Jön az atom, csúszik! - Az új paksi céldátum: 2029

Publikálás dátuma
2019.11.19. 06:40

Fotó: Szalmás Péter / Népszava
Mintegy másfél éves vajúdás után a Paks II-es fejlesztésért felelős miniszter az eddigi 2026-27-es, hivatalos céldátum után 2029 körülre teszi az új atomblokkok átadását.
Még majd' tíz év, amíg ezek a blokkok elkészülnek – jegyezte meg tegnap a Parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatása során mintegy mellékesen Süli János Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter. Miután az atomerőmű-bővítésre 2014-ben kötött magyar-orosz szerződések óta többször kitolták az átadási határidőt, a kormány az utóbbi egy év során már nem is közölt céldátumot. A tegnapi esemény után ugyanakkor a miniszter a Népszavának megerősítette: számításából hozzávetőleg valóban 2029-es átadás következik. A tényleges indulást befolyásolhatja a próbaüzem időtartama is, amit viszont a miniszter szerint akár egy hónap alatt is lefolytathatnak. Süli János korábbi időpontot sem zárt ki, hisz szerinte az építés időszakában az orosz kivitelező leendő tapasztalatait felhasználva gyorsíthatja a hivatalosan 6 éves építési időt. (Mindazonáltal a 2027-es kezdést ez év júliusában már kizárta.) Süli János idézte Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, aki „2030 előtti” átadást ígért. Megjegyzendő: atomszakértők már tavaly is inkább 2032-es átadást valószínűsítettek. Süli János tegnapi előadásában azt ígérte, hogy hamarosan új, hivatalos céldátummal állnak elő. Ám ennek előfeltétele a hitelátütemezés rendezése. Utóbbi háttere, hogy míg a magyar kormány az orosz kivitelezővel nem fix dátumra szerződött, az orosz fél mint hitelező a visszafizetés első napját 2026 március 15-ében határozta meg. Bár Süli János a gazdasági bizottság előtt a módosítás letárgyalására még „pár napot” kért, az ügy valójában több mint egy éve húzódik.    A miniszter már tavaly szeptemberben utalt arra, hogy a hitelvisszafizetés kezdő dátumának módosításáról tárgyalások zajlanak Moszkvával, amely folyamatot ez év januárjában is „előrehaladottnak” nevezett. Bár a megegyezés közelségét azóta is a legváltozatosabb nyelvi fordulatokkal ecsetelik, a megegyezést mindmáig nem sikerült tető alá hozni, még Vlagyimir Putyin októberi budapesti látogatására sem. Bár a miniszter két hete a parlamentben az LMP-s Demeter Márta kérdésére úgy fogalmazott, hogy „tulajdonképpen 2026-ig lehetőségünk van módosítani a hitelszerződést”, tegnapi mégis sürgette azt. A leendő megállapodást és az új véghatáridőt benyújtják a parlamentnek is.
Süli János a meghallgatás után
Fotó: Béres Márton / Népszava
Miközben eddig az időbeni csúszás miatt a kormánykommunikáció kizárólag Brüsszelt, pontosabban az az oroszokkal kötött különböző szerződések uniós engedélyezési időszakát hibáztatta, e tárgyban óvatosan megpendítette az oroszok felelősségét is. Legalábbis úgy fogalmazott: az orosz fél azért került csúszásba, mert a terveket minden magyar jogszabálynak meg kell feleltetni. Ezt a késlekedést ez év elején szintén engedélyeztették Brüsszellel. Bár a miniszter a újabb csúszás hosszát nem pontosította, viszonylag könnyen becsülhető, hogy a legutóbbi, 2026-27-es céldátumot további mintegy három évvel lépik túl. Ráadásul előadása vége felé már némiképp védelmébe vette az orosz tervezőket, mert közlése szerint időközben a magyar igények módosultak. Süli János leszögezte: nem az átadási dátumot, hanem a teljesen biztonságos előkészítést, kivitelezést és 60 éves működést tekinti elsődlegesnek. A miniszter megerősítette: a magyar állami megrendelő, a Paks II Zrt. jövő év nyaráig nyújtja be a kivitelezés megkezdéséhez elengedhetetlen létesítési engedélykérelem egy kivonatos változatát az Országos Atomenergia Hivatalnak. A hatóság ezt további egy és negyed évig vizsgálhatja. (A beadást tavaly év közepére és végére is ígérték.) A miniszter előadásából az is kiderült, hogy a „felvonulási épületek” kivitelezését szintén csak az EU külön tavalyi engedélyével kezdhették meg a létesítési engedély megszerzése előtt. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdésére közölte: a 40 százalékosra tervezett magyar beszállítói hányad mérésében az adott cég tulajdonosa nem, csak a központja és az adózás helyszíne számít. A tervezett arány elérését viszont változatlanul kihívásnak tartja. Lapunk kérdéseire a beszámoló után Süli János leszögezte, hogy a szerződés változatlanul fix áras: a 12,5 milliárd eurós árból 10 milliárdot orosz állami hitelből állnak. Szerinte nem szükségesek kiegészítő beruházások sem az átadás csúszása, sem a jelenlegi és a tervezett blokkok – még a 2029-es kezdéssel is közel egy évtizedes – együttes működése, sem a blokkokat hűtő Duna várható felmelegedése és vízhozamának csökkenése miatt. Szerinte a szén- és gázerőművek által kötelezően megvásárlandó, úgynevezett szén-dioxid-kvóták drágulása miatt az atomerőművek versenyelőnye amúgy is nő. Az éghajlatváltozás Dunára gyakorolt hatásait pedig a jelenlegi költségkereteken belül ki tudják védeni. Előadásában ugyanakkor megemlítette: ha jóval erőteljesebb hűtést lehetővé tévő úgynevezett Heller-Forgó-tornyokat is beterveznének, az az árat 10-15 százalékkal megdobná. Szavaiból úgyszintén kiderült: 27 Celsius-foknál melegebb folyóvíz esetén az atomblokkokat már vissza kell szabályozni.

Rendszeresen plusz tíz évre módosítják a határidőt

Öt éve, a magyar-orosz államközi szerződés aláírásának napjaiban több kormánytag az első blokk tekintetében még 2023-as átadást említett. A megállapodásról szóló törvény nem tartalmaz konkrét időpontot. A beruházásra nyújtott orosz állami hitelt bemutató öt éves törvény szerint a pénzt a magyar állam 2025-ig használja fel és legkésőbb 2026. március 15-én kezd törleszteni. Egy EU-s dokumentum szerint ekkor a két fél 2024-2026-os átadásban állapodott meg. A korábbi illetékes államtitkár, Aszódi Attila 2015-ben úgy fogalmazott, hogy a 2023-24-es átadást követő másfél éves próbaüzem után a tényleges termelés 2025-26-ban indul. Miután 2017 végére az EU minden engedélyt megadott, a magyar kormány Brüsszelre mutogatva 22 hónapos határidő-módosulást emlegetett. Ekkortól beszélnek a két blokk tekintetében 2026-os-2027-es átadásról. Ezt tavaly levették a napirendről, mondván, nem a határidő, hanem a biztonság az elsődleges.

Szerző
Frissítve: 2019.11.19. 12:19

Matolcsy már nem támadja, hanem megfontolásra ajánlja az eurót

Publikálás dátuma
2019.11.18. 14:06

Fotó: Béres Márton / Népszava
Nem zárta ki Matolcsy György, hogy a maastricht-i kritériumok 2022-es – magyar szempontokat is fegyelembe vevő – korrekciója után, a kormány megfontolja, hogy belépjünk az euróövezetbe.
Matolcsy György visszakozott. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke, miután bemutatta az Országgyűlés gazdasági bizottságának a jegybank 2018. évi jelentését, Mellár Tamás (Párbeszéd) kérdésére egyértelműen kijelentette: amikor Magyarország 2004-ben belépett az Európai Unióba, akkor kötelezettséget vállalt arra, hogy az eurót bevezeti. Egyúttal visszavonta azt kijelentését, amit két héttel ezelőtt egy budapesti konferencián tett, ahol az európai közös pénzről, mint túlhaladott formációról beszélt, és a jövőt egy eurázsiai közös digitális deviza létrehozásában jelölte meg. (Most ezt a célt a messzi távolba, a 21. század végére tolta ki.) Emellett azonban kifejtette az euróval kapcsolatos aggályait is. Utalt arra, hogy a maastricht-i kritériumokat 1992-ben fogadták el. A közös devizát az euróövezet akkori tagállamaiban 1999-ben vezették be, ahol Magyarország álláspontját nem kérdezték meg, hiszen csak öt múlva lettünk uniós tagok. Az MNB elnöke szerint a maastricht-i kritériumok elavultak, hiszen olyan jelentős tagállamok, mint Franciaország, Olaszország például a GDP arányos államadósság mértékére vonatkozó előírásokat nem tartják be, hogy Görögországról ne is beszéljünk. Elvileg ezeket az országok ma nem válhatnának az euróövezet tagjaivá. Az MNB elnöke ugyanakkor bejelentette, hogy ha 2022-re képes az Európai Monetáris Unió egy olyan konferenciát összehívni, amely a maastricht-i kritériumok átfogó reformját napirendjére veszi, és ott Magyarország kifejtheti a véleményét, amelyet figyelembe is vesznek, akkor érdemes azzal foglalkozni, hogy hazánk mikor lép be az euró bevezetése előszobájának tekinthető úgynevezett ERM II. rendszerbe. Ez az okfejtés összecseng azzal a válasszal, amit Matolcsy György Jakab Péter (Jobbik) ezzel kapcsolatos írásbeli kérdésére a hétvégén adott. Már ebben a levélben leszögezte, hogy „az eurócsatlakozás megindítása a kormány feladata.”   Az MNB elnöke a forintárfolyam kapcsán a bizottsági ülésen ismét kiemelte: a jegybanknak nincs árfolyamcélja, épp az lenne a nagy baj, ha lenne. Egy itt feltett ellenzéki képviselői kérdésre azt válaszolta, hogy Varga Mihály pénzügyminiszter gyakran hangoztatja, hogy stabil forint árfolyamra lenne szükség, Matolcsy György szerint majd a piacok eldöntik, hogy milyen árfolyamot fogadnak el. Ez vonatkozik az infláció mértékére is – amelyet viszont az MNB igyekszik „ortodox és szokatlan módszerekkel kordában tartani” –, amíg a kereslet és a kínálat egyensúlya fennáll, addig nincs baj.
Meglepő viszont, hogy az inflációmérés gyakorlatát ennek ellenére korrekcióra érdemesnek tartja az MNB elnöke. A mostani számbavétel módja ugyanis nem veszi figyelembe egyfelől a lakhatási költségeket, másfelől a tőzsdei részvények árfolyamát sem. Ebben a tekintetben az építőipari árak kilógnak a sorból. A digitális technikához köthető eszközöknél viszont nem megfelelő a súlyozás, ugyanis ezek áralakulásának csökkentő hatásúnak kellene lennie a fogyasztói árindexre. Mindezen az Eurostatnak kellene elgondolkodnia, s akkor valamennyi uniós tagállamban egyszerre lehetne végrehajtani a módosítást. Matolcsy Györgynek az euró majdani bevezetésével kapcsolatos pálfordulásáról a bizottság alelnöke Mellár Tamás (Párbeszéd) a Népszavának elmondta: az elnök feltehetően politikai nyomásra módosított álláspontján, amelyet az eurázsiai közös pénzzel kapcsolatban még a saját szakértői stábja sem osztott. Az MNB elnöke is feltehetően felismerte, hogy milyen kedvezőtlen hatása lehet annak, ha egy ország kimarad az Európai Monetáris Unióból.
Szerző

Mészáros Lőrinc egy év alatt 800 helyet lépett előre a világ leggazdagabb embereinek listáján

Publikálás dátuma
2019.11.18. 13:20

Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI
De amíg csak a cikk címét és ezt a felvezetőt elolvassák, addig Orbán Viktor barátja és oligarchája nagy valószínűséggel tovább lépdelt előre.
Nehéz megmondani, hogy pontosan mekkora vagyona van Mészáros Lőrincnek és családjának, egyrészt nincs pontosan összeszámolható formában, másrészt olyan gyorsan nő, hogy amíg mindent összeadtunk, addigra mindig megnyer - mondjuk - egy újabb közbeszerzést. Azért a G7 megpróbálkozott a bonyolult művelettel, és megnézte a volt felcsúti polgármester és családtagjai tulajdonait. A számítást nem részleteznénk, a végeredmény elképesztő:
410-415 milliárd forint céges vagyonról lehet papírja a Mészáros Családnak.

A Forbes magyar kiadása nemrég még 353,4 milliárd forintra becsülte a teljes Mészáros-csoport értékét, ezzel a felcsúti gázszerelő a legvagyonosabb embernek számít az országban. Ekkora vagyonnal a G7 szerint Mészáros Lőrinc a világ nagyjából 1200. leggazdagabb embere lehet.
Ezzel 800 helyet javíthatott a tavalyi helyéhez képest.

Szerző