A parlament fideszes kétharmada elfogadta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságáról (SZTFH) szóló törvényjavaslatot. Az első hallásra meghökkentő nevű szervezet feladata nem világos: az előterjesztő Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára a közérdeket szolgáló, erős és egységes állami szabályozás biztosítását említette a javaslat céljaként az állam kizárólagos hatáskörébe tartozó és egyes közhatalmi tevékenységek területén. A leendő hatósághoz olyan területek tartoznak, ahol az elmúlt tíz évben a NER-vetette meg a lábát: a dohánykoncessziók, a szerencsejátékszervezés (kaszinók), a felszámolási eljárások, de a ide söpörnék be a bírósági végrehajtást is.
A homályos kormányzati magyarázatnál jóval egyszerűbben láttatja kérdést a DK: a törvényjavaslat parlamenti vitájában Sebián-Petrovszki László képviselő arról beszélt, "felfogta a kormány, hogy jövőre meg fog bukni", és megpróbál kiszervezni funkciókat, hogy egy ideig még "tudjon hatni" olyan dolgokra, amelyek neki kedvesek. Z. Kárpát Dániel, jobbikos képviselő szerint egy párhuzamos államapparátust épít ki a kormány, hogy minél nagyobb vagyonelemeket tudjon a saját ellenőrzésébe vonni, és ott tartani, illetve minél több embert tudjon pozíciókba "bebetonozni".
Az idén október első napjáig felállítandó új hatóság - a jövőbeni - kormányoktól függetlenül működne, miközben olyan szabályozói jogokat kap, amelyek eddig a kormányt vagy annak egyes tagjait illették meg. Vagyis a törvény elfogadásával az új hatóság által irányított területeken a jövőbeli végrehajtói hatalom csak korlátozottan működhet. Akár véletlen is lehetne, de nem az, hogy a parlament által elfogadott tucatnyi NER-közalapítvány feltőkésítése is abba az irányba mutat, hogy egy kormányváltás esetén korlátozni képes egy új kabinet mozgásterét. A most elfogadott jogszabály szerint az SZTFH állapíthatja meg például a bírósági végrehajtókra, egyes szerencsejátékot szervezőkre vonatkozó ellenőrzési szabályokat, illetve a mindennapi működéshez szükséges szabályokat is e szervezet adja ki. De ezen túl az új hatóság felügyeli a szerencsejáték-szervezők pénzmosás elleni szabályainak egy részét is, miközben erre vannak más kijelölt szervezetek.
Az SZTFH elnökét kilenc évre a – most regnáló – miniszterelnök nevezi ki, azok helyetteseit pedig az elnök, szintén kilenc évre. A vezetői posztokra nem kell pályázatot kiírni – szögezi le a törvény -, nehogy ezzel húzza az időt a kormány. A leendő vezetőktől három éves, valamely felügyelt területen szerzett szakmai múltat várnak el. A szakmai gyakorlat mélységét nem részletezi a törvény, így ad abszurdum három éves trafikeladói múlt is elég lehet az elnöki címhez. A hatóság elnökének havi illetménye az MNB elnöki fizetés 90 százaléka, ez ma havi bruttó 4,5 millió. Az SZTFH-án belül működik egy Koncessziós Tanács, amely felügyeli a koncessziós szerződésben (szerencsejáték, dohánykisker) szabályozott tevékenységeket. A koncessziós tanács hasonló elven szerveződik és működik, mint a Közbeszerzési Tanács a közbeszerzési hatóságon belül. A Koncessziós Tanács négy tagját szintén a mostani miniszterelnök vagy az által kinevezett személyek jelölik ki, azaz a kormányfő akarata mindenképpen érvényesül.
A korábbi felügyeletek, így például a Szerencsejáték Felügyelet megszűnik, s azok vezetői is elvesztik állásukat, hacsak át nem zsilipelnek az új hatóságba. A szervezet nem a nulláról indul, a jogszabály kimondja, hogy a hatóság átveszi az Igazságügyi tárca egyes embereit, illetve ide kerülnek a megszűnő Szerencsejáték Felügyelet, a Miniszterelnöki Kormányiroda, illetve a Nemzeti Dohánykereskedelmi Zrt. egyes munkatársai.
A Rogán Antal által vezetett kormányirodán szerveződött korábban a koncessziós felügyelet. Ilyen szervezet eddig nem létezett, a területért felelős szakminiszterek látták el a koncessziók kiírásával kapcsolatos feladatokat. Így például kaszinókoncessziókkal a pénzügyminiszter felelt éveken keresztül. Előbb csak kormányon belül a Rogán-tárcánál akarták központosítani koncessziós eljárásokat, ám miután egyre reálisabba vált egy kormányváltás lehetősége, ezután kezdődött meg a gondolkodás egy „független” hatóság felállításáról.