Előfizetés

Shakespeare szabadon - Nagy durranás a Budapesti Tavaszi Fesztiválon

Balogh Gyula
Publikálás dátuma
2021.04.19. 10:30

Fotó: MEISTER NATÁLIA NÓRA
Izgalmas kísérletbe fogott Magács László, a TRIP vezetője. Kortárs írókat kért fel, hogy értelmezzék újra Shakespeare drámáit, illetve egy-egy jelenetét. Az új sorozat a Budapesti Tavaszi Fesztiválon debütált.
Shakespeare megunhatatlan, nem véletlenül levehetetlenek a művei a színházak repertoárjáról. Darabjaiban minden összesűrűsödik, ami ma is izgathat minket. A TRIP Shakespeare 37 című új sorozata is ezen a nyomon jöhetett lére. Mi történik, ha egy kortárs alkotó nyúl egy-egy műhöz? Újraértelmezi, a saját képére írja, ily módon Shakespeare ihletésére új alkotások születnek. Magács László igazgató, rendező és csapata el is kezdték filmre venni az átlagosan húsz perces etűdöket. A vállalás szerint a teljes életművet feldolgozzák, vagyis harminchét epizódra tervezik az új webszínházi szériát.  Az első művet Erdős Virág jegyzi, a Rómeó és Júlia átiratával. A Montague és Capulet című történet a kriptában játszódik. A két szerelmes holtteste előtt összegyűlnek a szülők. Kétségbeesett egymásba vágó, sűrű mondatok sora a darab. „ Az ember minden egyes alkalommal egy kicsit belehal” – ismételgeti Montaguené (Györgyi Anna). A gyűlölködés, a háború áldozatokat követel, Rómeó és Júlia is az. A szülők Montaguené mellett Capuletné (Tóth Ildikó), Capulet (László Zsolt), és Montague (Szikszai Rémusz) magyarázzák a megmagyarázhatatlant. Gyászuk nyughatatlan, dühödt és őrületbe forduló. A célpontot azonban nem önmagukban találják meg, hanem a fiatalokban. Olyan az egész, mint amikor a kamasz gyereket kérdőre vonja a szülő egy kimaradt éjszaka miatt. Persze itt nagyobb a tét, a hangnem mégis ugyanaz. Mind a négy színész rendkívül erős alakítást nyújt, játékuk egyszerre intim, kitárulkozó és sodró. A végén aztán otthagyják a gyerekeket és egyszerűen bezáródik a kriptaajtó. A háború pedig minden bizonnyal tovább folytatódik. A Szeget szeggel feldolgozása Tasnádi Istvánnak jutott, el is végezte a feladatot, az etűd „Érzékenyjáték céges környezetben, Shakespeare után szabadon” alcímet viseli, sokat elmondva a szerzői nézőpontról. Tasnádi a mű alapsztoriját felhasználva egy mai zaklatási történetet szőtt, a férfiak egy munkahelyen követnek el jókora határátlépéseket. Bár a darab épp azért jó, mert nem ítélkezik, hanem felvillantja a téma különböző aspektusait. Mer szabadszájú lenni, és egyúttal a figurák döntéseinek mozgatórugóiba is finoman beavat. Játékosan durva, kíméletlenül pőre. A szereplők, Hartai Petra, Szőke Abigél, Ódor Kristóf és Kovács Máté érezhetően élvezték a jól megírt dialógusokat. Az etűdbe werkfilmes jelenetek is bekerültek. (operatőr: Meister Natália Nóra.) A szintén a Budapesti Tavaszi Fesztivál online programjában vetített harmadik epizód szerzői Kovács Viktor és Kovács Dominik, címe A plüss és a Lear király ihletésére íródott. A színhely egy menza, de lehetne akár egy húsfeldogozó is. Regan, Lear középső lánya (Láng Annamária) és Cornwall, Regan férje (Mészáros Béla) húsokat vagdalnak, nyulat nyúznak. „Ez az ország állandóan háborúzik” - mondja Cornwall. Hát igen, bólinthatunk, pedig ők nem is a mi országunkra gondoltak. A hústrancsírozás maga a háború leképezése. A középső lány különösen sértett, apjától és testvéreitől sem kapta meg, amit szeretett volna, tele van hiánnyal, ez pedig agressziót szül. A király veje pedig utal ugyan arra, hogy kétnaponta a nevére kerül egy várkastély, mégis a feleségével együtt válik nyúzóvá, olyanná, aki végül a legkisebb lányt szimbolizáló plüssnek is neki esik. Ha egyszer valami elszabadul, nemigen van megállás. Infó: Shakespeare/37 TRIP Webszínház Erdős Virág: Montague és Capulet Tasnádi István: Szeget szeggel Kovács Viktor / Kovács Dominik: A plüss Rendező: Magács László Budapesti Tavaszi Fesztivál, online

Csoda pandémia idején - Magyar festőnő állíthat ki New Yorkban

Tölgyesi Gábor
Publikálás dátuma
2021.04.19. 09:30

Fotó: POSTMASTERS GALLERY
Járványmentes években is rendkívüli, ha egy magyar festőművész New Yorkban állíthat ki. Kucsora Márta Super Natural című kiállítása május 1-ig látható a Postmasters Gallery-ben.
A világjárvány miatt már második éve csendesebb, ám nem eseménytelen élet folyik a Budapest Art Factory-ben. Az egykori Láng Gépgyár szerelőcsarnokában – ahol Juhász Dóra, Kucsora Márta és Szász Sándor műtermei találhatók – jó ideje nincsenek kiállítások, programok, szünetel a Budapest Art Factory nemzetközi rezidenciaprogramja is, nem jönnek külföldi képzőművészek angyalföldi vendégségbe. – Az életünk alapvetően mégsem változott, bejárunk, dolgozunk, több időnk marad az alkotásra – meséli Kucsora Márta. – Nem hiszem, hogy a világjárvánnyal összefüggésben van, mindenesetre az elmúlt évem szakmailag az egyik legkülönlegesebb és legerősebb év. Épp mikor a nagy bezárások vannak, a legnagyobb korlátozások, amikor a világ figyelme a víruson van, velem akkor történtek a szakmai csodasorozatok. Múlt ősszel felfigyelt rám egy kínai kortárs művészeti múzeum, több festményem a gyűjteményükbe került, 2022 februárjában Nankingban a Deji Art Museum önálló kiállítást rendez nekem 1000 négyzetméteren. Szintén ősszel, egy év munka után megjelent első monográfiám, a Makláry Artworks gondozásában egy 200 oldalas album. A Makláry galéria korábban olyan művészekről jelentetett meg albumot, mint Reigl Judit, Hantaï Simon és François Fiedler, a megtiszteltetést növeli, hogy én lettem az első fiatal kortárs művész a kiadványsorozatban. Március közepén pedig New Yorkban nyílt önálló kiállításom.  Kucsora Márta a képzőművészeti egyetem elvégzése után 2005–2006-ban New Jersey-ben a Montclair State University mesterkurzusán tanult a Terplan Family Foundation ösztöndíjasaként. Manhattanben lakott, ott ismerkedett meg Banovich Tamással, a filmrendező-díszlettervező Banovich Tamás fiával. – Tamás a rendszerváltás előtt Varsóban tanult, ahol megismerte feleségét, Magda Sawont, akivel 1984-ben megnyitották New Yorkban a Postmasters Galleryt. A galéria jelenleg New York Tribeca városrészében, 600 négyzetméteren működik. Tamással 16 évre nyúlik vissza az ismeretségünk – teszi hozzá Kucsora Márta. – Magyar művészt eddig nem képviseltek, Forgács Péternek még az 1990-es évek közepén rendeztek nagy kiállítást. Elsősorban konceptuális képzőművészetet képviselnek, a független és valamilyen szempontból aktuális művészeti állásfoglalások vannak a galéria programjának fókuszában. A Postmasters ikonikus, nagy presztízsű galériának számít. Magda és Tamás perspektívát lát a szabad absztrakt festészetben. Körülbelül egy éve kezdődött el közöttünk egy szakmai párbeszéd, és decemberben beszéltük meg a kiállítás részleteit.
A színházak, múzeumok, galériák, éttermek a járványügyi szabályok betartásával már látogathatók New Yorkban, ez nem is jelentett nehézséget a Super Natural című tárlat megvalósulásában. Ám a magyar festőművész festményeinek mérete nem szokványos. – Hat darab, egyenként 2,5-szer 4 méteres, további négy 2-szer 3 méteres festményemet választották ki. – Sajnos az aktuális járványügyi korlátozások miatt nem tudtam kiutazni a megnyitóra. Viszont remek hír, hogy a The New York Times főkritikusa, Roberta Smith is megnézte a kiállításomat – mondja a festőművész. És hogy milyen párhuzamok vannak: van még egy magyar festőművész, akinek ugyanebben az időben van kiállítása New Yorkban az olasz Mucciaccia Gallery-ben: Kati Vilim ráadásul Kucsora Márta osztálytársa volt a képzőművészeti egyetemen, és szintén ösztöndíjas volt a Montclair State University-n. A Postmasters Gallery Kucsora Márta festészetét Helen Frankenthaler, Gerhard Richter Jackson Pollock művészetével állította párhuzamba. Amikor megemlítem, Pollock egy kicsit meghökkentett, Kucsora Márta elmondja: – Az amerikai absztrakt expresszionizmus nagyon ikonikus mozgalom volt, a kép nagy mérete, a teljes testtel való munka, a képfelület átdolgozása, megdolgozása, az ecsetmentes festészet tekintetében valóban van párhuzam. Jellemző, hogy azt, ami a jelenben zajlik, mindig nehéz megnevezni, elnevezni, definiálni: a művészettörténészek a jelent gyakran állítják párhuzamba az azt megelőző kor művészeti irányzataival. Lehet, ami most zajlik a képzőművészeti szcénában, majd húsz-harminc év múlva lesz definiálva, e percben azokat a terminusokat használjuk, amiket használtunk a XX. századi művészeti mozgalmakra. Amit én csinálok, az is szabad absztrakció: a különböző adalékanyagoknak a kémiai kölcsönhatásaiból alakulnak ki azok a formációk, amik a képeim törzsét adják. Szórópisztollyal is dolgozom: ez a módszer tényleg a sajátom. Az alkotásnak nagyon érdekel a kísérleti oldala, hogy mi történik az anyaggal. S meglehet, az így megszülető festmények különböző képzeteket keltenek, de ezt semmiképp sem nevezném természetabsztrakciónak – mondja Kucsora Márta, akinek kiállítása Magyarországon legközelebb a Kálmán Makláry Fine Arts-ban nyílik, várhatóan még májusban.

Névjegy

Kucsora Márta Barcsay- és Herman Lipót-díjas festőművész. 1979-ben született Szegeden, 2002-ben diplomázott a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, mestere Kovács Attila volt. A Budapest Art Factory társalapítója. Absztrakt festőiségében egyaránt szerepet kap a gesztus és a véletlen, miközben a véletlenszerű hatás legtöbb esetben nagyon is irányított folyamat eredményeként jön létre. 

Elégtelenek a zeneipari támogatások

Népszava
Publikálás dátuma
2021.04.18. 22:59

Fotó: Youtube
A Music Hungary Szövetség szerint a kormány által nyújtott támogatás összege nem elegendő, a források nem a zeneipari szereplőknek jutottak, vagy ők igénybe sem vehették őket.
A Music Hungary Szövetség közleményt adott ki a csütörtöki kormányinfó után, amelyben a Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő által felsorolt, a zenei szektort segítő intézkedésekre reagálnak. Mint írják, a zeneipar nincs megmentve, ahogy már korábban is számos alkalommal jelezték: a sajtótájékoztatón felsorolt korábbi támogatások összegükben messze elégtelenek és sokszor rosszul célzottak voltak (tehát nem a zeneipari szereplőknek jutottak), vagy a zeneipari szereplők eleve igénybe sem vehették őket.  
„A Raktárkoncertek 5 milliárdos költségvetésének jelentős része a hivatalosan szerződött technikai partnerhez került megvalósítási költségként, a bekerült zenekarokhoz, előadókhoz és stábjaikhoz már csak az összeg kisebb hányada jutott el. (…) A 200 millió forintos, fesztiváloknak szánt pályázatnak eredetileg 700 millió forintos támogatási kerete volt, ám a kiírásnak sajnos olyan kevesen feleltek meg, hogy végül csak ennyi lett kiosztva”

– olvasható a közleményben. A bértámogatásokkal kapcsolatban megemlítik, hogy korábban levélben jelezték Varga Mihály pénzügyminiszternek, a zenei szektorra kevéssé jellemző az állandó alkalmazotti munkaviszony, ezért a bértámogatással a legtöbb élőzenei vállalkozás nem tud élni; emellett szintén jelezték, hogy az újraindítási kölcsön jogosultjairól a legtöbb élőzenei szektorban használt TEÁOR szám lemaradt.  
„A fenti támogatási formákból a valóban zeneiparba jutó összeg együtt együttesen is a töredéke annak, mint amelyekkel más szektorokat támogatott az állam, miközben az élőzenei piac visszaesése a legdrámaibb: 87 százalékkal csökkent a koncertek száma 2020-ban és a megvalósult rendezvények többsége is a járvány miatt a kis nézőszámú, alacsony jegyárú vagy ingyenes rendezvények közül került ki”

– írják. Közleményükben úgy fogalmaznak, tisztelettel szeretnék ismét felhívni a kormány figyelmét arra, hogy az élőzenei szektornak azonnali, hatékony, jól célzott anyagi segítségre, tervezhetőségre és a kulturális áfa bevezetésére van szüksége ahhoz, hogy újra tudjon indulni és fenn tudjon maradni.