Paks II.;Süli János;atom;

2019-11-19 06:40:00

Jön az atom, csúszik! - Az új paksi céldátum: 2029

Mintegy másfél éves vajúdás után a Paks II-es fejlesztésért felelős miniszter az eddigi 2026-27-es, hivatalos céldátum után 2029 körülre teszi az új atomblokkok átadását.

Még majd' tíz év, amíg ezek a blokkok elkészülnek – jegyezte meg tegnap a Parlament gazdasági bizottsága előtti meghallgatása során mintegy mellékesen Süli János Paks II. beruházásért felelős tárca nélküli miniszter. Miután az atomerőmű-bővítésre 2014-ben kötött magyar-orosz szerződések óta többször kitolták az átadási határidőt, a kormány az utóbbi egy év során már nem is közölt céldátumot. A tegnapi esemény után ugyanakkor a miniszter a Népszavának megerősítette: számításából hozzávetőleg valóban 2029-es átadás következik. A tényleges indulást befolyásolhatja a próbaüzem időtartama is, amit viszont a miniszter szerint akár egy hónap alatt is lefolytathatnak. Süli János korábbi időpontot sem zárt ki, hisz szerinte az építés időszakában az orosz kivitelező leendő tapasztalatait felhasználva gyorsíthatja a hivatalosan 6 éves építési időt. (Mindazonáltal a 2027-es kezdést ez év júliusában már kizárta.) Süli János idézte Gulyás Gergely kancelláriaminisztert, aki „2030 előtti” átadást ígért. Megjegyzendő: atomszakértők már tavaly is inkább 2032-es átadást valószínűsítettek.

Süli János tegnapi előadásában azt ígérte, hogy hamarosan új, hivatalos céldátummal állnak elő. Ám ennek előfeltétele a hitelátütemezés rendezése. Utóbbi háttere, hogy míg a magyar kormány az orosz kivitelezővel nem fix dátumra szerződött, az orosz fél mint hitelező a visszafizetés első napját 2026 március 15-ében határozta meg. Bár Süli János a gazdasági bizottság előtt a módosítás letárgyalására még „pár napot” kért, az ügy valójában több mint egy éve húzódik.   

A miniszter már tavaly szeptemberben utalt arra, hogy a hitelvisszafizetés kezdő dátumának módosításáról tárgyalások zajlanak Moszkvával, amely folyamatot ez év januárjában is „előrehaladottnak” nevezett. Bár a megegyezés közelségét azóta is a legváltozatosabb nyelvi fordulatokkal ecsetelik, a megegyezést mindmáig nem sikerült tető alá hozni, még Vlagyimir Putyin októberi budapesti látogatására sem. Bár a miniszter két hete a parlamentben az LMP-s Demeter Márta kérdésére úgy fogalmazott, hogy „tulajdonképpen 2026-ig lehetőségünk van módosítani a hitelszerződést”, tegnapi mégis sürgette azt. A leendő megállapodást és az új véghatáridőt benyújtják a parlamentnek is.

Miközben eddig az időbeni csúszás miatt a kormánykommunikáció kizárólag Brüsszelt, pontosabban az az oroszokkal kötött különböző szerződések uniós engedélyezési időszakát hibáztatta, e tárgyban óvatosan megpendítette az oroszok felelősségét is. Legalábbis úgy fogalmazott: az orosz fél azért került csúszásba, mert a terveket minden magyar jogszabálynak meg kell feleltetni. Ezt a késlekedést ez év elején szintén engedélyeztették Brüsszellel. Bár a miniszter a újabb csúszás hosszát nem pontosította, viszonylag könnyen becsülhető, hogy a legutóbbi, 2026-27-es céldátumot további mintegy három évvel lépik túl. Ráadásul előadása vége felé már némiképp védelmébe vette az orosz tervezőket, mert közlése szerint időközben a magyar igények módosultak. Süli János leszögezte: nem az átadási dátumot, hanem a teljesen biztonságos előkészítést, kivitelezést és 60 éves működést tekinti elsődlegesnek.

A miniszter megerősítette: a magyar állami megrendelő, a Paks II Zrt. jövő év nyaráig nyújtja be a kivitelezés megkezdéséhez elengedhetetlen létesítési engedélykérelem egy kivonatos változatát az Országos Atomenergia Hivatalnak. A hatóság ezt további egy és negyed évig vizsgálhatja. (A beadást tavaly év közepére és végére is ígérték.)

A miniszter előadásából az is kiderült, hogy a „felvonulási épületek” kivitelezését szintén csak az EU külön tavalyi engedélyével kezdhették meg a létesítési engedély megszerzése előtt. A szocialista Bangóné Borbély Ildikó kérdésére közölte: a 40 százalékosra tervezett magyar beszállítói hányad mérésében az adott cég tulajdonosa nem, csak a központja és az adózás helyszíne számít. A tervezett arány elérését viszont változatlanul kihívásnak tartja.

Lapunk kérdéseire a beszámoló után Süli János leszögezte, hogy a szerződés változatlanul fix áras: a 12,5 milliárd eurós árból 10 milliárdot orosz állami hitelből állnak. Szerinte nem szükségesek kiegészítő beruházások sem az átadás csúszása, sem a jelenlegi és a tervezett blokkok – még a 2029-es kezdéssel is közel egy évtizedes – együttes működése, sem a blokkokat hűtő Duna várható felmelegedése és vízhozamának csökkenése miatt. Szerinte a szén- és gázerőművek által kötelezően megvásárlandó, úgynevezett szén-dioxid-kvóták drágulása miatt az atomerőművek versenyelőnye amúgy is nő. Az éghajlatváltozás Dunára gyakorolt hatásait pedig a jelenlegi költségkereteken belül ki tudják védeni. Előadásában ugyanakkor megemlítette: ha jóval erőteljesebb hűtést lehetővé tévő úgynevezett Heller-Forgó-tornyokat is beterveznének, az az árat 10-15 százalékkal megdobná. Szavaiból úgyszintén kiderült: 27 Celsius-foknál melegebb folyóvíz esetén az atomblokkokat már vissza kell szabályozni.