Előfizetés

Messze még a magyar euró

Papp Zsolt
Publikálás dátuma
2021.05.03. 07:00

Fotó: Béres Márton / Népszava
A kormány benyújtotta Brüsszelnek a konvergencia programját, amelynek célja a gazdasági közeledés és az euró bevezetése lenne. Utóbbinak nyoma sincs a tervekben.
A kormány az idén 4,3, 2022-re pedig 5,2 százalékos gazdasági növekedést tervez – olvasható a Brüsszelbe hétvégén kiküldött konvergenciaprogramban. Ez megegyezik a 2022-es költségvetési tervezet számaival, ami egyébként várhatóan kedden kerül a parlament elé. Újdonság, hogy a 2025-ig kitekintő program stabilan 4 százalék körüli gazdasági növekedéssel számol. Az infláció a kormány szerint a tavalyi 3,1 százalékról idén 3,6 százalékra emelkedik, majd a tervezési ciklus végéig stabilan 3 százalék lesz – legalábbis a benyújtott papír szerint. A foglalkoztatás idén még nem bővül, jövőre 1,1 százalékkal nő, így a tavalyi 4,1 után idén a munkanélküliségi ráta 4,2 százalék lesz, míg jövőre már csak 3,3 százalékot várnak, 
miközben a munkavállalók jövedelmek 2021-ben 6,2, jövőre mérsékeltebben, hat százalékkal emelkednek.

Mindezekből úgy tűnik, a kormány azzal számol, hogy idén lecseng a koronavírus-járvány, és az évtized közepéig a magyar gazdaság stabil növekedési, felzárkózási pályára állhat, jelentős részben a soha nem látott nagyságú uniós támogatásoknak köszönhetően. 2021-27 között 40 milliárd eurós támogatás várható, a helyreállítási alap hitel része nélkül. Mindez a kormány számításai szerint azt jelenti, hogy átlagosan az évente elkölthető támogatás a GDP 3,4 százalékára rúg, azaz kis túlzással, évente ekkora lökést kap pluszban a magyar gazdaság.  Ennek ellenére kormány nem akarja gyorsan csökkenteni sem az államháztartás hiányát, sem az államadósságot. A 2022-es költségvetés kapcsán ezt már a Költségvetési Tanács hivatalos véleményében, a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank (MNB) pedig külön közleményben bírálta. A konvergencia program végső célja az euró hazai bevezetése lenne, ám ez a terv említés szintjén sem szerepel a programban. 
A kormány csak 2025-re tervezi elérni a 2 százalékos államháztartási hiányt, az államadósság mértéke a tavaly 80 százalék feletti szintről az évtized közepére csökkenne 73 százalékra, ami pedig a 2018-as szintnek felel meg.

A kormány a gazdaság felpörgetését a „gazdaság-újraindítás akciótervtől” várja, amely tulajdonképpen a gazdaságvédelmi program helyébe lépett. Sok új nincs a nap alatt: az akciótervben a Egészséges Budapest, Magyar Falu, Modern Városok program folytatása, a Budapest-Belgrád vasút felújítása, Paks 2 építése szerepel – ez utóbbi a kormány szerint „hozzájárul a magyar gazdaság hosszú távú versenyképességéhez az olcsó és kiszámítható villamos energián keresztül.” A 2022-25. közötti időszakra a kormány - többek között - a 25 éven aluliak szja-mentességével, a 13. havi nyugdíj visszaépítésével, az orvosok béremelésével, a honvédelmi kiadások növelésével, illetve a járvány hatásainak leginkább kitett szektorok részére biztosított beruházási támogatásokkal számol.

Összeszerelő üzem maradunk

A gazdaságpolitikai célok között sincs meglepetés, családtámogatás, lakástámogatások, célzott adócsökkentések ígérete sorjázik a dokumentumban, de részletekben nem bővelkedik a program: a növekedést támogatja, hogy az adópolitika továbbra is a munkát terhelő adók csökkentésére, a vállalkozások terheinek mérséklésére, az adóbeszedés hatékonyságának növelésére és az adórendszer egyszerűsítésére helyezi a hangsúlyt. Nyoma sincs a programban azoknak a reformoknak, amely a közepes jövedelem, illetve a közepes fejlettség csapdájából való kitöréshez lenne szükség az oktatásban az egészségügyben, illetve az innovációban. Ráadásul a kormány láthatóan elkényelmesedett, hisz a járvány alatt is töretlen maradt a külföldi tőkebeáramlás: ám az országba bejövő új gyártási kapacitás továbbra is autógyártásba, akkumulátorgyártásba vagyis inkább az iparba érkezik. így viszont az ország az marad, ami: alacsony hozzáadott értéket termelő összeszerelő-üzem.

360,27 forinton az euró

MTI
Publikálás dátuma
2021.04.30. 08:21
Képünk illusztráció
Fotó: Népszava
Erősödött a forint a főbb devizákkal szemben péntek reggel a csütörtök esti szintekkel összevetve a bankközi piacon.
Fél nyolckor az euró 360,27 forint volt, gyengébb a csütörtök esti 360,36 forintnál. A svájci frank jegyzése 327,02 forintról 326,95 forintra gyengült, a dolláré pedig 297,51 forintról 297,24 forintra süllyedt. Az euró 1,2118 dollárra erősödött a csütörtök esti 1,2109 dollárról.

Váratlanul mondott le az atomhatóság vezetője

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.04.29. 20:13

Fotó: Markoszov Szergej / Népszava
Mindennemű előzmény nélkül lemondott Fichtinger Gyula, a nukleáris engedélyezési hivatal főigazgatója, miközben a hatóság, története legnagyobb feladataként, épp a paksi bővítés fő engedélykérelmét vizsgálja.
Mai hatállyal lemondott az Országos Atomenergia Hivatal (OAH) főigazgatója, Fichtinger Gyula – derült ki Orbán Viktor szerda esti, szűk szavú határozatából. Amíg a miniszterelnök nem nevez ki új, közigazgatási államtitkári besorolású főigazgatót, Hullán Szabolcs eddigi helyettes irányítja a hatóságot. Az OAH rögzítette, hogy a működésük folyamatos és zavartalan. A posztját 2013-ban elfoglaló Fichtinger Gyula lemondása minden forrásunkat meglepte. Bár a tisztség nincs időbeli hatályhoz kötve, a nyugdíj határt szabhat, ami a – 63 éves, 1983-ban Moszkvában hőfizikus-mérnöki diplomát szerző, majd az épp akkor megépült Paksi Atomerőműnél és a Magyar Villamos Művek Trösztnél, 1991 óta pedig az OAH-nál dolgozó - szakember esetében két év múlva válna esedékessé. Ráadásul az OAH asztalán épp most tornyosul történetének legnagyobb, előzmény nélküli feladata, mégpedig a Paks 2-es nukleáris blokképítési terv létesítési engedélykérelme. Miközben egy ekkora horderejű hatósági munka az életút csúcsát jelentheti, akadhatnak olyan belső viták, amik ismeretében az aláírásra jogosult nem kívánja nevét adni a készülő irathoz – hangsúlyozták a helyzetet ismerő forrásaink, akik mindemellett a magánjellegű okokat sem zárták ki. Ezzel hozzák összefüggésbe a hatóság súlyos szakemberhiányát, amire Fichtinger Gyula maga is többször utalt. Bár a hatóság kitart amellett, hogy átcsoportosításokkal változatlanul képesek ellátni a hazai nukleáris biztonság legmagasabb színvonalú felügyeletét, megfigyelők szerint ez óhatatlanul bizonyos tevékenységek – így például a jelenlegi atomerőmű ellenőrzése – gyengülésével járhat. Ráadásul a létesítési engedély vizsgálatának szeptemberi határidején nem nyúlhatnak túl. Ilyenkor különösen szükségesek a jó szervezési képességek, amit ismerői Fichtinger Gyula erényeként emlegetnek. Bár a hatóságot törvényi függetlensége ellenére a szakma az atompárti oldalhoz sorolja – így senki nem kétli, hogy a Paks 2-es kérelem is zöld jelzést kap –, a főigazgatónak beágyazottságain belül is lehet mozgástere. Fichtinger Gyula mindazonáltal nyíltan szinte soha nem helyezkedett szembe a kormányakarattal. Talán az egy kivitel, amikor öt éve nyilvánosan kikelt a hatóság alapvető jogainak megnyirbálását célzó, később Brüsszel által el is gáncsolt kormányelképzelésekkel szemben. Ugyanakkor a nukleáris biztonságot veszélyeztető egyéb kormánytörekvéseket, ha nem is bátorította, de nem is akadályozta. Hullán Szabolcsot pedig azonnal megvédte, amikor kiderült, hogy most helyébe lépő helyettese összeférhetetlenség-gyanús módon részt vállalt egy Paks 2-es megalapozó tanulmányban. Azokat a feltételezéseket viszont, hogy a távozás hátterében a Paks 2-es beruházás mögötti orosz adósság friss átütemezése, a hatóság egyes munkatársainak – orvosi műszerek engedélyezéséhez kapcsolódó – korrupciós pere, vagy épp Hullán Szabolcs korábbi ügye állna, határozottan cáfolták. Az 55 éves Hullán Szabolcs a műszaki egyetemen végzett gépész-, illetve reaktortechnikai szakmérnökként és 1992 óta dolgozik az OAH-nál.

Paks 2 orosz hitele is csúszik

A magyar és az orosz kormány, a legnagyobb titokban, de a Paks 2-es előkészítés jelentős csúszását érzékelve a múlt héten megállapodott a beruházásra adott tízmilliárd eurós orosz állami hitel visszafizetésének átütemezésében - hívta fel a figyelmet a Népszava szerdán az orosz állami közlöny bejegyzését először közlő RIA Novosztyi nevű orosz hírügynökség nyomán. Csütörtökön a magyar oldalt képviselő Pénzügyminisztérium (PM) is megszólalt az ügyben. Eszerint 2026 március 15-e helyett legkésőbb 2031 március 15-éig kell megkezdenünk a hiteltörlesztést. Az a nem lényegtelen részlet viszont csak az orosz tájékoztatásból derült ki, hogy a visszafizetésre rendelkezésre álló idő ugyanennyivel, öt évvel lerövidült. A PM a (3,95-4,95 százalékos) kamat változatlanságát úgy nevezi kedvezőnek, hogy azt – a szakértőkön túl – a kabinet gyakorlata is cáfolja. Az oroszoktól eddig a beruházás kapcsán felvett, több mint kétszázmilliárdnyi hitelt ugyanis jóval alacsonyabb kamatú, piaci források bevonásával, a lehető legrövidebb időn belül visszafizettük, elkerülve ezzel a magas orosz kamatterheket. (Szakértők szerint, ha a lehívott orosz hitelrészleteket azok magas kamata miatt mindvégig, azonnal visszafizetjük, az orosz kamatszint és a most átütemezett kezdőidőpont is lényegtelenné válik.) Az immár nehezen tagadható csúszást a szaktárca – bevett propagandapaneleiknek megfelelően – kizárólag az EU-s engedélyezéssel magyarázza, miközben nyilvánvaló, hogy ebben egyre nagyobb felelősség terheli a kivitelezést vállaló, orosz állami Roszatomot. Bár a hitelátütemezést Süli János illetékes miniszter már több mint két éve megpendítette, a zavaros kacsákkal terhelt, zárt körű tárgyalások a jelek szerint csak most értek véget. Bár a kormány új átadási időpontra leginkább nem, vagy csak vonakodva tesz ígéretet, a 2032 lehetőségét felvető, három évvel ezelőtti tudósításunk kormánykörökben akkor még komoly berzenkedést keltett.