Előfizetés

Szabad szemmel: Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.05.04. 09:25

A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is.
Der Standard Egy kaptafára megy Közép-Európában a média elfoglalása: a kormányok és oligarchák ugyanazzal a módszerrel vonják ellenőrzésük alá a sajtót. Ezt állapítja meg a Duna-térséggel , valamint a kontinens középső részével foglalkozó bécsi intézet, az IDM tanulmánya. A kezdő lépést Magyarország tette meg, amikor egy évvel a Fidesz hatalomra jutása után állami irányítás alá helyezte a köztévét, -rádiót, továbbá az MTI-t is. A sokat ugráló szerkesztőségeket bezárták, vagy csókos üzletemberek érdekeltségébe játszották át. Az EU jogállami jelentése azt tartalmazza, hogy a magyar ágazatban a tulajdonviszonyok nem egy esetben zavarosak. Emellett megy a független orgánumok megfélemlítése, valamint elgáncsolása. Az Orbán-kormány cáfolja a vádat, de a kritikát gyakran megtorlás követi. A három szerző, akik közül az egyik az Andrássy Egyetemen tanul, rámutat, hogy a lengyeleknél a PiS 2015-ös győzelmét követően a sajtószabadság zuhanórepülésbe ment át. Akárcsak a magyar, a lengyel vezetés is igyekszik nyomást gyakorolni a sajtó vele szemben álló részére: nem hirdet náluk, az újságírókat elzárja a hivatalos információktól, rágalomhadjáratot folytat ellenük. A cseheknél és a szlovákoknál lassan 10 éve a legtehetősebb üzleti csoportok kezén van a média döntő része. Olyan vállalatokról van szó, amelyek szorosan kötődnek a hatalomhoz, illetve Babis esetében a cseh miniszterelnökről beszélünk. Az illiberális politikusok azután koppintanak egymástól, hogy miként alakítsák át a sajtópiacot saját autoriter céljaiknak megfelelően. A cél, hogy a tulajdonosok szabják meg a politikai irányt. A médiacárok azután terjeszkednek a régióban. Fidesz közeli vállalkozók kezdeményezésére jött létre pl. két éve Londonban a V4 hírügynökség (V4NA). Olyan politikailag függő sajtóérdekeltségekről van itt szó, amelyek a közvélemény befolyásával védik a autokrata kormányok uralmát. A nyomás hatására sokszor tapasztalni öncenzúrát. Illetve ezek a sajtóbirodalmak tovább gerjesztik a társadalom polarizálódását, és gyengítik az amúgy is ingatag lábakon álló demokráciát. Ördögi kör alakul ki ily módon. De azért van egy-két reménysugár is: a magyaroknál oknyomozó újságírók korrupciós eseteket lepleznek le. A lengyeleknél és a cseheknél továbbra is sokszínű a sajtó. Emellett sok szerkesztőség alapítványi támogatásból, illetve a közönség adományaiból igyekszik fenntartani magát.
Frankfurter Rundschau Oroszország intő jel, mert ott Putyin teljes ellenőrzés alatt tartja a sajtót – mutat rá a volt német igazságügyi miniszter. Sabine Leuthesser-Schnarrenberger, aki jelenleg a német szabaddemokraták Friedrich Naumann-alapítványának elnökhelyettese, úgy ítéli meg, hogy az orosz elnök minden eddiginél messzebbre jutott a média gleichschaltolásában. De a sajtót uniós tagállamokban is gátolják – állami eszközökkel, ez már annyira megszokott, hogy nem is hír. Ám ami Magyarországon és Lengyelországban van, az kifejezetten frusztráló. Számukra az orosz vezetés szolgál példaképül. Ott már a 10 legfontosabb tévécsatorna a Kreml, vagy hozzá közelálló üzletemberek kezében van. Vagyis sérül az egész lakosság joga, hogy szabadon tájékozódjon és alakítsa ki véleményét. De még ennél is veszélyesebbek a sajtómunkások elleni támadások, időnként a szó fizikai értelmében. Az őszi választások előtt fokozódik az elnyomás. Tudósítókat vesznek őrizetbe a kormányellenes tüntetéseken, a karhatalom átkutatja lakásukat, idegen ügynöknek nyilvánítják őket. A független orosz médiának ma már nincsen mozgástere. Ugyanakkor az államfő köszönettel él a német sajtószabadság lehetőségével és önálló németnyelvű csatornát akar csinálni a korábbi Russia Today-ből. Hogy platformhoz juttassa a populistákat és az összeesküvés elméletek híveit, továbbá dezinformációkat sugározzon.
Politico A Bizottság alelnöke szerint éppen elég bizonyíték támasztja alá, hogy Putyin nem megbízható partner a nemzetközi politikában, célja hogy megossza az uniót és bizalmatlanságot keltsen tagjai között. Jourová ennek alátámasztására megemlítette, hogy annak idején két ártatlan ember esett áldozatul, amikor orosz ügynökök felrobbantottak egy cseh fegyverraktárat. Hozzátette azonban, hogy ki kell mondani: az EU ezt nem tűri el. A politikus azután nyilatkozott, hogy Moszkva rajta kívül, az Európai Parlament elnökét és az unió több más magas rangú tisztségviselőjét is kitiltotta az országból. Mint mondta, a Kreml bűnlistája meglehetősen terjedelmes, a holland utasszállító gép ukrajnai lelövésétől kezdve, egészen az angliai Salisbury-ben elkövetett gyilkossági kísérletig. De emellett hetente jönnek a jelentések az orosz dezinformációs kampányról, mostanában főleg a Szputnyik V kapcsán. A cseh politikus közölte, hogy építő jellegű kapcsolatokat szeretne Oroszországgal, de ehhez az kellene, hogy az is kellő tiszteletet tanúsítson, ám ennek semmi jelét nem látja. Azt viszont jónak tartja, hogy az EU vezető testületei gyorsan és határozottan reagáltak a pénteken bejelentett orosz beutazási tilalomra. Megjegyezte ugyanakkor, hogy főleg a tagállamoknak szem előtt kell tartaniuk a geopolitikai összefüggéseket, aminek az Északi Áramlat 2 gázvezeték az ékes példája. Úgy gondolja, hogy az orosz elnökről mindaddig visszapattan minden diplomáciai próbálkozás, amíg nincsenek komoly gazdasági szankciók. Egyben sürgette a nemzeti kormányokat, hogy fogják fel: Moszkvában minden a hatalomtól függ, így a gazdasági tervek is. A sajtószabadság viszont már alig-alig létezik arrafelé, sőt a helyzet csak egyre romlik. Független szerkesztőségeket és újságírókat idegen ügynöknek minősítenek, miközben az állami média álhíreket terjeszt.
FT A vezércikk arra figyelmeztet, hogy az EU-nak nem szabad elsietnie a gazdasági újjáépítési programot, mert a többi közt az időközben feladott magyar terv mutatja, mekkora kockázatok mutatkoznak ezen a területen. A szerkesztőségi állásfoglalás itt arra utal, hogy az Orbán-kormány uniós pénzekből akarta kistafírozni az újonnan létrehozandó egyetemi alapítványokat, amelyek vezetését teletömi a saját vazallusaival. Vagyis Brüsszelnek jó előre ki kell kényszerítenie, hogy a tagok tartsák be reformígéreteiket, és hogy a vállalt célokra költsék a támogatásokat, mert ha elkezdi utalni a pénzeket, utána már nem tud mit tenni azok felhasználása ügyében. Ám tragédia volna, ha a források nem az eredetileg megjelölt célokra mennének. Szóval csak lassan a testtel, másfelől viszont a kormányok nem vehetik rossz néven, hogy a Bizottság a kitűzött célok, így a környezetvédelem és a digitalizálás, valamint a növekedés felé tereli őket. Vagyis ne nagyon elégedetlenkedjenek, hogy lassan túljutnak a 3. hullámon, mégsem jön a szubvenció. Hiszen az egész csomag korszakos, míg korábban az unió válságok idején általában csak tolta maga előtt a problémát. Azon belül több ország még nem is iktatta törvénybe a gazdasági mentőprogramot, illetve nem juttatta el Brüsszelbe saját tervét a 750 milliárd euró ráeső részének hasznosítására. Egyébként a Bizottság le is állíthatja majd a kifizetéseket, ha azt látja, hogy valami félrecsúszik. De jobb, hogy előre igyekszik tisztázni a feltételeket.
Euronews Ha a koronavírus elleni küzdelem nem hozza össze Európa két felét, akkor micsoda – kérdezi a pozsonyi Globsec kutató intézet vezető közgazdásza. Sona Muzikarova úgy látja, hogy a járvány kezdetén még volt remény a közös fellépésre, hogy együtt lábaljanak ki a bajból, ideértve az oltások megszervezését, illetve a gazdaság megújítását. Csakhogy ismét teljes erővel felbukkantak a régi kelet-nyugati ellentétek, miután a kontinens középső részén egyes kormányok úgy döntöttek, hogy az oroszoktól és a kínaiaktól is beszereznek vakcinát. Ebben Magyarország járt elöl, részben mert egyre inkább romlott a helyzet, ami persze összefüggött azzal, hogy az EU elfuserálta az oltóanyagok megvásárlását. Ily módon úgy tűnt, hogy Kína és Oroszország le tudja szállítani az annyira igényelt pótlólagos adagokat. Egyes politikusok azt állítják a térségben, hogy őket nem érdeklik a geopolitikai megfontolások, attól vesznek oltóanyagot, akinek van. Ez a skizofrén vakcina diplomácia pont akkor bontakozik ki, amikor erősödnek a felhívások az uniós stratégiai szuverenitásának erősítésére. Ugyanakkor gátolja, hogy a régióban a kormányok az életek és a megélhetés mentésére összpontosítsanak. De a széthúzás már a múlt év végén, a jogállami mechanizmus bevezetése körüli vitában megmutatkozott, a magyar és a lengyel vétó miatt. Pedig az unió nagyon is sokat tett a ragály visszaszorítására, ideértve, hogy most először közös kölcsönt vesz fel a gazdaság helyreállítására. Elavult gazdaságuk és a közepes jövedelem csapdája miatt Közép-Európa számára egyáltalán nem mindegy, hogy igen nagy pénz esik le számára a mentőcsomagból. Amikor korszerűsítik az EU-t, az egyik fő szempontnak azt kell tekinteni, hogy még egy ekkora válság sem indít be automatikusan közös gondolkodás a Kelet és Nyugat között.
FT Nagy a veszély, hogy az Európa legnagyobb kisebbségét alkotó 6 millió roma kimaradt az oltási kampányból. Az összefoglaló mindjárt a legelején idézi Setét Jenő aktivistát, aki szerint közössége számára Magyarországon a Covid-19 a bánat végtelen hullámát jelenti. Az ország az élbolyban foglal helyet a világban a járvány halálos áldozatai alapján, de ezen belül a betegség különösen sújtotta a romákat. A Nyílt Társadalom Alapítvány roma programjának vezetője azt mondja, a kisebbség tagjai részben azért nem kapják meg az oltást, mert nincsenek bekapcsolva az egészségügyi ellátásba, részben pedig azért, mivel okkal nem bíznak a kormányokban. Zeljko Jovanovics rámutat, hogy ezek az emberek évtizedek óta nem gyakorolhatják jogaikat. De a magyar romák sorsa arra is rávilágít, hogy más kisebbségek, így a sok millió migráns és hajléktalan szintén kihullik a rendszer hézagjain. Az ok: diszkrimináció, a bizalom és a megfelelő nyilvántartás hiánya. Ha ezek a rétegek módszeresen kimaradnak az oltásból, az az egész védekezést veszélyezteti. A londoni Chatham House agytröszt egyik szakértője úgy véli: nélkülük reménytelen az unió terve, hogy a nyárra védettséget kap az európai lakosság 70 százaléka. Megjegyezte, hogy ez ügyben fülsiketítő a csönd a kormányok és a politikusok részéről, ami részben a migráció elutasításából ered. A hátrányos helyzetű csoportok tagjait leginkább a civilek ösztökélik, hogy ne féljenek és adassák be maguknak valamelyik készítményt. De pl. Magyarországon az is gond, hogy a romák távol élnek a házi orvosoktól és csak nehezen tudnak eljutni azokhoz. Emellett – hangsúlyozza Setét Jenő – ellentétes információkat kapnak. Így hogy ki ne mozduljanak otthonról, illetve hogy menjenek el beoltatni magukat. A kormány szóvivője ugyanakkor nem válaszolt arra, hogy a lakosság 9 százalékát alkotó roma közösség mennyire szerepel a vakcina programban.
Deutsche Welle A lengyel kormány szélsebesen nyomja keresztül a sajtó visszalengyelesítését, annál is inkább, mert egyáltalán nem kizárt, hogy a koalíción belüli viták miatt hamarosan idő előtt választások lesznek. Így azután még az sem akadály, hogy a bíróság átmenetileg leállította az ügyletet, amelynek keretében a PKN állami olajtársaság megvenne 20 megyei, 120 helyi lapot, valamint 500 on-line portált. A cég sorra nevez ki új főszerkesztőket a legfőbb orgánumok élére. Obajtek vezérigazgató, Kaczynski nagy barátja, nyíltan meg is mondta, hogy teljesen érdektelen, mit akar az igazságszolgáltatás. Amit már végrehajtottak, azt nem lehet visszacsinálni. Pedig pont az a lényeg, hogy ne jöjjenek létre kész tények. Sikorski volt külügyminiszter úgy értékeli, hogy az Orlen ugyanazt csinálja, mint Oroszországban a Gazprom: központi szerepet tölt be a hatalommal szemben álló sajtó átvételében és megszelídítésében. A kormányszóvivő ezzel szemben a világon semmi veszélyt nem lát a sajtószabadság szemszögéből. Szerinte itt a konszern önálló üzleti döntést hozott, mint ahogy Amerikában az Amazon megvette a Washington Postot. Csakhogy közben már a közmédia is a kormány szócsöve lett. Újságírókat, főszerkesztőket, igazgatókat bocsátottak el, illetve egy részük ment magától is. Az új főnök, a PiS korábbi kampánymenedzsere (akit Kaczynski pitbulljának neveznek) nem csinál titkot abból, hogy a tévét ellensúlynak szánja a független médiával szemben. Az EBESZ megfigyelői már a tavalyi elnökválasztás után kijelentették, hogy az állami rádió és tévé elfogult volt a kampányban.
Spiegel A német autógyárak számára annyira vonzóak az alacsony kelet-, illetve délkelet-európai bérek, hogy sorra szervezik ki oda a termelést, ám ennek az a következménye, hogy csökken Németország súlya a járműgyártásban. A jövedelmek szintje a feltörekvő országokban a német színvonalnak átlagosan a fele. Ezért azután a földrajzi átrendeződés folytán a német autóipar részesedése az utóbbi öt évben 6 %-ot esett a földrészen, jelenleg 22 %. A nyertesek közé tartozik Oroszország, Törökország, Szlovákia és Románia. De nagy növekedési potenciált mutat Lengyelország is. Emellett egyre jelentősebb beszállítóként Szerbia, Észak-Macedónia, valamint Marokkó. A folyamat megy tovább, tavaly a német iparág 10 legjelentősebb háttércége jelentette be, hogy bezárja ottani érdekeltségét, illetve máshová szervezi ki a gyártást.

Kissinger szerint nagy a baj

Horváth Gábor
Publikálás dátuma
2021.05.04. 09:00
FOTÓ: Leon Neal/Getty Images
Az "egydimenziós" Szovjetunióval szemben a mai Kína katonai és technológiai értelemben is kihívás elé állítja az Egyesült Államokat.
Kína külpolitikája egyre agresszívabb, a belpolitikája pedig egyre inkább elnyomó – mondta Antony Blinken. A CBS televíziónak nyilatkozó amerikai külügyminiszter szerint ugyanakkor Washington nem akarja fékezni Kína fejlődését, de nem is engedi meg, hogy Peking felborítsa a kialakult nemzetközi rendet, a katonai konfliktus pedig homlokegyenest ellenkezik mindkét ország érdekeivel. Blinken nem nevezte ellenségnek Kínát és kijelentette, hogy az Egyesült Államok nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy ne törődjön a kapcsolatok versengő vagy éppen az együttműködést lehetővé tevő aspektusaival. A londoni G7-es találkozó elé időzített nyilatkozatban Blinken arra utalt, hogy a szerinte tisztességtelen külgazdasági gyakorlatot folytató Kínával szemben Washington fel akarja sorakoztatni szövetségeseit. Korábban amerikai politikusok és katonai vezetők egyaránt annak az aggodalmuknak adtak hangot, hogy Kína a következő évek során esetleg megpróbálhatja erővel térdre kényszeríteni a demokratikus berendezkedésű Tajvant. Az utóbbi hetekben szakértők még egy tényezőt kezdtek emlegetni: a mikroprocesszor-hiányt. Tajvan a világ vezető félvezető gyártója, egymaga a globális termelés több mint felét adja, és a mai napig hozzáfér azokhoz a technológiákhoz, amelyeket az USA nem enged Kínába exportálni. Ezek a tényezők még jobban felértékelik Peking szemében a kínai partoktól mindössze 161 kilométerre lévő, 24 millió lakosú szigetet, amelynek katonai védelme még az Egyesült Államoknak is komoly gondot okozna. A helyzet olyannyira veszélyessé vált, hogy az ügyben a 97 éves Henry Kissinger is megszólalt. Richard Nixon elnök egykori nemzetbiztonsági tanácsadója és külügyminisztere a 70-es években világtörténelmet írt az amerikai-kínai kapcsolatok rendezésével. A konzervatív McCain Intézet múlt heti, Sedona Forum nevű konferenciáján Kissinger a liberális Joe Liebermann korábbi szenátorral folytatott beszélgetésében azt mondta, hogy a két mai szuperhatalom, az Egyesült Államok és Kína gazdasági, katonai, illetve technológiai ereje nagyobb kockázatot hordoz, mint annak idején a Szovjetunióval folytatott hidegháború. A Kínával fennálló feszültség Amerika és a világ legnagyobb jelenlegi problémája, amelyet meg kell oldani, mielőtt még újabb világméretű hidegháború alakulna ki. A világ egykori leghíresebb diplomatája és külpolitikai elemzője szerint az atomfegyverek ma a mesterséges intelligenciával párosulva a korábbinál többszörösen nagyobb kockázatot jelentenek, márpedig ezeken a területeken az Egyesült Államok és Kína vezet. - Az emberiség történelmében először állt elő az a helyzet, hogy az emberi faj véges idő alatt kiirthatja saját magát – fogalmazott. Szerinte növeli a veszélyt, hogy a mesterséges intelligencia fejlődésével egyre inkább (számító)gépek hozhatnak döntést az emberiség sorsáról. A múlttal összehasonlítva Kissinger azért is nagyobbnak látja a bajt, mert az egykori Szovjetunió, bár megvolt a katonai ereje, nem rendelkezett igaz gazdasági potenciállal, nem volt képes olyan technológiai fejlesztésekre, mint Kína, ezért a Szovjetunió „egy dimenziós” hatalom maradt. A mai vezetőknek Kissinger azt a tanácsot adta, hogy alkalmazzanak kettős megközelítést: határozottan követeljék meg Pekingtől az amerikai alapelvek iránti tiszteletet, ugyanakkor őrizzék meg a párbeszéd lehetőségét, igyekezzenek megtalálni a az együttműködés területeit.             

Peking visszaelőzte New Yorkot

A „kommunista” Kína fővárosában eggyel több dollármilliárdos él, mint New York Cityben. A Forbes magazin legújabb listáján Peking 100:99-re vezet, mert a COVID-19 járvány alatt 33 lakosának vagyona lépte át az egymilliárd dolláros (háromszáz milliárd forintos) küszöböt. New Yorkban ugyanezen idő alatt csak héttel nőtt a milliárdosok száma, mert bár a tőzsde szárnyalt, tavaly többen költöztek adószempontból kedvezőbb amerikai városokba. Peking legutóbb öt évvel ezelőtt vezette a milliárdosok listáját.   

Minden magyart beoltunk - a kormány gesztusa nem több kampányfogásnál

Gál Mária
Publikálás dátuma
2021.05.04. 08:30

Fotó: DANIEL MIHAILESCU / AFP
Mintegy a keleti vakcinák berendelésének igazolására kezdte hangoztatni a magyar kormány azt, hogy a határon túli magyarok beoltását is biztosítják. Ez azonban hangulatkeltés, a vakcinaturizmus ellenkező irányú.
Orbán Viktor miniszterelnök először egy márciusi szokásos pénteki rádióinterjújában beszélt arról, hogy 15 millió embernek elegendő vakcinát kötött le a magyar kormány, mert a magyarországi lakosság beoltása után a határon túli magyaroknak is biztosítjuk a koronavírus elleni oltás lehetőségét. Már akkor nyilvánvaló volt, hogy a gesztus nem több kampányfogásnál, hiszen a határon túli magyarok túlnyomó része uniós országokban, Romániában és Szlovákiában él, ahol csakis az uniós gyógyszerügynökség által jóváhagyott nyugati vakcinákat alkalmazzák, ők aligha fognak kínai oltóanyagért tülekedni Magyarországon. A harmadik legnagyobb magyar közösség a szerbiai magyarság, ők pedig ez esetben ugyancsak nem szorulnak a budapesti segítségre. Szerbia Orbán Viktor miniszterelnök bejelentésének idején még a világ élvonalához tartozott a koronavírus elleni oltási kampány sebessége tekintetében, és ugyanekkor már az is látszott, hogy az iram csökkenni fog, hiszen a Szerbiában rendelkezésre álló oltóanyag mennyisége már akkor meghaladta a regisztráltak számát. A délvidéki magyarok már jó ideje regisztráció nélkül is megkaphatják a maguk Sinopfarmját vagy Szputnyikját, de akár nyugati oltóanyaghoz, AstraZenecához és Pfizerhez is hozzájuthatnak. Ugyanakkor Szerbia még márciusban elkezdte a környező országok állampolgárait is beoltani, ha volt erre igény. És volt, március végén óriási sorok kígyóztak a szerb határátkelőkön miután a belgrádi kormány meghirdette a külföldiek regisztráció nélküli oltását. Ezen az oltási maratonon AstraZenecához juthattak az igénylők, csupán egy érvényes útlevelet kellett hozzá felmutatniuk. Belgrád március végén az oltások tekintetében sokkal rosszabbul álló szomszédos országokkal – elsősorban a volt jugoszláv tagállamokkal – való szolidaritás jegyében dobott be mintegy 25 ezer adag, közeli lejáratú brit-svéd oltóanyagot. A szerbiai lakosság „oltakozási kedvének” csökkenésével a kezdetben lendületes szerb oltási kampány is megrekedt, április 9-től leállították a külföldiek oltását és regisztráció nélkül kezdték el oltani a lakosságot, de az oltási kedv a járványhelyzet javulásával tovább csökkent. Április végén aztán újraindult a külföldiek oltása is, akár Magyarországról is lehet regisztrálni szerbiai védőoltásra, az egyetlen gond az, hogy magyar védettségi igazolványt a magyar hatóságok nem adnak ki külföldi vakcina után, a külföldi igazolást meg idehaza nem fogadják el. Magyarország ugyan kölcsönös elismerési egyezményt kötött már Szerbiával, de egyelőre nem tudni, hogy ez mennyiben és milyen mértékben segíti majd az itthoni plasztikkártya megszerzését. Szerbia esetében ugyanis az a lehetőség sem adott, hogy előbb-utóbb uniós vakcinaútlevet kaphat az ott beoltott magyar állampolgár, mivel déli szomszédunk nem uniós tagország. Orbán Viktor múlt heti reggeli rádióinterjújában újra arról beszélt, hogy május közepére előállhat az a helyzet, hogy Magyarországon mindenkit beoltanak, aki regisztrált, ezután pedig a világ bármely pontjáról érkező magyarok megkaphatják a koronavírus elleni védőoltást. György István, az oltási munkacsoport vezetője hétvégi tájékoztatójában közölte: május 1-jétől a taj-számmal nem rendelkezők is regisztrálhatnak az oltásra. Eddig taj számhoz és magyarországi lakcímhez volt kötött a regisztráció, utóbbit ugyan még nem törölték el, de a miniszterelnök szavai egyértelműen azt sugallták, rövidesen a határon túli magyarok is igényelhetik a magyarországi védőoltást.  Hétfőn aztán a kormány hivatalos közleményben jelentette be- keddtől már a Magyarországon élő külföldiek és a taj-számmal nem rendelkező, külföldön élő és külhoni magyar állampolgárok is tudnak regisztrálni az oltásra a www.vakcinainfo.gov.hu honlapon. Az oltást a Magyarországon élő külföldiekkel kezdik, a külföldön élő magyarok oltására csak később kerülhet sor – áll a közleményben.  Csakhogy az egyetlen szomszédos állam, ahol a magyar kisebbség valóban segítségre szorulna a koronavírus elleni immunizációban, az Ukrajna. Keleti szomszédunknál igencsak akadozik az oltás - a rendelkezésre álló vakcinamennyiség sem elég, a szervezettség is sok kívánnivalót hagy maga után. Ukrajnában az EU-ban engedélyezett oltóanyagok csak nagyon kis mennyiségben érhetők még el, az orosz Szputnyik megvásárlását rendeletben tiltotta meg a kijevi kormányzat, holott olcsóbb, mint a kínai vakcina, és igény is lenne rá. Kárpátaljai magyar forrásaink véleménye szerint az ottani magyarok is szívesebben jelentkeznének Szputnyikra, mint a kínai oltásra, de az eddigi magyar oltási gyakorlat arra enged következtetni, hogy Magyarországon is legfeljebb Sinofarmra számíthatnak. Az ukrán állampolgárok magyarországi oltását ugyanakkor nehezíti a két ország közötti feszült viszony. A kárpátaljai ukrán média nem is ment el szó nélkül Orbán Viktor pénteki bejelentése mellett. Miközben az Orbán-kormány helyi stratégiai partnerének számító Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) üdvözölte a miniszterelnök pénteki bejelentését, ukrán portálok hétvégén már azt találgatták, miként valósítja meg ezt Magyarország: csak a kárpátaljai magyarokra, esetleg ukrán nemzetiségűekre is kiterjeszti. De a fő kérdés mégiscsak az volt, hogy hozzájuthatnak-e ily módon ukrán állampolgárok netalán a Kijevben tiltólistára tett orosz Szputnyik V-hez is. Annyi mindenképp megelőlegezhető, hogy amennyiben Magyarország elkezdi a Kárpátaljai magyarok oltását, miközben az ukrán lakosság egyelőre csak reménykedhet abban, hogy Kijev is felpörgeti az oltási kampányt, az újabb diplomáciai feszültséget vagy az ukrán nacionalista szervezetek újabb magyarellenes támadásait eredményezhetik. 

Sajátos magyar-szlovák vakcinadiplomácia

Szputnyik V Igor Matovic és az által vezetett szlovák kormány március végén abba bukott bele, hogy a miniszterelnök a koalíciós társak és a parlament jóváhagyása nélkül, Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter segítségével egymillió Szputnyik V vakcinára kötött szerződést az orosz gyártóval. Ebből 200 ezer adagot március elején meg is kapott Szlovákia, Matovic pedig óriási médiafelhajtással fogadta a repülőtéren az első orosz szállítmányt. A szlovák belpolitikai válság hatására az orosz gyártó visszakövetelte a vakcinákat, arra hivatkozva, hogy nem erre akkreditált labor kezdte bevizsgálni azt Szlovákiában. Matovic, immár pénzügyminiszterként, és valós hatáskör nélkül, újra Magyarországtól kért és kapott is segítséget áprilisban. A bukott miniszterelnök újra kormányfelhatalmazás nélkül tárgyalt Budapesten Szijjártó Péterrel és Orbán Viktorral. Matovic mindenekelőtt arra hivatkozik, hogy egy felmérés szerint Szlovákiában mintegy 500 ezer ember csakis Szputnyikkal oltatná be magát. Egy, a Népszavának nyilatkozó pozsonyi ellenzéki politikus szerint a Matovic által emlegetett félmillió szlovák állampolgár ugyan elfogadná a Szputnyikot, de nem zárkózik el más vakcináktól sem. Szavait egy vasárnap ismertetett felmérés is igazolja. Eszerint a megkérdezettek több mint 70 százaléka elfogadhatónak tartja a Pfizert, a második helyen, 60 százalékban pedig a Szputnyikot. Az AstraZeneca népszerűsége 30 százalékos Szlovákiában. Az orosz oltóanyag népszerűsége az idősebb generációk soraiban magas. Szlovákiában az oltási kampány igencsak döcögős és az oltási hajlandóság is alacsony. Suja Róbert, az Egészségügyi Információk Nemzeti Központja igazgatója hétfőn sajtótájékoztatón azt állította, hogy ha nem változik a helyzet, három vagy négy hét múlva be is lehet zárni az oltási központokat. Pozsonyi forrásunk szerint ez elsősorban a rossz szervezettségnek köszönhető. Igor Matovic kormánya ugyanis elhanyagolta az oltás megszervezését, mert a tömeges tesztelésekre összpontosított, amire el is költött közel félmilliárd eurót. Csak on-line lehetett regisztrálni, ami az idősebb korosztály számára sok esetben megvalósíthatatlan, ezzel a lehetőséggel inkább a fiatalok éltek, akik viszont eddig nem voltak jogosultak. Az új kormány ezért is indította, a „Hozz magaddal el idős embert és kapsz oltást" kampányt. Az ellenzéki politikus véleménye szerint Matocvic most Budapest segítségével próbálja menteni a menthetőt. Arra játszik, és ebben úgy tűnik, partner a budapesti kormány, hogy vagy magyar segítséggel megtartja az orosz vakcinákat, vagy legrosszabb esetben átadják azt orosz kérésre Magyarországnak, ahol viszont beoltják majd a szlovákiai magyarokat és megállapodás szerint a Szputnyikra vágyó szlovák nemzetiségűeket is. Hangsúlyozta, ez vélemény, semmi bizonyíték nincs rá, de többen gondolják úgy, hogy minden jel erre mutat. Igor Matovic múlt héten is találkozott Szijjártó Péterrel és „informálisan” többek között a Szputnyik vakcináról egyeztettek.

Csak a Pfizer

A 19 milliós Romániában, ahol 1,3 millió magyar él, tegnapig 5408309 dózis vakcinát szúrtak be. Ebből 4334994 Pfizert, 476076 Modernát és 597239 AstraZenecát. A napi oltási kapacitás 120 ezer, de eddig még a 90 ezres napi oltásmennyiséget is csak igen kevésszer érték el. A kezdeti országon belüli vakcinaturizmus, amikor az ország legtávolabbi pontjaira is sokan elutaztak, ha csak ott találtak szabad időpontot és helyet, az oltási kedv látványosan lanyhult, ma már mondhatni lasszóval fogják az embereket. Amint a számadatok is mutatják, a Pfizer a legkelendőbb, az AstraZenecaval oltó központokba alig téved be naponta néhány ember. Ide már regisztrálni sem kell, mint ahogy az immár három városban – Bukarestben, Kolozsváron, Déván is működő autós (drive-thru) oltóközpontokban is, ahol viszont Pfizer oltóanyagot használnak. De nyíltak szintén regisztráció nélküli non-stop, éjjel is működő, ugyancsak Pfizert használó oltópontok is, először Temesváron, majd a katonakórházakban. A határ menti települések Astra Zeneca központjait több esetben vették igénybe Magyarországon élő kettős állampolgárok, vagy Romániába ingázó magyarok is. De országszerte igényelték a nyugati vakcinákat olyan magyarországi kettős állampolgárok, akik valamilyen román okmányt is fel tudtak mutatni.