Az időjárásfüggő megújulók erőteljes bővülése és a nemzetközi összeköttetések miatti ármozgások nyomán egyre sűrűbben várhatók ilyen piaci döntések – fogalmaz a paksi atomblokkok múlt vasárnapi visszaterheléséről kiadott pénteki közleménye végén a Mavir.
Emlékezetes: múlt vasárnap hajnalban, gondmentes üzem közepette harmadával-felével lecsavarták a Paksi Atomerőmű 2. és 3. blokkjának teljesítményét. A meglepő fordulatot az ország eddig legnagyobb és legolcsóbb áramtermelőjének tartott állami cég délután nyugtató célú közleménnyel magyarázta. Eszerint nem történt semmi említésre méltó: a blokkokat a Mavir nevű rendszerirányítóval egyeztetve, "menetrendtartás" végett terhelték le. A vájtfülűeknek azonban ez is furán csenghetett. Atomblokkokat "menetrendtartás" - a termelés és az igények összeigazítása - miatt ilyen mértékben fel- és leterhelni az atomhívők szerint sem "szokás", illetve "szerencsés". Érvelésük szerint az áramellátás biztonsága egy folyamatosan, nagy mennyiségben termelő, rugalmatlan "alaperőművön" nyugszik és inkább a többit érdemes az igényekhez igazítani. Bár az Orbán-kormány által is előszeretettel hangoztatott, szakmainak tűnő tételt környezetvédők azóta ízekre szedték, e kívánalomnak egy atomblokk tökéletesen megfelel. Annál is inkább, mert a teljesítmény fel-le "rángatása" legalábbis csökkenti a reaktortartály élettartamát. (Igaz, a tervezett és a rendkívüli leállások az üzemmenet részei.) Kevés meglepőbb válasszal élhetett volna tehát az atomerőmű, mint hogy vasárnap hajnali elpilledésük oka a "tervezett menetrendtartás".
Az okokat firtató kérdéseinkkel még aznap megkerestük a hivatkozott Mavirt is. Az állami rendszerirányító igazítja az országos áramtermelést a pillanatnyi igényekhez, mégpedig - és ez itt kiemelten fontos - a lehető legolcsóbban. E célok érdekében bármely hazai blokkot ki- és bekapcsolhatnak, bár az együttműködés persze kifinomultabb. Az eleve szép feladványt tovább bonyolítja az időjárásfüggő megújulók - nálunk elsősorban a naperőművek - térnyerése. Bár e környezetkímélő egységek árama egyre olcsóbb, termelésük úgymond kiszámíthatatlanabb.
Az események után öt nappal kiadott közleményében a Mavir a május 9-i események kapcsán elsőként arra figyelmeztet, hogy az európai áramtőzsdék kihatnak a hazai erőművek üzemeltetésére, a befektetői döntésekre és a fogyasztói szokásokra. Amikor – például hétvégéken, ünnepnapokon – kevesebb fogyasztás várható, és esetleg süt a nap, a megújulók által akár ingyen termelt áram túlkínálatot, így alacsony, nulla, vagy akár negatív nagykereskedelmi árakat eredményez. A drágább termelők pedig, kötelezettségeiktől és műszaki lehetőségeiktől függően, leállnak. A rendszerirányító ezt az adott szereplő számára kedvezőbb, gazdasági szempontból érthető megoldásnak nevezi.
A Mavir sorai leginkább úgy értelmezhetők, hogy múlt vasárnap hajnalban már előre lehetett tudni: az aznapi verőfényben a hazai naperőművek, illetve a környező államok termelői részéről az - eddig a legalacsonyabb árúnak tartott - magyar atomnál is olcsóbb áram dől a hazai fogyasztókra. Paksnak ilyen árak mellett már nem érhette meg teljes fordulatszámot tartani.
Az előrejelzéseket a múlt vasárnap messzemenőkig visszaigazolta: a Mavir-nyilvántartás szerint napközben a hazai áram közel felét már napelemek termelték, míg Paks csak kevesebb mint harmadát. (Ebből a szempontból érdektelen, hogy az 1. blokk karbantartás miatt épp állt, hisz drága áramuk miatt alighanem szintén hátrébb került volna a sorban.) A hazai áramtőzsde vasárnapja csípős csapkodást hozott: a sokáig csak úgy ingyen osztogatott áram átlagára délután 3-ra megawattóránként (MWh) mínusz 33,5 euróra esett (vagyis már pénzt kapott, aki hajlandó volt átvenni az ingyenáramot). Este 8-ra viszont, a paksi blokkok újbóli felfuttatása ellenére az ár plusz 73,9 euróig lőtt ki, ami aztán 50 euró alatt állapodott meg. (Az árak csak irányadók, hisz a nagy szereplők kétoldalú szerződései titkosak.)
A fordulathoz legalább három olyan tényező vezetett, amit az Orbán-kormány Paks 2-höz hasonlóan zászlajára tűzött: a naperőművek elterjesztése, a minél több határkeresztező vezeték és mindezek eredőjeként "a rezsicsökkentés eredményeinek megőrzése". A legújabb, még több olcsó áram behozatalát lehetővé tévő szlovák-magyar áramkapcsolatot a minap adta át Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Bár ilyen helyzet korábban még nem fordult elő, bekövetkeztét nemzetközi előzmények alapján nálunk is borítékolni lehetett, a jövőben pedig egyre sűrűbben számíthatunk hasonlóra - fogalmazott lapunk megkeresésére Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse. (Igaz, hozzájárult az alacsony, tavaszi áramigény és a verőfényes nap együttállása, vagyis télen és nyáron azért még kevesebb hasonlóra az esély. A közlemény tükrében a zöldszervezet képviselője némiképp furcsállotta, hogy a szóban forgó napon adatai szerint alig került be külföldi áram, illetve a paksi blokkoknál drágábbnak tartott gáz- és mátrai szenes blokkok többnyire üzemeltek.) Az esetben ugyanakkor évtizedes figyelmeztetésük visszaigazolását látja. Eszerint téves az az - Orbán-kormány által előszeretettel hangoztatott - atompárti érv, hogy a nukleáris blokkok és az időjárásfüggő megújulók jól kiegészítik egymást. A nap- és a szélerőművek ugyanis legalább olyan kevéssé szabályozhatók az igények mentén, mint egy nukleáris. Ehhez képest a hazai naperőművek összesített teljesítménye még csak most lépte át a paksi atomerőművét. De a kormány 2030-ig ezt is háromszorosára, 2040-re pedig hatszorosára növelné. Ráadásul, ha a - nyilvánvaló ellenérvek dacára - az Orbán-kormány 2030-ra mégis megépítené Paks 2-t, az néhány évig Paks 1-gyel együtt üzemelne. Ennyi áramra pedig biztosan nem lesz szükség - érvel a környezetvédő. Bár Paks 2 tervezett orosz blokkjait már "szabályozhatóként" hirdetik, ennek is megvannak a műszaki határai. Nem is beszélve arról, hogy a kormányígéretek szerint Paks 2 több ezermilliárdos árát csak 60 évig csúcsra járatva hozná be. (Míg a - magas tarifái miatt most visszaszabályozott - paksi atomblokkok árama becslések szerint MWh-nként hozzávetőleg 30 euróba kerül, Paks 2 a kormány saját eszejárását tükröző, 2015-ös Rothschild-tanulmány szerint is csak akkor lenne nyereséges, ha áramát 60 évig 90 százalék feletti kihasználtsággal legalább 55 euró körüli áron el tudná adni.) Perger András elveti, hogy az áramegyensúly mindenképp igényelne - akár atom, akár gáz- vagy szénalapú - "alaperőművet". Az atomot nyilván ellenzi, utóbbi két fűtőanyag használatát pedig az EU legkésőbb 2050-ben betiltja - érvelt. A kérdést inkább a kémiai áramtárolás, más megújulós típusok - így például a szél-, a biogáz-, a földhő-, a (fenntartható) biomassza-, vagy épp az árapály-erőművek -, a nemzetközi összeköttetések javítása, az informatikával támogatott, fejlett szervezés, a fogyasztók igényszabályozása, a takarékosság és a tudomány oldhatják meg - véli Perger András.
