Előfizetés

Szárnyaló élelmiszerárak: az egészség nemsokára a gazdagok ópiuma lesz

Bihari Tamás
Publikálás dátuma
2021.04.24. 06:20

Fotó: Röhrig Dániel / Nepszava
Még a tavalyinál is mélyebben kell a zsebükbe nyúlniuk a fogyasztóknak, ha gyümölcsöt, húst, halat szeretnének vásárolni. A drágulás okai között a piaci és az időjárási tényezők mellett ott van a Covid-19 járvány is.
A februári 3,4 százalékos éves infláció után márciusban már 3,7 százalékos áremelkedést mért a Központi Statisztikai Hivatal. Ezen belül az élelmiszerárak 2,7 százalékkal emelkedtek 2020 hasonló időszakához képest. Az átlag alatti drágulás azonban nem árcsökkenés. Sőt! A boltokat, piacokat járva ennél lényegesen magasabb áremelkedések köszönnek vissza az ártáblákról. Ezt különösen az alacsony jövedelmű rétegek érzik, különösen a nyugdíjasok, akik járadékát évente egyszer, a rossz inflációbecslás miatt esetleg kétszer módosítják az értékállóság jegyében.
A vehemens árváltozásoknak köszönhetően a zöldség és gyümölcs iránti kereslet már 2020-ban is jelentősen visszaesett, de ez a folyamat idén fel is gyorsulhat. Az alacsony jövedelműek az egészséges táplálkozásról csak álmodozhatnak, hiszen még a tavalyi magas gyümölcsárakhoz képest is drágul ez a termékcsoport.

Az okok között szerepel az elmúlt 5 évben egyre gyakrabban jelentkező tavaszi fagy. Ebben az évben is egy hónap alatt 18 fagyos éjszakát mértek, s ez elegendő volt ahhoz, hogy a kajszi és őszibarack termés 70-80 százaléka odalegyen. Pedig a két kedvelt gyümölcsöt a fagykár miatt már 2020-ban is kilónként 700-900 forintért mérték a főszezonban, de idén valószínűleg inkább az 1 000 forintos ár lesz a jellemző. A helyzetet tovább rontja, hogy a fagy nemcsak a magyar termelőket sújtotta, de a francia, spanyol, olasz gazdák barackosaiban is nagy pusztítást végzett. A hazai alapgyümölcsnek számító alma szerencsére nem sínylette meg ilyen mértékben a hideg időjárást, de a tavalyi fagykárok miatt 400-450 ezer tonna termett, ami fele az átlagosnak. A jonatán eltűnőben, igaz, egyre több új, korszerűnek számító fajta jelent meg a piacon. Emiatt az árak is szélsőségesen eltérnek. A kilónként 350-400 forintos almák mellett egyre gyakrabban látni az árcédulákon ezerhez közelítő, vagy még nagyobb számokat. Változhat a baromfihús-fogyasztás is. Az évi átlagos egy főre jutó 35,5 kiló valamelyest csökkenhet, mert ebben a termékcsoportban is szárnyalni kezdenek az árak. A KSH adatai szerint a comb ára egy év alatt 3, de a szárnyé 7 százalékkal nőtt, azonban a szakemberek szerint az idei drágulás ezt jóval túlszárnyalja majd. 
A mellfilé kilóját már kis híján 2000 forintért is kínálják.

Az ágazat önköltségének mintegy kétharmada a takarmány, s ennek ára az utóbbi időben 30 százalékkal emelkedett, ami 20 százalékos költségnövekedést jelent a termelőknek - mondta el a Népszavának Csorbai Attila, a Baromfi Termék Tanács (BTT) elnöke. Nagy kérdés, hogy a feldolgozók, a vágóhidak ezt milyen mértékben tudják érvényesíteni a kereskedőknél, s azok milyen mértékben hárítják át a fogyasztókra a költségnövekedést. Az árakat azért is nehéz előrejelezni, mert több, egymásnak is ellentmondó hatás befolyásolhatja azokat. A még mindig meglévő fagyasztott készletek lefelé nyomják az árakat, viszont a hotelek, a vendéglátás, a közétkeztetés - az úgynevezett HeReCa szektor - lassú újraindulása növeli a keresletet.  
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza terjedése is, mert a legnagyobb termelőországok - Franciaország, Németország, Lengyelország - után Magyarországon, elsőként egy nádudvari pulykatenyészetben, újra megjelent a fertőzés

- jegyezte meg Csorbai Attila. A baromfihús fogyasztói árak nagyjából 10 százalékkal emelkedhetnek idén - vélekedett Raskó György agrárközgazdász és a lajoskomáromi mezőgazdasági integráció vezetője. A sertéságazatban is átlagosan a termelési költség kétharmadát a takarmány teszi ki. Az élő sertés kilóját korábban 350-360 forinttal számolták, ami többnyire veszteséget termelt, ez az összeg mára meghaladja a 400 forintot, s jelenleg ezen a szinten állandósulni látszik. A lakossági vásárlóerő gyengesége, a járvány miatt megnövekedett munkanélküliség, vállalati csődök mellett az élelmiszerláncok közötti erős verseny is kordában tarthatja az árakat. A szakember szerint a húsárak növekedésében jelentős szerepe van a takarmány, elsősorban a kukoricaárak drasztikus emelkedésének. Ennek oka egyebek mellet az is, hogy a Covid-19 járvány miatti korlátozások enyhítésével, a turizmus, a gazdaság újraindulásával kapcsolatos várakozások felhajtották a kőolaj iránti keresletet és az árakat. Ez viszont alaposan megnövelte a bioetanol keresletet, s csak Magyarországon 2,5 millió tonna kukoricát képesek feldolgozni a bioetanol üzemek. További nagyjából egy millió tonnát pedig az izocukor-gyártás visz el. Vagyis a hazai 8-8,5 millió tonnás hazai kukoricatermés több mint egyharmada válik ipari nyersanyaggá.  
A fagykár okozta terméskiesés, az egyéb költségek mellett a gyenge forint is drágítja az élelmiszer termelést, feldolgozást, ugyanis a hús- és a gabonaárakat az európai piac mozgatja

– jegyezte meg Raskó György. A gazdák a hazai üzleteknél is euróban számolnak, hiszen a termékeiket exportálhatják is, ha itthon nem kapják meg a kívánt összeget. A kereslet pedig óriási - tette hozzá. Jelenleg a szántókon szépen fejlődnek a kalászosok, a kukorica is a földben, ha nem lesz drámai aszály, vagy más időjárási katasztrófa, átlagos, jó termés várható. Az élelmiszerárak mérséklődésére ennek ellenére kevesen számítanak, de a drágulás üteme lassulhat. 

Áremelések a halpiacon

Az egyik legegészségesebb táplálék, a hal eddig sem számított a legolcsóbb fogások közé. A hazai halfogyasztás nem éri el a 7 kilót, ami az uniós 20 kilós átlag alig egyharmada. Még ez a csekély mennyiség is lejjebb úszhat, ha a termelési költségek miatt nyár elejétől további 10-15 százalékkal drágul a hal. A legnépszerűbb a pontyszelet, illetve halfilé kilója, átlagosan már most is jóval 2000 forint fölött van, de például a szürkeharcsa termékek kilóját 5800-6000 forintért is árusítják. Ezek kiugró árak, még akkor is, ha ennek egyik oka, hogy a szürkeharcsát kevesen vásárolják és a szezonja még egy hónap sincs, s az is nagyjából a karácsony előtti időszakra korlátozódik. Az intenzív tenyésztésű afrikai harcsa ára átlagosan 2-2,2 ezer forint – mondta a Népszavának Lévai Ferenc, az Aranyponty Zrt. vezérigazgatója, a Magyar Akvakultúra és Halászati Szakmaközi Szervezet (MAHAL) szóvivője. Szerinte a reális ár 4-4,5 ezer forint lenne, ám a HoReCa, szektor, a turizmus leállása miatt hatalmas készletek halmozódtak föl.  Tavaly óta nagyot fordult a halgazdaságok világa. Míg egy évvel ezelőtt még intervencióval, támogatásokkal sikerült csak elkerülni a veszteségeket, idén szinte példa nélküli exporthullám söpört végig az ágazaton január-februárban. Ennek oka, hogy Európában kevés hal volt, s bár a magyar gazdaságokat is megviselte a téli aszály, képesek voltak exportálni.
Az évi 24 ezer tonna hazai hal 80-87 százaléka ponty, a többi csuka, szürkeharcsa, süllő, busa, amúr. Az intenzív termelés 5 ezer tonnás, s ennek 90-95 százaléka az afrikai harcsa, a fennmaradó mennyiségen osztoznak a süllő, a szürke harcsa és a tokfélék.

Figyelmeztet a Világbank

Az idei első negyedévben 9 százalékkal emelkedett a Világbank mezőgazdasági árindexe - olvasható a nemzetközi szervezet most publikált negyedéves árupiaci jelentésében. A mezőgazdasági termelői árak az elmúlt egy évben átlagosan 20 százalékkal emelkedtek. Az áremelkedést az alacsony kínálat hajtotta, ez különösen igaz kukoricára és a szójababra, mint takarmány-, illetve alapanyagokra. A legnagyobb áremelkedést a gabonafélék mutatták: 25 százalékot drágultak egy év alatt, s itt is a kínálati oldalon voltak a gondok. A Világbank elemzői szerint a pandémia lecsengésével a gazdaságok újraindulása és növekvő kereslet miatt a mezőgazdasági árak várhatóan átlagosan 14 százalékkal emelkednek az idén, 2022-ben viszont már lassulhat a termékek áremelkedése. Ez a termelői árakra vonatkozik – hangsúlyozzák. A fogyasztói árak változását ezen kívül még számos tényező befolyásolhatja, például az árfolyamok ingadozása, a szállítási gondok, a helyi sajátosságok. A búza világpiaci ára tovább emelkedett 2021 elején, amit még a tavalyi gyenge terméssel magyaráznak. A termelési előrejelzések szerint az idei búzatermés az egész világon jó lehet. Az olajos magvak ára viszont az előrejelzések szerint akár 30 százalékkal is emelkedhet, ami 2022-ben stabilizálódhat. Nem várható viszont lényeges áremelkedés a kávé és a kakaóbab piacán: a két fő kávéfajta az arabica és a robusta ára stabil volt az első negyedévben. A kávétermés idén a becslések szerint hat százalékkal emelkedhet, míg a fogyasztás 1,3 százalékkal nő, vagyis a kávékészletek növekedni fognak, ám ennek ellenére is a kávé éves átlagban 5-6 százalékkal drágulhat, dollárban. A kávépiacon bizonytalanságot okoz a brazil termelés, amely a bizonytalan időjárás miatt a következő szezonban akár 30 százalékkal is csökkenhet. A kakaó piacán jó termésre és stabil árakra számítanak idén az előrejelzők. A Világbank alelnöke Ayhan Kose szerint bár az élelmiszerpiacok ellátása az egész világon biztosított, a Covid-19 súlyosan érintette a mezőgazdasági termelőket és a munkaerőt: csökkentek a jövedelmek, bizonytalanná váltak az ellátási láncok, amelyek rámutattak azokra az élelmiszerellátási-biztonsági gondokra, amelyek már a járvány előtt is jelen voltak a piacokon, de a járvány felerősítette ezeket. Ideje, hogy a kormányok globálisan reagáljanak ezekre az élelmiszerellátási-kihívásokra – mondta Ayhan Kose a jelentést bemutató sajtótájékoztatón. P. Zs.

Az MVM megveszi az ÉMÁSZ-hálózatot

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.04.23. 20:26

Fotó: Béres Márton / Népszava
Észak-Magyarországon az állami energiacsoport veszi át a német E.ON-tól az áramhálózat üzemeltetését. Így visszaáll az 1996 előtti állapot.
ÁRAMKÖR Tegnap ismét egy több évtizedes kör zárult rövidre: az állami MVM megvásárolta az észak-magyarországi villamosenergia-hálózatot birtokló ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t a német E.ON-tól. Az ügylet 2021 második felében zárulhat le. A vételárat nem közölték, de az minden bizonnyal százmilliárdos nagyságrendű. A társaság eszközértéke 116 milliárd forint, bevétele régóta 50 milliárd, nyeresége 2-3 milliárd forint körüli. Másrészt maga a kormány ismerte el két hónapja Tóth Bertalan MSZP-elnök írásbeli kérdésére, hogy többek között az ÉMÁSZ-felvásárlásra kapott tavaly szilveszterkor 210,5 milliárd forint állami tőkeemelést az MVM. Az MVM és az E.ON még 2019 őszén írt alá átfogó megállapodást, amelynek részeként az MVM idén megvásárolja a Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves, illetve Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megye egyes részein, összesen 15 ezer 492 négyzetkilométeren 740 ezer ügyfél villamosenergia-ellátását biztosító ÉMÁSZ Hálózati Kft.-t. A miskolci központú társaság összesen 22 ezer kilométernyi nagy-, közép- és kisfeszültségű hálózatával éves szinten 6 terawawattóra villamos energiát biztosít több mint 400 település számára - szól a közlemény. Az - akkor még a kereskedelmi tevékenységet is magába foglaló - ÉMÁSZ az 1995-ös magánosítás előtt szintén a - rendszerváltás előtt még trösztként működő - MVM-hez tartozott. Ekkor vásárolta meg az Elművel együtt a német RWE és tartotta meg egész tavalyig, amikor is egy anyaországi eszközcsere nyomán e cég is átkerült az E.ON-hoz. A kereskedelmet és a hálózatot az uniós szabályok nyomán 2006-ban szervezték ketté. A mostani ügylettel a két tevékenység más-más tulajdonoshoz is kerül. Ugyanakkor az E.ON az ÉMÁSZ-hoz, illetve az eszközcsere nyomán szintén hozzákerült Elmű-hálózathoz kapcsolódó kereskedelemről - vagyis a lakossági szolgáltatásról - szintén le kíván mondani. A tevékenység várományosát a közműhatóság pályázaton választja ki és esélyesként szintén az MVM-et emlegetik. (Kérdés, az, ha ennek nyomán tényleg teljesen bezárulna a kör, és az MVM venné vissza az észak-magyarországi áramfogyasztók ellátását is, nem ellenkezne-e az uniós tevékenységszétválasztási elvekkel.) Az - általa az 1995-ös privatizáció során megvásárolt - tiszántúli áramhálózatot az E.ON néhány hete a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségének adta el.

Óriásit kaszáltak Matolcsyék a gyenge forinton

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.04.23. 15:20

Fotó: Szigetváry Zsolt / MTI
A Magyar Nemzeti Bank tavaly is kiemelkedő, 255,4 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a jegybank.
A közleményből nem derült ki, hogy minek köszönhető a jelentős haszon, ám az elmúlt években a jegybank a forint leértékelődés kaszált hatalmasat. Ez feltehetőleg tavaly sem volt másként, hisz a forint az euróval szemben egy év alatt tíz százalékot vesztett az értéből, ami a devizatartalékon keresztül átértékelődési nyereséget jelent a jegybanknak. 
Az MNB igazgatóságnak pénteki döntése szerint a 255,4 milliárd forintból 250 milliárdot a jegybank befizet a költségvetésbe.

A jegybank közleményéből kiderül, hogy az MNB eredménye 2013 óta folyamatosan pozitív és az elmúlt évben a 2019. évi kimagasló szint közelében alakult. Az MNB igazgatósága a nemzetgazdasági érdekeket és a korábbi évek nyereségéből felhalmozott jegybanki tartalék szintjét figyelembe véve arról döntött, hogy a jegybank a 2020. évi nyereségének csaknem teljes egészét – 250 milliárd forintot – osztalékként befizeti a költségvetésbe.
Az MNB az elmúlt években a nyereségét már nem költi el, ám a 2010-es évek közepén több száz milliárd forintnyi nyereségét jegybanki alapítványokba mentett.

2013 óta a jegybank immáron negyedik alkalommal döntött osztalékfizetésről a 2015. évi és 2018. évi eredményéből történő 50-50 milliárd forintos, illetve a 2019. évi eredményből történő 250 milliárd forintos befizetést követően, így az elmúlt években összesen 600 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe.