint közvetlenül kimutatható az oltási program sikerének áldásos hatása a pandémia enyhülésére. A React elnevezésű tanulmányhoz az adatokat február 4-e és 23-a között vették fel, amikor az immunizáció aránya még jóval alacsonyabb volt a jelenlegi helyzetben. Mégis világosan látszott, hogy a legtöbb fertőzés az iskolás korúak (5 és 12 év közöttiek), a legkevesebb pedig a 65 éven felüliek között fordult elő. A nyugdíjas korosztály tekintélyes része esett már túl azóta mindkét oltáson, - a dupla védettek száma 7,47 millió, a szigetország lakosságának 11,2 százaléka - míg összesen 39,6 millió dózis "talált gazdára". Éppen e sorok írásakor érkezett a munkaképes lakosság szempontjából nagyon örvendetes "breaking news", hogy keddtől minden 45 éven felüli jelentkezhet oltásra az ingyenes egészségszolgáltató honlapján.  

Bécs: növekvő fertőzésszám, csökkenő halálozás

Csökken a halálozás az osztrák Covid intenzív osztályokon. Ausztriában 2020. február 27-e óta 49822 embert gyógyítottak ki Covid-fertőzésből, jóllehet nem minden kigyógyult lett egészséges. Az elhunytak száma a vizsgált időszakban 9275 fő volt. Hogy pontosan hány olyan beteget tartottak nyilván, aki intenzív osztályon halt meg, illetve lélegeztetőgépen volt, arról nem közöltek a hatóságok pontos számokat. A Der Standard című bécsi hetilap közlése szerint az országban 931 intenzív ágy áll a koronavírussal fertőzött betegek rendelkezésére, az intenzív osztályokon 2073 orvos és 5646 diplomás ápoló dolgozik. Az intenzív osztályon fekvők számát a falter című hetilap március 30-i száma 534 főre becsülte. A szakértők szerint a brit Covid-19 mutáció megjelenése óta előbb kell a fertőzött kórházi betegeket intenzív osztályra vinni. Sokkal jobb gyógyszer nincs, mint egy évvel korábban, de mint általában Európában, a mortalitás egyharmaddal csökkent. Az intenzív osztályokon a kezelés leglényegesebb változása, hogy a gépi lélegeztetést lehetőleg minél később alkalmazzák, ehelyett inkább orron vagy maszkon át használt oxigéndúsított levegőt juttatnak a szervezetbe úgy, hogy a beteg emellett önállóan folytassa a légzést. Az intubálás késleltetése mellett a vérhígítás, a vérplazma bevetése is hasznosnak mondható. A légzőgépes kezelés igencsak megviseli a szervezetet, olyan mennyiségű morfiumot korábban még sosem adtak be az intenzív osztályokon, mint a koronavírus-járvány mostani, harmadik hullámában. A betegség legsúlyosabb fázisában Ecmo berendezést alkalmaznak - így rövidítik a testen kívüli, úgynevezett műtüdőt, amelyből 70 darab van Ausztriában, s a koronavírus fertőzés legnehezebb fázisában vetik be. A tavaly még 90 százalékos halálozási arány a műtüdő használatában mára 40 százalékra csökkent. Földvári Zsuzsa (Bécs)

Sokat számít a táplálkozás

Németországban nincs pontos adat arra, a betegek hány százalékát sikerül megmenteni a lélegeztetőgép segítségével, ám ennek az arányát rendre 50 százalékosra becsülik a sajtóban. Keddi állás szerint összesen 22 913 kórházi ágy foglalt, de ebből 13 ezer nem súlyos eset. Összesen majdnem 4000-re tehető a szabad kórházi ágyak száma. Olaszországban érdekes felmérést készült a Policlinico San Matteo di Pacia és a Policlinico Milano esetei alapján. 222 intenzív terápiára szoruló beteg vizsgálata kimutatta, hogy a kórházi kezelés első négy napjában döntő a megfelelő táplálkozás. Ezzel ugyanis csökkenthető a halálozási arány. A tanulmányt még 2020-ban, az első hullámban végezték, de most közölték a Clinical Nutrition című szakfolyóiratban.