Előfizetés

Az oroszok nem viccelnek, saját űrállomást építenek, a nemzetközi nem kell nekik

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.19. 10:44

Fotó: ALEXEI DRUZHININ / AFP
2025-ben kilép a Nemzetközi Űrállomás-projektből Moszkva, szakembereik szerint a rendszerek egymás után mondják majd fel a szolgálatot és drága lesz az üzemben tartása.
Oroszország 2025-ben ki szándékozik lépni a Nemzetközi Űrállomás-projektből, és önállú, újgenerációs szolgálati űrállomás létrehozásába fog – jelentette ki Jurij Boriszov orosz miniszterelnök-helyettes egy, a Rosszija 1 televízióban vasárnap sugárzott interjúban. Boriszov úgy vélekedett, „úgy becsületes”, ha erről a partnereket már most tájékoztatják. Közölte, hogy a Nemzetközi Űrállomás 2024 utáni működéséről Moszkva a velük való egyeztetések és döntően már a felhasználhatóságuk végéhez közeledő modulok műszaki állapotának felülvizsgálása alapján határoz majd. Elmondta, hogy a nemzetközi projekt alternatívájának létrehozásáról április 12-én, az emberes űrrepülés kezdetének 60. évfordulóján Vlagyimir Putyin elnök részvételével megtartott vezetői tanácskozáson döntöttek. A kormányfő-helyettes szerint az orosz állomás építése hamarosan elkezdődik, hogy minimálisra lehessen csökkenteni a Nemzetközi Űrállomás nemzetközi szegmenseinek konzerválása és az új objektum üzembe helyezése közötti időt. A nemzetközi projekt feladásának gondolatát korábban a Roszkoszmosz orosz állami űripari vállalat is felvetette az üzemeltetés drágaságára hivatkozva. Az orosz szakemberek számításai szerint 2025 után a Nemzetközi Űrállomás rendszerei egymás után fogják felmondani a szolgálatot, és az 1998 óta használt objektum üzemben tartása 10-15 milliárd dollárt fog felemészteni. A jelenlegi tervek szerint 2024-ig működtetik majd, de felmerült a hatéves hosszabbítás lehetősége is.

Júniusban új múzeum nyílik a gízai piramosoknál

Varga Péter
Publikálás dátuma
2021.04.18. 23:12

Fotó: MAHMOUD KHALED / AFP
A 22 múmia érkezésével vált teljessé a 2017 óta már részlegesen látogatható Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeuma gyűjteménye. Vasárnaptól ők is várják az érdeklődőket.
Nemrégiben látványos menet, a Fáraók arany parádéja vonult keresztül Kairón. 18 ókori egyiptomi király és 4 királynő múmiáját szállították át a régi, Tahrir téri, ókori leleteket bemutató múzeumból Fustatban (a régi Kairo egyik városrésze) 16 év alatt felépült új Egyiptomi Civilizáció Nemzeti Múzeumába (NMEC), amelynek gyűjteménye így lett telejs. A hosszú építési időbe beletartozik, hogy a 2011-es Arab Tavaszt követő politikai instabilitás miatt az építkezés évekig szünetelt, majd nemzetközi kölcsönökből folytatódott, a tavalyi nyitás pedig a járvány miatt maradt el. A 22 múmia vasárnaptól tekinthető meg, ezzel teljes lesz a kiállított tárgyak együttese: 490 ezer négyzetméteren több mint 50 ezer tárgy várja az érdeklődőket. „A legfontosabb feladatunk a civilizációk fejlődésének, nem egyetlen korszaknak vagy területnek a bemutatása” – mondta Asmaa Said, a múzeum egyik kurátora. A nemrég érkezett múmiákat például úgy állították ki, hogy láthatók a körülöttük talált tárgyak, a festett falak a feliratokkal: így a látogatók az eredeti helyszínen érezhetik magukat. Minden múmia mellette ott van a fakoporsója is, ez sem feltétlenül volt így eddig. Az állandó kiállítások kétféle elv alapján rendeződnek: egyrészt korszakok szerint, másrészt tematika szerint. A korok a következők: archaikus kor, fáraók kora, görög-római kor, koptok, középkor, az iszlám periódus, a modern és a jelen kor. A tematikus területek: A civilizáció hajnala, A Nílus, Írásbeliség, Állam és társadalom, Tárgyi kultúra, Hitek és gondolkodás, valamint A királyi múmiák galériája. Anyagot a hasonló tematikájú, más egyiptomi múzeumokból is kölcsönöztek. Az új múzeum része az egyiptomiak azon törekvésének, hogy az ország Rómához hasonló turistacélponttá váljon, ahová nemcsak egyszer érdemes ellátogatni. Ezért szeretnék megújítani a kiállítási helyszíneket. A tervek szerint júniusban nyitja meg a kapuit egy másik, a Nagy Egyiptomi Múzeum a gízai piramisoknál. Az intézmény csaknem 100 ezer régészeti kincset számláló gyűjteményében kap helyet Tutanhamon fáraó sírjából származó teljes leletegyüttes, amely először lesz így látható. Kétezer olyan tárgyat állítanak ki, ami még sohasem volt közönség előtt.

Megnyílt Egyiptom és a Közel-Kelet első hivatalos ókori műtárgymásolat gyára

Március végén a turizmus és régészet minisztere nyitotta meg azt az üzemet, ahol minden elkészített másolat hivatalos pecsétet kap az Antikvitások Legfőbb Tanácsától, amely azt igazolja, hogy az hű másolat, amely a minisztérium felügyeletével készült. A tárgyakat 150 képzett művész, restaurátor és mester készíti, legtöbbjük a tárca alkalmazottja. A cél, hogy az eredeti leletekből származó szellemi jogokat megvédjék, és kielégítsék az egyre növekvő piaci igényeket. Az első bolt április 4-én megnyílt az NMEC-ben. A másolatok hivatalos jelzése azért is fontos lehet, mert Neil Brodie az Oxfordi Egyetem szakértője szerint a világon a vezető internetes oldalakon naponta 100 ezer antikvitás cserél gazdát, mintegy 10 millió dollár értékben, aminek 80 százaléka illegálisan megszerzett vagy hamisítvány. A közösségi oldalak üzemeltetői állítják, ha tudomást szereznek arról, hyog például csempészett műtárgyak vannak felkínálva oldalaikon, letiltják a hirdetést. Tavaly májusban és júniusban az UNESCO rendezett online konferenciákat arról, hogy a COVID-19-járvány hogyan befolyásolta az illegális régészeti műtárgy-kereskedelmet. A megszorítások miatt nehezebbé vált az ásatások, múzeumok, más helyszínek felügyelete, ami például a Facebook oldalakon nyomon követhető volt: 2020 márciusában 120 oldalon 300 ezer tagja volt olyan közösségeknek, amelyekben törvénytelen kereskedelem is folyt, ez egy hónap múlva 128 ezerrel több lett. Az UNESCO egyébként 1970-ben fogadta el azt a nemzetközi egyezményt, amelynek segítségével a fosztogatott, és/vagy az országokból illegálisan kivitt műtárgyak kereskedelmét tiltja, illetve ajánlásokat tesz a megakadályozására, újabban erősen ajánlják a hatóságoknak az internetes platformok ellenőrzését.

Utcát neveznek el Törőcsik Mariról

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.04.18. 18:42

Fotó: Huszár Dávid / Népszava
A színésznő szobrot is kap Velemben.
Szobrot kap és utcát neveznek el Velemben Törőcsik Mariról – írja a Ripost a falu polgármesterére, Bakos Lászlóra hivatkozva. A településvezető a lapnak elmondta, mindenképp szeretnének méltó emléket állítani a színésznőnek, aki évtizedek óta lakott a faluban, melynek 2018 óta díszpolgára is volt. Ahogyan azt lapunk is megírta, Törőcsik Mari péntek hajnalban hunyt el hosszan tartó, súlyos betegség után. A színművész 85 éves volt.