Előfizetés

Paks 2: még mindig sok a tisztázatlan kérdés

Marnitz István
Publikálás dátuma
2021.05.11. 07:30

Fotó: Nagy Tamás / Paks II. Zrt.
Kizárt, hogy az orosz Roszatom az asztraveci atomerőmű építése során leejtett reaktort építse be a Paks 2-es egységbe - derült ki többek között a kötelező közmeghallgatás során az állami megrendelő és a hatóság lapunknak küldött válaszaiból.
Kizárható, hogy a fehéroroszországi Asztravecben leejtett Roszatom-reaktort szereljék be a Paks II-es egységbe - válaszolta a nukleáris bővítés kapcsán tartott "elektronikus közmeghallgatás" keretében a lapunk által feltett kérdésekre a beruházás mögött lévő állami Paks II. Zrt. A hazai jogszabályok szerint ugyanis egy már legyártott elem megfelelősége utólagosan nem igazolható - magyarázták. Arra a kérdésünkre, hogy a Paks II Zrt. állami jegyzett-tőke-emelése miért alacsonyabb a költségvetési dokumentumok szerint a cégnek átutalt, immár több mint 200 milliárd forintnál, rögzítették, hogy az "ázsiós tőkeemelés" során a pénzek egy része nem a jegyzett tőkében, hanem a tőketartalékban jelenik meg. (Magyarán a cégnek fizetett közpénz a folyamatosan nyomon követhető jegyzett tőkénél magasabb, a tőketartaléknak viszont csak december 31-i mértéke nyilvános.) Egyszersmind emlékeztettek, hogy a pénzeket a cég a beruházásokkal kapcsolatos kiadásokra fordítja (lényegében tehát a kivitelezést végző, orosz állami Roszatomnak utalja). Miközben elismerték, hogy az eredetileg tavaly októberre ígért gödörásási kérelmeket még most sem küldték el az Országos Atomenergia Hivatalnak (OAH), gondosan megfogalmazott válaszukban ennek okairól mindössze annyit említenek, hogy a kérelem összeállításán "jelenleg is dolgoznak a szakemberek". Kissé értelemzavaró módon ennek kapcsán csak annyit idéznek a jelenlegi jogszabályokból, hogy a gödörásási-résfalazási engedély az egység "központi", úgynevezett létesítési engedélykérelmének jelenleg is zajló elbírálása alatt szerezhető meg. Szakértők szerint ugyanakkor a késedelem miatt lassan értelmét veszti az ezt lehetővé tévő jogszabálymódosítás, aminek érdekében a kormány még Brüsszelig is elment. Így egyre valószínűbb, hogy az OAH a gödör kiásásához az eredeti, "normál" eljárás szerint a létesítési engedéllyel együtt járul majd hozzá. A Paks II Zrt., illetve az OAH válaszait tartalmazó dokumentum tanúsága szerint amúgy Szél Bernadett független képviselő tudakozódására a hatóság megerősítette, hogy várhatóan élnek a létesítési engedély vizsgálatára rendelkezésükre álló 12 hónap 3 hónapos meghosszabbításának lehetőségével. (A szervezet - azóta lemondott - főigazgatója, Fichtinger Gyula már az OAH év eleji online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy az iratról ősszel döntenek. Ez a tavaly június 30-i beadás tükrében már akkor legalább 15 havi időigényt feltételezett.) A Paks II Zrt. két tavalyi kormányhatározat és egy rendelet számának megküldésével vélte megválaszoltnak azt a kérdésünket, hogy ha 2020 év elején Süli János Paks 2-ügyi miniszter és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a járványhelyzet miatt egyaránt Paks2 tavalyi költségvetési tervének megfelezéséről nyilatkozott, miért közelítette mégis a beruházásra a költségvetési dokumentumok szerint elköltött 72,9 milliárd az eredeti terveket. A veszélyhelyzet miatti tavaly áprilisi kormányrendeletet bizonyára azért tartják irányadónak, mert abban nem szerepel Paks2. Az idézett júliusi és a novemberi határozat pedig 15,1, illetve 11,4 milliárd forint átutalásáról rendelkezett. Az új blokkok kereskedelmi üzemkezdetét 2029-2030-ra teszik. (Süli János egyébként tavalyelőtt lapunknak még 2029-et valószínűsített.) Arra a kérdésünkre, hogy a Paks II Zrt., illetve Süli János hivatala miért nem válaszol a Népszava megkereséseire - csak az utóbbi 2,5 év során 11 ilyen alkalmat számoltunk össze -, azt a fura választ adták, hogy úgy a Paks II Zrt., mint a miniszter, "számos felületen", "különböző médiumokon keresztül" nyújt tájékoztatást az aktualitásokról. Mi több, frissítették a "kommunikációs felületeket" és az "eszközkészleteket", amiken számos, részletes, rendszeresen frissülő tartalom, dokumentum, hír érhető el. Ajánlották figyelmünkbe többek között "interaktív tájékoztató kamionjukat" is, feltehetőleg azzal a szándékkal, hogy érjük be ennyivel. Bár kérdéseinket Süli Jánoshoz is intéztük, a jelek szerint a tárca nélküli miniszter a közmeghallgatásban nem válaszoló fél.  A további, elsősorban ellenzéki politikusok és civilek által feltett kérdések elsősorban a Duna - főképp a jelenlegi és a tervezett blokkok együttes üzemével kapcsolatban felmerülő - hűtőképességére, a Paks 2-es "mintájának" nevezett asztraveci erőmű tavaly novemberi átadása óta tapasztalt működési hibákra, az engedélyezési minőséget megkérdőjelező hatósági létszámgondokra, Fukusima kapcsán a paksi telephely alatti földrengésveszélyes törésvonalakra, a Finnországban tervezett Roszatom-blokk engedélyezési eltéréseire, a kiégett fűtőelemek végleges elhelyezésére és a várható költségekre vonatkoztak. Ezek kapcsán a kérdezők rendszerint pontos, de kitérő válaszokkal kellett beérjék. Miközben például hosszasan sorolták például a nagy aktivitású fűtőelemek végleges elhelyezésével kapcsolatos állami erőfeszítéseket, egy ponton elismerték, hogy a kérdés még nem megoldott. Jellemző módon az új blokkok engedélyezéséhez is csupán a sugárzó alkatrészek elhelyezése iránti elkötelezettség szükséges (miközben például a leszerelt reaktorok nem helyezhetők ideiglenes tárolóba). A fehérorosz fejleményeket figyelik, de ilyen hibák szerintük próbaüzem alatt sűrűbben jelentkeznek. A talán leginkább közérthető kérdést egy magánszemély intézte a hatósághoz és az állami megrendelőhöz. Eszerint "miért olyanok építik, akik már köztudottan felrobbantottak egy atomreaktort a saját ostobaságuk miatt"? A Paks II Zrt. válaszában a Roszatom biztonság iránti elkötelezettségét hangsúlyozta. 

Kicsit sem meglepő adatot közölt a Pénzügyminisztérium

P. Zs.
Publikálás dátuma
2021.05.10. 17:47

Fotó: Facebook/Varga Mihály
A kiadásokat azok a beruházások növelték, amelyek az építőipart támogatják: vasúti és közúti fejlesztésekre 60-60 milliárdot, a Modern Városok Program céljaira 42,2 milliárd forintot, míg a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból 37,5 milliárd forintot fizettek ki közelebbről meg nem nevezett célokra.
A negyedik hónapban száz milliárd forintos plusz keletkezett a költségvetési gazdálkodásban – így a négyhavi hiány 1043 milliárd forint lett – közölte a pénzügyi tárca (PM). Az április az adófizetési határidők miatt rendre többletet hoz, ez még tavaly a lezárások közepén is így volt. Sok részletet a szaktárca nem árult el, ám a negyedéves folyamatokból tudható, hogy a hiány a kiadások oldalán száll el, ugyanis a bevételek 10 százalékkal nőttek a tavalyihoz képest, míg a kiadások ennél gyorsabban nőttek, de nem érték el a 14 százalékot. A PM közlése szerint a járványügyi védekezéshez biztosított források április végére meghaladták a 398 milliárd forintot. A gazdaság újraindítását segítve a kormány ismételten meghosszabbította az ágazati bértámogatási rendszert, erre a célra egy év alatt 80 milliárd forintot költöttek, vagyis havi 6-7 milliárdot. Nem lehet azt mondani, hogy a bértámogatási rendszer vágná földhöz a költségvetést, ugyanis a havi 6-7 milliárdokból nehezen jönne össze több ezer milliárdos hiány. Április végéig kifizettek még 86 milliárdnyi versenyképességnövelő támogatást (havi 22 milliárdot), vagyis szigorú értelemben vett gazdaságtámogatásra havi 30 milliárdot költ a kormány. A kiadásokat inkább azok a beruházások növelték, amelyek az építőipart támogatják: vasúti és közúti fejlesztésekre 60-60 milliárdot, a Modern Városok Program céljaira 42,2 milliárd forintot, míg a Turisztikai fejlesztési célelőirányzatból 37,5 milliárd forintot fizettek ki közelebbről meg nem nevezett célokra. Igaz, más forrásokból tudható, hogy a turisztikai támogatások többsége is egy a kormányhoz közeli üzleti körhöz kerülnek. A PM mostani közleménye nem említi, de a hiányért még jelentős részben felelős az uniós pénzek megelőlegezése is, amiket kormány még bőven a beérkezésük előtt kifizet a nyerteseknek.  A 2021-es költségvetés módosítása épp most van a parlament előtt, amelyben a hiányt a kormány 2288 milliárd forintra emeli, vagyis ennek majd' a fele már így is összejött az első negyedben. A kormány májustól a gazdasági növekedés felpörgésével számol, így tartható lehet a 2288 milliárdos hiány, de a módosítás azt is lehetővé teszi, hogy ennél lényegesen magasabb legyen a deficit, s az megközelítheti a 3900 milliárdot is. A kormány még 2022-re is magas hiánnyal számol, amit Varga Mihály pénzügyminiszter azzal indokolt a Portfoliónak adott interjúban, hogy „ha kanyarban akarunk előzni, jobban kell nyomni a gázt. Eljön majd a kanyarból kijövetel időszaka is, amikor a fékre kell a lábat helyezni.” - tette hozzá, hogy teljes legyen a képzavar.     

Minden csúszik az építőiparban: év végére a késedelmes fizetések mögötti összeg elérheti a 360 milliárdot

V. A. D.
Publikálás dátuma
2021.05.10. 16:51
Képünk illusztráció
Fotó: Röhrig Dániel / Népszava
A megrendelők fizetési fegyelme romlott, amit leginkább a kifizetési lánc legvégén álló vállalkozók szenvednek meg.
A koronavírusjárvány gazdasági következményei miatt egyre nehezebben jutnak hozzá jogos pénzügyi követeléseikhez az építőipari vállalkozások. A megrendelők fizetési fegyelme romlott, amit leginkább a kifizetési lánc legvégén álló vállalkozók szenvednek meg. A késedelmes fizetések aránya immár 8 százalékra rúg, így a vállalkozások csak a pénzük 92 százalékát kapják meg a szerződésekben rögzített határidőre – derült ki az Építőipari Vállakozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) felméréséből. A szervezet számításai szerint, amennyiben a helyzet nem változik, év végére a késedelmes fizetések mögötti összeg elérheti a 360 milliárd forintot. Ezen összegek feléről a vállalkozások ráadásul úgy gondolják, hogy tartós követeléssé válva bekerülnek a lánctartozások körébe, amely így az év végére 180-200 milliárd forintra bővülhet. Ezzel egyidejűleg a kivitelezési munkálatok hosszát is elnyújtja a járvány. A határidők csúszása főleg az épületépítéseknél – azon belül is a több szakma együttes teljesítését igénylő lakásépítéseknél és irodaberuházásoknál - jellemző. A járványhelyzet eközben a vállalkozások nagy többségénél megakasztotta a szerződéskötéseket. Az előkészített magánprojektek megrendelői inkább kivárnak, az állami és önkormányzati beruházások előkészítése pedig tavaly óta lelassult. Emiatt az idei év első félévére várt közösségi építési beruházási ajánlatkérések és szerződéskötések nagyságrendje elmarad a várttól. A lakossági megrendelések - a lakásépítés és lakásfelújítás – viszont a várakozásoknak megfelelően alakulnak, a lakásépítéssel foglalkozó vállalkozások rendelésállománya meghaladja a járványhelyzet előtti szintet. A pandémia megszűntével a vállalkozások hullámszerű megrendelés-növekedésre számítanak. Várakozásaik szerint 2023-ra már évi 30-35 ezer lakás épülhet föl és 250 ezer újulhat meg.      

Drágulnak az alapanyagok

Az ÉVOSZ felméréséből az is kiderült, hogy április óta jelentős építőanyag-ár emelkedéseket tapasztalnak a kivitelezők: főként az acélipari termékeknél, a szigetelőanyagoknál és a ragasztóknál. A közepes- és nagy cégek ennek hatására elkezdték keresni az olcsóbb, alternatív beszerzési lehetőségeket, de már most látszik, hogy sok folyamatban lévő, nagy átfutási idejű beruházásnál szükség lesz a szerződéses összegek módosítására.