A szélsőségesek több mint egy héten át tartó erőszakos tiltakozások szításával elérték, hogy az iszlámábádi parlament napirendre tűzze a francia nagykövet kiutasításának kérdését. Eleinte még ennél is drasztikusabb lépéseket követeltek; a misszióvezető tényleges kiutasítását, a Franciaországgal való diplomáciai kapcsolatok teljes megszakítását és a francia termékek behozatalának tilalmát. A mozgalom azt kívánta, hogy Pakisztán szanciókkal tiltakozzon az ellen, hogy a Charlie Hebdo tavaly szeptemberben újrapublikálta a Mohamed-karikatúrákat és a TLP szerint Emmanuel Macron kiállt a blaszfémikus rajzok megjelenése mellett.
Az iszlamisták ugyan a végére alább adták korábbi követeléseiknél, ám győzelmükhöz kétség sem férhet, hiszen bolondot csináltak Imrán Hán miniszterelnökből. A krikettsztárból lett kormányfő hétfő esti tévébeszédében még hosszan magyarázta, hogy a Párizzsal szembeni retorziók miért lennének kontraproduktívak. Hangsúlyozta: egyetért a TLP-vel abban, hogy küzdeni kell a Mohamed prófétát meggyalázó blaszfémia ellen, de szerinte ehhez az iszlám világ összefogására van szüksége. Hán elmondta, hogy Pakisztán magányos fellépése aligha változtatna Franciaország attitűdjén, ám ellenlépéseket válthatna ki az Európai Unió részéről. Az ország legfontosabb exportcikke a textil, a kivitel több mint fele az EU-ba irányul, és ha ez megszűnne, az gyárbezárásokhoz, a nemzeti valuta gyengüléséhez, illetve az infláció és a szegénység növekedéséhez vezetne - mutatott rá a pakisztáni miniszterelnök. Fél nap múlva azonban a kormányzó centrista-populista Pakisztáni Mozgalom az Igazságosságért (PTI) arra kényszerült, hogy a parlamentben indítványozza a francia nagykövet kiutasítását, amelyről várhatóan pénteken szavaznak a képviselők.
A TLP főként azért tudta érvényre juttatni akaratát, mivel egy Pakisztánban népszerű vallási narratívát képviselnek, miszerint meg kell védeni Mohamed próféta becsületét - magyarázta lapunknak Abdul Basit, a neves szingapúri Sz. Radzsaratnam Nemzetközi Tanulmányok Intézetének kutatója. “A pakisztáni társadalom mélyen konzervatív és hívő, a Mohamed próféta iránti szeretet pedig a vallásosságuk egyik alappillére - ezt a vallási érzékenységet használják ki a különböző iszlamista szervezetek. Sokan nem értenek egyet a TLP erőszakos taktikájával, de a blaszfémia elleni aktivizmusukat támogatják” - tette hozzá a szakértő, aki kiemelte: a tiltakozások résztvevői sem feltétlenül számítanak az országosan mindössze néhány százalékos támogatottságot élvező párt szavazóinak.
A szélsőséges mozgalom már 2018 őszén demonstrálta befolyását, miután a Legfelsőbb Bíróság visszavonta a blaszfémia vádjával a halálraítélt keresztény Ászija Bibi büntetését. Az iszlamisták hatalmas tömegeket mozgattak meg, ezért Hán különalkut kötött velük, melynek értelmében a bíróság “felülvizsgálta” döntését. A testület aztán két hónappal később helybenhagyta Bibi felmentését, habár ezt követően kiújult az erőszak, a hatóságok akkor már képesek voltak kezelni a helyzetet. Az államhatalom ezúttal viszont a második menetben is tehetetlennek bizonyult.
A TLP eredetileg tavaly novemberben izzította fel a franciaellenes népharagot. Nagyjából egy hét után a kormány megint kiegyezett a szélsőségesekkel, haladékot kért és kapott. A hatóságok azonban hiába vették őrizetbe másfél hete - a beharangozott tüntetések kezdete előtt - a szélsőségesek vezérét, a belügyminiszter hiába nyilvánította múlt csütörtökön terrorszervezetnek a mozgalmat, a kormány ismét csak a TLP-vel megkötött különalku árán tudta helyreállítani a rendet. A megállapodás részleteit nem hozták nyilvánosságra, ám azt Rasíd Ahmed belügyminiszter megerősítette, hogy elengedik a zavargások során elfogott szélsőségeseket és megszüntetik ellenük az eljárást. Favad Csaudri tájékoztatásügyi miniszter nyilatkozata némileg árnyalta a képet: állítása szerint kizárólag azok távozhatnak szabadon, akiket rendbontásért állítottak elő, a gyilkossággal vagy terrorizmussal gyanúsítottak sorsáról a bíróságok dönthetnek. Hán is igyekezett úgy tenni, mintha nem kapituláltak volna a TLP-nek. A Dawn című pakisztáni napilap értesülései szerint a kormánypárti frakcióülésen a miniszterelnök azt hangoztatta, hogy nem oldják fel a párt betiltását, annak bírósághoz kell fordulnia. Az iszlamistáknak ugyanakkor megvan az eszközük arra, hogy az igazságszolgáltatás alsóbb szintjein kikényszerítsék akaratukat. Könnyen elképzelhető ezért, hogy a legkevesebb hat demonstráló és négy rendőr halálát okozó zavargások résztvevői következmények nélkül megússzák, ahogyan azok a szélsőségesek is, akik a hétvégén Lahorban betörtek egy rendőrőrsre és tizenegy egyenruhást átmenetileg túszul ejtettek.
