Előfizetés

Kissinger szerint nagy a baj

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.05.04. 09:00
FOTÓ: Leon Neal/Getty Images
Az "egydimenziós" Szovjetunióval szemben a mai Kína katonai és technológiai értelemben is kihívás elé állítja az Egyesült Államokat.
Kína külpolitikája egyre agresszívabb, a belpolitikája pedig egyre inkább elnyomó – mondta Antony Blinken. A CBS televíziónak nyilatkozó amerikai külügyminiszter szerint ugyanakkor Washington nem akarja fékezni Kína fejlődését, de nem is engedi meg, hogy Peking felborítsa a kialakult nemzetközi rendet, a katonai konfliktus pedig homlokegyenest ellenkezik mindkét ország érdekeivel. Blinken nem nevezte ellenségnek Kínát és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne törődjön a kapcsolatok versengő vagy éppen az együttműködést lehetővé tevő aspektusaival. A londoni G7-es találkozó elé időzített nyilatkozatban Blinken arra utalt, hogy a szerinte tisztességtelen külgazdasági gyakorlatot folytató Kínával szemben Washington fel akarja sorakoztatni szövetségeseit. Korábban amerikai politikusok és katonai vezetők egyaránt annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy Kína a következő évek során esetleg megpróbálhatja erővel térdre kényszeríteni a demokratikus berendezkedésű Tajvant. Az utóbbi hetekben szakértők még egy tényezőt kezdtek emlegetni: a mikroprocesszor-hiányt. Tajvan a világ vezető félvezető gyártója, egymaga a globális termelés több mint felét adja, és a mai napig hozzáfér azokhoz a technológiákhoz, amelyeket az USA nem enged Kínába exportálni. Ezek a tényezők még jobban felértékelik Peking szemében a kínai partoktól mindössze 161 kilométerre lévő, 24 millió lakosú szigetet, amelynek katonai védelme még az Egyesült Államoknak is komoly gondot okozna. A helyzet olyannyira veszélyessé vált, hogy az ügyben a 97 éves Henry Kissinger is megszólalt. Richard Nixon elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója és külügyminisztere a 70-es években világtörténelmet írt az amerikai-kínai kapcsolatok rendezésével. A konzervatív McCain Intézet múlt heti, Sedona Forum nevű konferenciáján Kissinger a liberális Joe Liebermann korábbi szenátorral folytatott beszélgetésében azt mondta, hogy a két mai szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína gazdasági, katonai, illetve technológiai ereje nagyobb kockázatot hordoz, mint annak idején a Szovjetunióval folytatott hidegháború. A Kínával fennálló feszültség Amerika és a világ legnagyobb jelenlegi problémája, amelyet meg kell oldani, mielőtt még újabb világméretű hidegháború alakulna ki. A világ egykori leghíresebb diplomatája és külpolitikai elemzője szerint az atomfegyverek ma a mesterséges intelligenciával párosulva a korábbinál többszörösen nagyobb kockázatot jelentenek, márpedig ezeken a területeken az Egyesült Államok és Kína vezet. - Az emberiség történelmében először állt elő az a helyzet, hogy az emberi faj véges idő alatt kiirthatja saját magát – fogalmazott. Szerinte növeli a veszélyt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre inkább (számító)gépek hozhatnak döntést az emberiség sorsáról. A múlttal összehasonlítva Kissinger azért is nagyobbnak látja a bajt, mert az egykori Szovjetunió, bár megvolt a katonai ereje, nem rendelkezett igaz gazdasági potenciállal, nem volt képes olyan technológiai fejlesztésekre, mint Kína, ezért a Szovjetunió „egy dimenziós” hatalom maradt. A mai vezetőknek Kissinger azt a tanácsot adta, hogy alkalmazzanak kettős megközelítést: határozottan követeljék meg Pekingtől az amerikai alapelvek iránti tiszteletet, ugyanakkor őrizzék meg a párbeszéd lehetőségét, igyekezzenek megtalálni a az együttműködés területeit.             

Peking visszaelőzte New Yorkot

A „kommunista” Kína fővárosában eggyel több dollármilliárdos él, mint New York Cityben. A Forbes magazin legújabb listáján Peking 100:99-re vezet, mert a COVID-19 járvány alatt 33 lakosának vagyona lépte át az egymilliárd dolláros (háromszáz milliárd forintos) küszöböt. New Yorkban ugyanezen idő alatt csak héttel nőtt a milliárdosok száma, mert bár a tőzsde szárnyalt, tavaly többen költöztek adószempontból kedvezőbb amerikai városokba. Peking legutóbb öt évvel ezelőtt vezette a milliárdosok listáját.   

Minden magyart beoltunk - a kormány gesztusa nem több kampányfogásnál

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.05.04. 08:30

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Mintegy a keleti vakcinák berendelésének igazolására kezdte hangoztatni a magyar kormány azt, hogy a határon túli magyarok beoltását is biztosítják. Ez azonban hangulatkeltés, a vakcinaturizmus ellenkező irányú.
Orbán Viktor miniszterelnök először egy márciusi szokásos pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy 15 millió embernek elegendő vakcinát kötött le a magyar kormány, mert a magyarországi lakosság beoltása után a határon túli magyaroknak is biztosítjuk a koronavírus elleni oltás lehetőségét. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a gesztus nem több kampányfogásnál, hiszen a határon túli magyarok túlnyomó része uniós országokban, Romániában és Szlovákiában él, ahol csakis az uniós gyógyszerügynökség által jóváhagyott nyugati vakcinákat alkalmazzák, ők aligha fognak kínai oltóanyagért tülekedni Magyarországon. A harmadik legnagyobb magyar közösség a szerbiai magyarság, ők pedig ez esetben ugyancsak nem szorulnak a budapesti segítségre. Szerbia Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének idején még a világ élvonalához tartozott a koronavírus elleni oltási kampány sebessége tekintetében, és ugyanekkor már az is látszott, hogy az iram csökkenni fog, hiszen a Szerbiában rendelkezésre álló oltóanyag mennyisége már akkor meghaladta a regisztráltak számát. A délvidéki magyarok már jó ideje regisztráció nélkül is megkaphatják a maguk Sinopfarmját vagy Szputnyikját, de akár nyugati oltóanyaghoz, AstraZenecához és Pfizerhez is hozzájuthatnak. Ugyanakkor Szerbia még márciusban elkezdte a környező országok állampolgárait is beoltani, ha volt erre igény. És volt, március végén óriási sorok kígyóztak a szerb határátkelőkön miután a belgrádi kormány meghirdette a külföldiek regisztráció nélküli oltását. Ezen az oltási maratonon AstraZenecához juthattak az igénylők, csupán egy érvényes útlevelet kellett hozzá felmutatniuk. Belgrád március végén az oltások tekintetében sokkal rosszabbul álló szomszédos országokkal – elsősorban a volt jugoszláv tagállamokkal – való szolidaritás jegyében dobott be mintegy 25 ezer adag, közeli lejáratú brit-svéd oltóanyagot. A szerbiai lakosság „oltakozási kedvének” csökkenésével a kezdetben lendületes szerb oltási kampány is megrekedt, április 9-től leállították a külföldiek oltását és regisztráció nélkül kezdték el oltani a lakosságot, de az oltási kedv a járványhelyzet javulásával tovább csökkent. Április végén aztán újraindult a külföldiek oltása is, akár Magyarországról is lehet regisztrálni szerbiai védőoltásra, az egyetlen gond az, hogy magyar védettségi igazolványt a magyar hatóságok nem adnak ki külföldi vakcina után, a külföldi igazolást meg idehaza nem fogadják el. Magyarország ugyan kölcsönös elismerési egyezményt kötött már Szerbiával, de egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben és milyen mértékben segíti majd az itthoni plasztikkártya megszerzését. Szerbia esetében ugyanis az a lehetőség sem adott, hogy előbb-utóbb uniós vakcinaútlevet kaphat az ott beoltott magyar állampolgár, mivel déli szomszédunk nem uniós tagország. Orbán Viktor múlt heti reggeli rádióinterjújában újra arról beszélt, hogy május közepére előállhat az a helyzet, hogy Magyarországon mindenkit beoltanak, aki regisztrált, ezután pedig a világ bármely pontjáról érkező magyarok megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást. György István, az oltási munkacsoport vezetője hétvégi tájékoztatójában közölte: május 1-jétől a taj-számmal nem rendelkezők is regisztrálhatnak az oltásra. Eddig taj számhoz és magyarországi lakcímhez volt kötött a regisztráció, utóbbit ugyan még nem törölték el, de a miniszterelnök szavai egyértelműen azt sugallták, rövidesen a határon túli magyarok is igényelhetik a magyarországi védőoltást.  Hétfőn aztán a kormány hivatalos közleményben jelentette be- keddtől már a Magyarországon élő külföldiek és a taj-számmal nem rendelkező, külföldön élő és külhoni magyar állampolgárok is tudnak regisztrálni az oltásra a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. Az oltást a Magyarországon élő külföldiekkel kezdik, a külföldön élő magyarok oltására csak később kerülhet sor – áll a közleményben.  Csakhogy az egyetlen szomszédos állam, ahol a magyar kisebbség valóban segítségre szorulna a koronavírus elleni immunizációban, az Ukrajna. Keleti szomszédunknál igencsak akadozik az oltás - a rendelkezésre álló vakcinamennyiség sem elég, a szervezettség is sok kívánnivalót hagy maga után. Ukrajnában az EU-ban engedélyezett oltóanyagok csak nagyon kis mennyiségben érhetők még el, az orosz Szputnyik megvásárlását rendeletben tiltotta meg a kijevi kormányzat, holott olcsóbb, mint a kínai vakcina, és igény is lenne rá. Kárpátaljai magyar forrásaink véleménye szerint az ottani magyarok is szívesebben jelentkeznének Szputnyikra, mint a kínai oltásra, de az eddigi magyar oltási gyakorlat arra enged következtetni, hogy Magyarországon is legfeljebb Sinofarmra számíthatnak. Az ukrán állampolgárok magyarországi oltását ugyanakkor nehezíti a két ország közötti feszült viszony. A kárpátaljai ukrán média nem is ment el szó nélkül Orbán Viktor pénteki bejelentése mellett. Miközben az Orbán-kormány helyi stratégiai partnerének számító Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözölte a miniszterelnök pénteki bejelentését, ukrán portálok hétvégén már azt találgatták, miként valósítja meg ezt Magyarország: csak a kárpátaljai magyarokra, esetleg ukrán nemzetiségűekre is kiterjeszti. De a fő kérdés mégiscsak az volt, hogy hozzájuthatnak-e ily módon ukrán állampolgárok netalán a Kijevben tiltólistára tett orosz Szputnyik V-hez is. Annyi mindenképp megelőlegezhető, hogy amennyiben Magyarország elkezdi a Kárpátaljai magyarok oltását, miközben az ukrán lakosság egyelőre csak reménykedhet abban, hogy Kijev is felpörgeti az oltási kampányt, az újabb diplomáciai feszültséget vagy az ukrán nacionalista szervezetek újabb magyarellenes támadásait eredményezhetik. 

Sajátos magyar-szlovák vakcinadiplomácia

Szputnyik V Igor Matovic és az által vezetett szlovák kormány március végén abba bukott bele, hogy a miniszterelnök a koalíciós társak és a parlament jóváhagyása nélkül, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével egymillió Szputnyik V vakcinára kötött szerződést az orosz gyártóval. Ebből 200 ezer adagot március elején meg is kapott Szlovákia, Matovic pedig óriási médiafelhajtással fogadta a repülőtéren az első orosz szállítmányt. A szlovák belpolitikai válság hatására az orosz gyártó visszakövetelte a vakcinákat, arra hivatkozva, hogy nem erre akkreditált labor kezdte bevizsgálni azt Szlovákiában. Matovic, immár pénzügyminiszterként, és valós hatáskör nélkül, újra Magyarországtól kért és kapott is segítséget áprilisban. A bukott miniszterelnök újra kormányfelhatalmazás nélkül tárgyalt Budapesten Szijjártó Péterrel és Orbán Viktorral. Matovic mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy egy felmérés szerint Szlovákiában mintegy 500 ezer ember csakis Szputnyikkal oltatná be magát. Egy, a Népszavának nyilatkozó pozsonyi ellenzéki politikus szerint a Matovic által emlegetett félmillió szlovák állampolgár ugyan elfogadná a Szputnyikot, de nem zárkózik el más vakcináktól sem. Szavait egy vasárnap ismertetett felmérés is igazolja. Eszerint a megkérdezettek több mint 70 százaléka elfogadhatónak tartja a Pfizert, a második helyen, 60 százalékban pedig a Szputnyikot. Az AstraZeneca népszerűsége 30 százalékos Szlovákiában. Az orosz oltóanyag népszerűsége az idősebb generációk soraiban magas. Szlovákiában az oltási kampány igencsak döcögős és az oltási hajlandóság is alacsony. Suja Róbert, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón azt állította, hogy ha nem változik a helyzet, három vagy négy hét múlva be is lehet zárni az oltási központokat. Pozsonyi forrásunk szerint ez elsősorban a rossz szervezettségnek köszönhető. Igor Matovic kormánya ugyanis elhanyagolta az oltás megszervezését, mert a tömeges tesztelésekre összpontosított, amire el is költött közel félmilliárd eurót. Csak on-line lehetett regisztrálni, ami az idősebb korosztály számára sok esetben megvalósíthatatlan, ezzel a lehetőséggel inkább a fiatalok éltek, akik viszont eddig nem voltak jogosultak. Az új kormány ezért is indította, a „Hozz magaddal el idős embert és kapsz oltást" kampányt. Az ellenzéki politikus véleménye szerint Matocvic most Budapest segítségével próbálja menteni a menthetőt. Arra játszik, és ebben úgy tűnik, partner a budapesti kormány, hogy vagy magyar segítséggel megtartja az orosz vakcinákat, vagy legrosszabb esetben átadják azt orosz kérésre Magyarországnak, ahol viszont beoltják majd a szlovákiai magyarokat és megállapodás szerint a Szputnyikra vágyó szlovák nemzetiségűeket is. Hangsúlyozta, ez vélemény, semmi bizonyíték nincs rá, de többen gondolják úgy, hogy minden jel erre mutat. Igor Matovic múlt héten is találkozott Szijjártó Péterrel és „informálisan” többek között a Szputnyik vakcináról egyeztettek.

Csak a Pfizer

A 19 milliós Romániában, ahol 1,3 millió magyar él, tegnapig 5408309 dózis vakcinát szúrtak be. Ebből 4334994 Pfizert, 476076 Modernát és 597239 AstraZenecát. A napi oltási kapacitás 120 ezer, de eddig még a 90 ezres napi oltásmennyiséget is csak igen kevésszer érték el. A kezdeti országon belüli vakcinaturizmus, amikor az ország legtávolabbi pontjaira is sokan elutaztak, ha csak ott találtak szabad időpontot és helyet, az oltási kedv látványosan lanyhult, ma már mondhatni lasszóval fogják az embereket. Amint a számadatok is mutatják, a Pfizer a legkelendőbb, az AstraZenecaval oltó központokba alig téved be naponta néhány ember. Ide már regisztrálni sem kell, mint ahogy az immár három városban – Bukarestben, Kolozsváron, Déván is működő autós (drive-thru) oltóközpontokban is, ahol viszont Pfizer oltóanyagot használnak. De nyíltak szintén regisztráció nélküli non-stop, éjjel is működő, ugyancsak Pfizert használó oltópontok is, először Temesváron, majd a katonakórházakban. A határ menti települések Astra Zeneca központjait több esetben vették igénybe Magyarországon élő kettős állampolgárok, vagy Romániába ingázó magyarok is. De országszerte igényelték a nyugati vakcinákat olyan magyarországi kettős állampolgárok, akik valamilyen román okmányt is fel tudtak mutatni.

Egymillió fölött a világszerte regisztrált új fertőzöttek száma

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.05.04. 08:17

Fotó: MANAN VATSYAYANA / AFP
A járvány következtében több mint 14 ezer ember vesztette életét a világ országaiban az elmúlt napon.
A világon 153 551 099 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 3 213 573, a gyógyultaké pedig 90 255 904 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint kedd reggeli összesítése szerint. Az adatok óránként változnak, ezért a cikkünk írásakor érvényes számokat közöljük. Egy nappal korábban 152 502 340 fertőzöttet tartottak nyilván, a halálos áldozatok száma 3 199 106 volt. A fertőzés 192 országban és régióban van jelen.  A hivatalos adatok szerint a SARS-CoV-2 vírus okozta, Covid-19 nevű betegség az Egyesült Államokat sújtja leginkább, ahol 32 470 920 fertőzött volt eddig a napig, és 577 500-en haltak meg. Indiában 19 925 604 fertőzöttet és 218 959 halálos áldozatot jegyeztek fel. Brazíliában 14 779 529 fertőzöttről és 408 622 halálos áldozatról tudni. Franciaországban 5 717 160 fertőzöttet és 105 291 halálos áldozatot regisztráltak. Törökországban 4 900 121 fertőzöttet regisztráltak eddig, a halálesetek száma a hivatalos adatok szerint 41 191. Oroszországban 4 776 844-ra nőtt az igazolt fertőzöttek száma, a halálos áldozatoké 109 341-re emelkedett. Az Egyesült Királyságban 4 437 505 a fertőzöttek száma, és 127 797-an haltak meg a betegségben. Olaszországban 4 050 708 fertőzöttet tartanak nyilván, a halálos áldozatok száma 121 433. Spanyolországban 3 540 430 fertőzöttet és 78 293 halálos áldozatot regisztráltak. Németországban 3 438 186 a fertőzöttek száma, 83 605 a halottaké. Argentínában 3 021 179 a fertőzöttek és 64 792 a halottak száma. Lengyelországban 2 805 756 fertőzöttet és 68 105 halálesetet tartanak nyilván. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2020. március 11-én nyilvánította világjárványnak a koronavírust, amely Vuhan kínai nagyvárosból terjedt el.