Előfizetés

Fagypontra került Csehország és Oroszország viszonya

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.22. 08:00

Fotó: ALEXANDER NEMENOV / AFP or licensors
Csehországban már évek óta komoly és veszélyes orosz kémtevékenységre figyelmeztetett a hírszerzés. A 2014-ben, a vrbeticei lőszerraktárban történt robbantás egy intő jel a sok közül.
Fagypontra került Csehország és Oroszország viszonya, miután kiderült, hogy minden jel szerint orosz ügynökök állnak a vrbeticei lőszerraktárnál történt 2014-es robbantás mögött. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa. A múltban már több feszültségforrás volt a két viszonyában, részint az orosz kémek aktív tevékenysége miatt. Prága már 2000-ben kiutasította az orosz nagykövetség egy munkatársát, mert az illető a NATO szempontjából érzékeny információkra tett szert. Válaszul Oroszország is kiutasított egy cseh diplomatát. Feszültséget keltett, hogy 2006-ban a cseh hatóságok nem újították meg a RIA-Novosztyi orosz állami hírügynökség egyik tudósítójának akkreditációját, A két ország kapcsolata az oroszok 2014-es krími beavatkozása után rosszabbodott. Az Oroszországgal szembeni uniós szankciókra adott válaszként Moszkva négy cseh diplomatát és politikust is kitiltott az országból. 2018 tavaszán aztán a Cseh Köztársaság kiutasított három diplomatát, válaszul arra, hogy orosz ügynökök novicsokkal mérgezték meg Szergej Szkripal kettős ügynököt és lányát az Egyesült Királyságban. A merényletet követően a nyugati szövetségesek a Londonnal való szolidaritásuk kifejezéseként utasítottak ki területükről orosz diplomatákat. Milos Zeman cseh elnök Moszkva amolyan trójai falovaként rendre az orosz érdekek védelmezőjeként lépett fel. Többször is károsnak nevezte az Oroszország ellen elrendelt uniós szankciókat. Feltűnő volt, hogy a Szkripal-ügyben is a Kreml pártját fogta, azt állította, Csehországban is állítottak elő a kettős ügynök megmérgezésére használt novicsok nevű vegyületet. Kínos fejleményként ezután maga a cseh katonai hírszerzés cáfolta az elnököt. Zeman általános elképedésre azt is közölte, meglátása szerint Oroszország igazat állít, amikor azt mondja, semmi köze az ukrajnai eseményekhez. Andrej Babis ugyan Zeman szövetségese, de az orosz kérdésben mindig igyekezett elhatárolódni a cseh elnöktől. Egy 2017-ban adott interjújában ellenséges államnak nevezte  Oroszországot. Babis kormányfőként nem is élt vétójogával, amikor a Moszkva elleni büntetőintézkedések meghosszabbításról volt szó. Babis a vrbeticei robbantás kapcsán szembement az elnökkel, de hogy mennyire rövidpórázon tartja Zeman, jelzi: a kormányfő hétfőn este már nem beszélt állami terrorizmusról Moszkva részéről. Akadt azért olyan eset is, amikor Zeman sem állt ki az orosz barátai mellett, sőt. 2019 júniusában a cseheket rendkívüli módon felháborított egy orosz törvénytervezet. Ebben háborús veteránoknak ismerték volna el azokat az orosz katonákat, akik a Varsói Szerződés csapataival egyetemben részt vettek Csehszlovákia 1968 augusztusi lerohanásában. Ez a lépés a prágai tavasz leverését legitimálta volna. A cseh parlament képviselőháza válaszként állásfoglalást fogadott el, amely leszögezte, hogy az 1968-as invázió a nemzetközi jog megsértése, „brutális agresszió” volt, s egy ilyen törvény megsértené a két állam együttműködéséről szóló 1993-as megállapodást. Az orosz törvényjavaslatot több cseh politikus is élesen bírálta, köztük Milos Zeman, aki személyesen követelt magyarázatot az orosz nagykövettől. Hogy a prágai tavasz leverése mennyire mély nyomokat hagyott a csehekben, azt egy 2016-os felmérés is mutatja, amelyből kiderült, az oroszok megítélése manapság is negatív: a megkérdezetteknek mindössze 26 százaléka alakított ki pozitív véleményt Oroszországról. 2019 novemberében aztán az orosz igazságügyi minisztérium a nemkívánatos szervezetek listájára vette fel a People in Need nevű cseh nonprofit szervezetet. A prágai központú emberi jogi szervezet 2017-ben 34 országban működött. Tomás Petrícek, múlt hétfőn lemondott külügyminiszter akkor abszurdnak minősítette az orosz lépést és magyarázatot követelt. Egyúttal úgy foglalt állást, a történtek azt bizonyítják: Oroszországban igen rossz az emberi jogok helyzete. Csehország azonban továbbra is fontos terep az orosz hírszerzés számára. A cseh kémelhárítás, a Biztonsági Információs Szolgálat (BIS) már 2006-ban figyelmeztetett az országban folytatott jelentős orosz kémtevékenységre, amely komoly fenyegetést jelent Prágára nézve. A BIS jelentése szerint az orosz adminisztráció megpróbál beszivárogni a különféle állami hivatalokba, a gazdasági életbe, a médiumokba az orosz érdekek előmozdítása érdekében. Az oroszok a szervezett bűnözésbe is beépültek és korrupt üzelmeikről ismertek, figyelmeztetett a hírszerzés. Egy 2015-ös jelentés szerint Csehországban a moszkvai hírszerzés tevékenysége az oroszbarát propaganda, a politikai, tudományos, technológiai és gazdasági kémkedés terén a legintenzívebb. A Cseh Köztársaságon belül a legaktívabb kémtevékenység Oroszországból származik, majd Kína következik. 2017-ben 140 hivatalos orosz diplomata működött a Cseh Köztársaság területén, ami aránytalanul magas szám. Még idén is 120 diplomata jelenlétéről számolt be a cseh sajtó. Jellemző adat az is, hogy négy éve 80 orosz diplomata szolgált az Egyesült Királyságban, amelynek lakossága hatszor nagyobb, mint a Cseh Köztársaságé. A prágai orosz nagykövetség tehát az egyik legnagyobb az EU-ban, és a BIS becslése szerint a Csehországban dolgozó hivatalos orosz diplomaták egyharmada valójában kémtevékenységet folytat. Amerikai források szerint pedig a Cseh Köztársaságban összesen mintegy 400 orosz hírszerző teljesít szolgálatot. Egy 2018. decemberi sajtóközlemény szerint a BIS az elmúlt öt évben több tucat orosz kém tevékenységét leplezte le. Michal Koudelka, a BIS igazgatója egy 2019-es biztonsági konferencián elmondta, a BIS és a Szervezett Bűnözés Elleni Nemzeti Központ (NCOZ) egy olyan kém- és hackerhálózatot is leleplezett és felszámolt, amelyet orosz állampolgárok és cseh állampolgárságot szerzett oroszok hoztak létre Csehország területén, és amelyet az orosz hírszerző szolgálat, az FSZB és a csehországi orosz nagykövetség finanszírozott Az orosz propaganda célja a nyugati intézmények, az EU, a NATO destabilizálása dezinformációk terjesztése által. A cseh oknyomozó újságírókból álló Neovlivní.cz oldalon teszik közzé a leplezetlen oroszbarát propagandát folytató kiadványok listáját. A brnói Masaryk Egyetem tanulmánya szerint a Parlamentní listy és a cseh Sputnik az orosz propaganda legfőbb forrásai. A cseh kormány becslései szerint az orosz kormány áll körülbelül 40 cseh nyelvű, radikális nézeteket, összeesküvés-elméleteket és pontatlan híreket bemutató weboldal mögött. 2017-ben a cseh belügyminisztériumon belül létrehozták a Terrorizmus és Hibrid Fenyegetések Elleni Központot (CTHH), amelynek feladata többek között az orosz oldalról érkező ilyen fenyegetések elhárítása. Milos Zeman még az utóbbi időben is sokat tett az orosz befolyás növelésében. Ragaszkodott ahhoz, hogy – jóllehet az Európai Gyógyszerügynökség nem hagyta jóvá a Szputnyik-V-t – Oroszországtól vásároljon vakcinát a kormány, és ő szorgalmazta azt is, hogy a dukovany erőmű bővítését az orosz Roszatomra bízzák. A legutóbbi fejlemények miatt mindkét törekvése kudarcba fulladt. 

Szlovákia is fontos terep, de nem annyira

Szlovákiában szintén jelentős orosz hírszerzési tevékenység folyik. Amint Jarolslav Nad honvédelmi miniszter a napokban közölte, „itt az ideje az egyértelmű és határozott fellépésnek az az orosz hírszerző hálózat ellen az Európai Unió és a NATO országaiban”. Tavaly júniusban derült ki, hogy a szentpétervári szlovák konzulátus az orosz titkosszolgálatok legfőbb terepévé vált. Jaroslav Nad honvédelmi miniszter akkor elsőként beszélt arról a nyilvánosság előtt, hogy idegen hatalmak hírszerző tevékenységet folytatnak Szlovákiában, mint mondta, az orosz ügynökségek működéséről a szlovák elhárítás és a politikai elit is tud. A Sme napilap akkor úgy fogalmazott, a problémát azért nem tárták korábban a nyilvánosság elé, mert a felmérések szerint politikailag nem szülne jó vért, ha egy kormány vállalná, orosz ügynökök tevékenykednek az országában, miután Szlovákia lakosságának alig negyede érzi úgy, hogy Oroszország bármi fenyegetést jelentene. Becslések szerint néhány tucat hivatásos orosz hírszerzőtiszt lehet Szlovákiában, de rajtuk kívül kulturális és sportdiplomaták tucatjai végezhetnek hasonló tevékenysége Szlovákiában is akadnak politikusok, akik egyértelműen Oroszország szekerét tolták. Közéjük tartozott a korábbi házelnök, a Szlovák Nemzeti Párt (SNS) politikusa, Andrej Danko, aki sokszor járt Oroszországban és többször találkozott az EU feketelistájára tett politikusokkal, illetve Vlagyimir Putyin elnök kezét rázta a Győzelem napján tartott ünnepségen.  

Több szolidaritást remélne Csehország

Összesen nem is kettő, hanem hat orosz ügynök gyűlt össze a kelet-csehországi Ostravában 2014-ben nem sokkal azelőtt, hogy felrobbant volna a vrbeticei fegyverraktár, ketten Prágából, ketten Bécsből, ketten pedig Budapestről érkeztek a térségbe - írja a Bellingcat oknyomozó portál.  A két utóbbi ügynök, a Bellingcat szerint Alekszej Kapinosz és Jevgenyij Kalinin volt, akik saját nevükön utaztak, hivatalosan a budapesti orosz nagykövetségre, és a feltételezések szerint az akció előkészítésében segédkeztek, bár pontos szerepük nem tisztázott. A robbanás előtt Andrej Averjanov dandártábornok, a katonai hírszerzés hírhedt, 29155-ös különleges egységének parancsnoka is Közép-Európába érkezett: 2014. október 13-án landolt a bécsi repülőtéren Andrej Overjanov fedőnéven és két nap múlva repült vissza Moszkvába. A Bellingcat eddigi feltárásai szerint ez volt ennek az egységnek a legjelentősebb művelete. Csehország a jelek szerint több szolidaritást remélne a szövetséges országoktól. Prága arra kérte ugyanis a NATO-tagállamokat, fontolják meg az adott országban szolgáló orosz nagykövet beidézését és közös intézkedéseket hozzanak. Jan Hamácek megbízott cseh külügyminiszter szerda délutánra rendelte be Alekszandr Zmejevszkij orosz nagykövetet. Az ügynek még messze nincs vége, Prága további orosz diplomatákat utasíthat ki. A cseh rendőrség szerda hajnalban 20 zsoldost tartóztatott le, akik Kelet-Ukrajnában az ukrán erők ellen akartak harcolni.

Nizzai terrortámadás: őrizetbe vették az elkövető bűntársát

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.22. 07:41

Fotó: ANNE-CHRISTINE POUJOULAT / AFP
A 86 emberéletet követelő merényletet - amelyben 206-an sérültek meg - az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára.
Az olasz rendőrség a déli Caserta város közelében őrizetbe vette a 2016-os nizzai terrormerénylet elkövetőjének egyik bűntársát. Mintegy öt évvel ezelőtt, 2016. július 14-én este Nizzában egy teherautós merénylő hajtott bele a tengerparti sétányon a nemzeti ünnepet lezáró tűzijátékot néző tömegbe. A tunéziai származású, 31 éves Mohamed Lahouaiej-Bouhlel járművével arra törekedett, hogy minél több embert halálra gázoljon. A 86 emberéletet követelő merényletet - amelyben 206-an sérültek meg - az Iszlám Állam dzsihadista szervezet vállalta magára. Az elkövetővel a helyszínen végeztek. A tunéziai terrorista bűntársát, Endri Elezit most fogták el az olasz hatóságok. A Corriere della Sera című napilap szerda esti beszámolója szerint a 28 éves albán Elezi látta el fegyverrel Bouhlelt. Az albán férfit a francia hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs alapján vették őrizetbe. A lap szerint az akció az olasz és francia nyomozó hatóságok közötti együttműködés keretében folytatott információcsere eredményeképpen valósulhatott meg. 

Szabad szemmel - "Nagy tévedés, hogy a tekintélyuralmi rendszerek jobbak a koronavírussal vívott küzdelemben"

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.04.22. 07:31

Nemzetközi sajtószemle, 2021. április 22.
FAZ Nagy tévedés, hogy a tekintélyuralmi rendszerek jobbak a koronavírussal vívott küzdelemben, mert ugyan az autoriter vezetőknek nem kell tekintettel lenniük bíróságokra, vagy választott testületekre, olyan döntéseket hoznak, amihez kedvük szottyan, a demokráciák viszont mégis több eredményt tudnak elérni, mert a társadalom felelősségtudatára alapoznak. Ezt Martin Schulz, az Európai Parlament korábbi elnöke fejtette ki. Mint mondta, az autokráciáknak csak látszólag könnyebb a helyzetük, hiszen egy tollvonással lefékezhetik a gazdaságot, vagy a közéletet, majd ha úgy gondolják, hogy országuk már túl van a veszélyen, akkor minden korlátozást visszavonhatnak, nem kell hozzá senkit sem megkérdezniük. Ilyen óriási hatalomról azonban a jogállami rendszerek még csak nem is álmodnak, mert számukra a demokratikus alapelvek megingathatatlanok, a szemükben a liberális alkotmány gránitszilárdságú. A szociáldemokrata képviselő, aki az őszi választások után kiválik a német politika első vonalából, a bajt ott látja szabadelvű társadalmak számára, hogy azok belülről rendülnek meg, ha szép lassan elporladnak az irányadó normák. Trump, aki már az államcsínykísérletig jutott, továbbá Orbán, Kaczynski, Bolsonaro, választás útján szerezték meg a hatalmat. De akkor kell tőlük igazán tartani, ha a nyugati rendszerek nem teljesítenek jól, azaz nem képesek megadni a biztonságot, a stabilitást, a védelmet. Ilyenkor fordulnak az emberek a demagógokhoz. Az EU-ról Schulz úgy látja, hogy az rettenetesen meggyengült, mert a tagállamok jó részén eluralkodott a nemzeti önzés. Csak a saját országuk fontos számukra, ez pedig igen sokat árt a Bizottság és az Európai Parlament hatékonyságának.
Neue Zürcher Zeitung Magyarország végre eleget tesz az Európai Bíróság ítéletének és visszavonja jogsértő törvényét a külföldi támogatással működő civil szervezetek ellen, ám egyúttal fokozza a civil társadalom felügyeletét. Az viszont inkább csak elméleti jelentőségű, hogy engedményeket tesz a CEU kapcsán. Mindenesetre úgy néz ki, hogy hatott a brüsszeli nyomás, tehát hogy a Bizottság újabb eljárást indított, miután Budapest a füle botját nem mozdította az EUB döntése nyomán. Ezzel együtt sem adja be a derekát a magyar vezetés. Hiszen új jogszabályt terjesztett be, amely formálisan eleget tesz ugyan a legfelső európai bíróság határozatának, csak éppen szigorítja az NGO-k ellenőrzését, ha azok mérlegfőösszege átszámítva meghaladja az évi 60 ezer frankot. Nem tartoznak azonban ide az egyházi szervezetek, a sportegyesületek és a kisebbségi képviseletek. A korábbi szabályozás ellenzői úgy vélték, hogy azt a Soros György által segített szervezetek ellen hozták, és a cél a megbélyegzés volt, akárcsak Oroszországban, ahol az érintett szerveződéseknek idegen ügynökként kell bejegyeztetniük magukat. Az Európai Bíróság a Közép-Európai Egyetem elűzése miatt is elmarasztalta Magyarországot, amely most visszavonja a kifogásolt törvény fő elemét. A CEU ennek ellenére sem tér haza Bécsből, mert ott már igen sokat költött a berendezkedésre. Azon felül abból indul ki, hogy az egész felhajtás csupán a Fudan Egyetem útját igyekszik kikövezni.
Politico Magyarországra utalva a német kancellár kijelentette: nem tartja helyénvalónak, hogy egyes államok az uniós gyógyszerfelügyelet jóváhagyása nélkül alkalmazzák az orosz és kínai oltóanyagot. Merthogy az EU nem állít ki magáról ily módon jó bizonyítvány a vakcina diplomáciában. Merkel az Európai Néppárt egyik rendezvényén fejtette ki véleményét, hozzátéve hogy ha a szervezet nem egységes hangon szólal meg, akkor nem képes határozottan fellépni, jóllehet erőt csak közösen tud felmutatni. A politikus közölte, hogy nem tartja ördögtől valónak az uniós alapszerződések módosítását, mert továbbra is az a véleménye, hogy főként a külpolitikában és adózási kérdésekben fel kell adni az egyhangúság elvét és át kell térni a többségi döntésekre. Emellett főként az egészségügyben több jogkört kell adni Brüsszelnek, mert sokkal jobb eredményeket lehet elérni, ha összehangolják a nemzeti törekvéseket, elsősorban a mostanihoz hasonló járványok idején. A legjobb az volna – hangsúlyozta -, ha egységesen szabályoznák a zárlatokat és a hasonló intézkedéseket.
Washington Post/AP Karácsony Gergely úgy nyilatkozott, hogy ha nem kapnak új helyet a hajléktalan kórháznak, akkor nem költöznek ki. A hatalom küldheti a rendőrséget, erővel kényszerítheti ki a távozást, de a központ nem megy ki a saját jószántából. A hírügynökség azért kereste meg a főpolgármestert, mert lehet, hogy kénytelen lesz hamarosan lehúzni a rolót a Szabolcs utcai létesítmény, amelyért a jobboldali kormány és a liberális városvezetés csörtézik. Évente több mint ezer embert látnak el ott, így most igen sokak kezelése kerül veszélybe. Ezzel szemben a vagyonügyért felelős államtitkárság azt közölte, hogy az ingatlanban egy közelebbről meg nem nevezett egészségügyi intézményt helyeznek el, és hogy a városvezetés már évek óta tudta: fel fogják újítani az épületet, mégsem csinált semmit, hogy máshová vigye a kórházat. Karácsony ugyanakkor arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar ellátórendszer roskadozik, hiszen csaknem 9 ezer koronabeteg foglalja el az ágyak jó részét. Így fatális következményei lehetnek, ha kirakják az utcára a fedél nélkülieknek fenntartott kórház lakóit. Ám nem lehet őket magukra hagyni, mert ez a halált jelentené számukra. A jelentés magyarázatként hozzáteszi, hogy az Orbán-kormány jó ideje igen keményen bánik a földönfutókkal.  
Deutsche Welle Oroszország meg akarja gátolni a nyugat-balkáni országok uniós csatlakozását, ezért növeli befolyását a térségben. Olyan szereplőket támogat, akik tudatosan akadályozzák a demokratizálódási folyamatot. Kihasználja, hogy ezek a társadalmak instabilak. A legtörékenyebb államban, Boszniában azok mögé a szerb és horvát politikusok mögé állt, akik mindent bevetnek, hogy felborítsák a nemzetközi segédlettel létrejött háromosztatú államformát. Hogy most tervek bukkantak fel a határok újramegvonására, az egyértelműen azok malmára hajtja a vizet, akik Belgráddal és Moszkvával a hátuk mögött a szerbek régi álmának megvalósításán, vagyis a közös állam megteremtésén dolgoznak. Az etnikailag tiszta övezetek ideológiája robbantotta ki a véres háborúkat a 90-es évek elején. A törekvés felújításában vastagon benne van az oroszok keze. Kihasználják, hogy az EU stratégiái hibát követett el, amikor nem adott határozott belépési ígéretet a régiónak, ugyanakkor próbálja megbékíteni a korrupt eliteket. Ily módon a ’stabilokráciákat’ erősítette, ám ezáltal elmaradtak a demokratikus reformok. Civilek és emberi jogi aktivisták panaszkodnak, hogy Európai magukra hagyta őket a klánokkal szemben. Brüsszel emiatt vesztett tekintélyéből, amire ráerősített, hogy elszúrta az oltóanyagok beszerzését. Ennélfogva a Kreml fontos szereplőként jelenhetett meg. A Szputnyik-diplomácia geopolitikai jelentőséget kapott. A befolyásolás Észak-Macedóniában sokkal közvetlenebbül is tetten érhető: a Magyarországra menekült Gruevszki pártja a lehető legszorosabban összefonódik a Kremllel, amely mindent elkövet a Zaev-kormány gyengítésére. Ezzel együtt nagy pofont kapott, amikor az ország tavaly mégis bekerült a NATO-ba.
Süddeutsche Zeitung A kommentár teljes elmebajnak tartja az EUFA követelését, hogy München már a mostani járványhelyzetben mondja meg: beenged-e szurkolókat júniusban a négy EB-találkozóra. Hiszen teljesen lehetetlen felelősséggel megmondani, mi lesz a nyáron, úgy hogy inkább vissza kellene lépni a rendezés jogától. Még akkor is, ha a hétnapos fertőzési adatok szinte fele olyan rosszak, mint Magyarországon, miközben az Orbán-kormányzat vállalta, hogy telt ház előtt bonyolíthatják le a meccseket. Egyébiránt az egészben leginkább az látszik, hogy az európai szövetség párhuzamos világban él. A bajor fővárosnak holnapig kellene garanciákat adnia, mármint hogy a helyek legalább 20-ra jegyet válthatnak majd a rajongók. Ám nem szabadna engedni a követelésnek. Hiszen a német kormány éppen most határozott el újabb kemény korlátozásokat, és lehetetlen megjósolni, miként alakul a ragály júniusra. Szerencsére Münchenben senki sem akar kiskapukat. Ha a város elveszti a házigazda jogát, akkor sok pénz megy veszendőbe, de a mostani helyzet láttán jogos a kérdés: Na és?