Előfizetés

Mentés másként - Két ágazat is óriási vesztese lehet Orbánék mestertervének

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.05.17. 12:50

Fotó: Orbán Viktor Facebook oldala
Az eredetileg tervezettnél 1600 milliárd forinttal jut kevesebb az uniós mentőcsomagból egészségügyre és felsőoktatásra a kormány döntése nyomán.
A felsőoktatás, az egészségügy és a digitalizáció területe szenvedi meg leginkább azt, hogy a kormány az uniós mentőcsomagban járó támogatásnak végül csak egy részét veszi igénybe – ez derül ki Magyarország helyreállítási tervéből, amit hétfőn hozott nyilvánosságra a kabinet. Magyarországnak – mint arról korábban többször írtunk – összesen 5893 milliárd forint járt volna az EU helyreállítási terve szerint. Ebből 2511 milliárd vissza nem térítendő támogatás, 3382 milliárd pedig kedvező hitel. A kormány kezdetben a hitellel is számolt, de egy áprilisi brüsszeli találkozó után váratlanul úgy döntött: sok más uniós tagországhoz hasonlóan mégsem kéri a kölcsönt, csak a vissza nem térítendő támogatást. A döntés összefüggésben lehet azzal, hogy forrásaink szerint az EU vezetése jelezte, nem támogatja például a felsőoktatásra szánt keretet, mivel a kormány vitatott módon alapítványokba szervezi ki a magyar egyetemeket. A kormány másnap jelentette be, hogy nem kéri a hitelrészt, a felsőoktatási modernizációs programot pedig inkább „döntően hazai költségvetési forrásokból” finanszírozza. Mindezek után készített új – már nem az 5893, hanem csak a hitel nélküli, 2511 milliárdos keretre szűkített – tervet a kormány. Az „Egyetemek megújítása” és vele az 1191 milliárdos keret eltűnt a végleges dokumentumból. Az egészségügyi tételt harmadára vágták vissza. A vállalások listáján „egyetemek megújítása” helyett megjelent a „Magasan képzett, Versenyképes munkaerő” sor mindössze 281 milliárddal. Ráadásul ennek jelentős része várhatóan nem a felsőoktatásra megy majd, hiszen a végleges tervekben az szerepel, hogy ebből a pénzből fejlesztik többek között az Országos Központi Akkreditált Vizsgaközpontot, a „21. századi szakképző intézeteket” és a szakképzési digitális tananyagot is. Ezek a korábbi elképzelések között nem szerepeltek. Az eredeti tervezetben szerepelt a nemzeti laboratóriumok, kutatási és innovációs parkok rendszerének létrehozása, mint a felsőoktatás modernizációjának egyik alapja, de kikerült a végleges szövegből. Az egészségügyre eredetileg 1268 milliárdot szánt a kormány a mentőcsomagból, végül azonban csak 857 milliárd jut erre. Ez azt jelenti, hogy 411 milliárddal szűkítették a fejlesztésre szoruló, állandó pénzínséggel küzdő ágazatnak jutó keretet.
Érthetetlen módon eltűnt a végleges változatból a Digitalizáció komponens, amelyre eredetileg 284 milliárd forintot szántak. Ugyanakkor a nemzeti terv valamennyi részterülete – a vízgazdálkodástól az egészségügyig – tartalmaz a digitalizációra vonatkozó célkitűzéseket. Ahogyan a tervezetben is szerepelt: „A digitalizáció kérdését mind az Európai Unió, mind a magyar kormány kiemelt prioritásként kezeli. (…) Jelenleg is zajlik a Nemzeti Digitalizációs Stratégia (NDS) közigazgatási egyeztetése, amely ambiciózus célokat tűz ki a következő évtizedre a digitális ökoszisztéma minden elemének fejlesztésére, kiemelt eszközként tekintve” az uniós helyreállítási alapra. A tétel törlése azért is különös, mert a most közzétett tervben a kormány maga is elismeri: a digitális átállás terén „a rendelkezésre álló források széles skálája ellenére (…) Magyarország összesítésben egy helyet javított csupán a 2019-es eredményekhez képest.” 2020-ra a 27 uniós tagállam között Magyarország a 21. lett ebben a rangsorban. A 400 oldalas tervből kiderül, hogy a százmilliárdos nagyságrendhez képest aprónak tűnő tételek elhagyása is érzékeny veszteséget jelenthet az érintett társadalmi csoportoknak. A tervezetben még szerepelt például a közlekedésfejlesztési célok között egy iskolabusz-hálózat létrehozása a kistelepülésen élő tanulók számára, de ez is eltűnt a végleges változatból. Egyetlen területre viszont utólag terveztek be majdnem kétszer annyi pénzt, mint eredetileg: ez a „Szakpolitikához nem köthető ágazati ajánlások” komponens. Ez sem válhat azonban a kormány dicsőségére: ez ugyanis az EU által a pénz felhasználásához megfogalmazott ajánlásokat, Magyarország esetében elsősorban a korrupció elleni hatékonyabb fellépést, az átláthatóbb közbeszerzéseket jelenti. Úgy tűnik, az Európai Bizottság nem hitte el, hogy erre az eredetileg tervezett „csekély” 12 milliárd forint elég lesz az Orbán-kormány esetében.

Talpig fegyverben: harci helikoptert és harcjárművet fejleszt a kormány, és fegyverrendszereket vásárol

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 12:27

Fotó: CPL SEBASTIAN BEURICH / AFP
Légvédelmi képességeket biztos vesz a kabinet, a rakéta sorozatvetők vásárlásával még kivár.
Új drónok és aktív védelmi rendszerek beszerzéséről, illetve hamarosan bejelentést tesznek új mobil légvédelmi rendszerek vásárlásáról is – idézte Maróth Gáspár védelmi fejlesztésekért felelős kormánybiztos  Hír TV-nek adott interjúját a portfolio.hu. 2018 óta létezik Magyarországon drónstratégia és 2017 óta nézi a kormány a drónpiacot esetleges vásárlásokat kutatva. (A török Bayraktar TB2-es drónok lehengerlő teljesítményt nyújtottak azeri oldalon a Hegyi-Karabah konfliktusban.) Arról, hogy konkrétan mely céggel állapodnak meg, az dönt majd, hogyan lehet a drónokat továbbfejleszteni, illetve hogy lehet a gyártásról megállapodni, mert szeretnék ezeket a képességeket idehozni Magyarországra. , mint potenciális drónbeszállítók – tette hozzá. Maróth Gáspár megerősített egy korábbi értesülést is, mely szerint Magyarország Oerlikon Skyranger légvédelmi rendszerek beszerzéséről tárgyal. Ahogy azt sem titkolta: a Kaposváron fejlesztendő újfajta katonai jármű 8x8-as meghajtású lesz, és egyes megoldásokat felhasználnak majd a Rheinmetall-KMW Boxer harcjárműből is. A kormánybiztos arról is beszélt, hogy egyelőre még kivárnak a rakéta-sorozatvetők beszerzésével kapcsolatosan, mert gyorsan fejlődik a technológia ezen a téren, de elemzik a beszerzés lehetőségét. Maróth Gáspár arról is beszélt, hogy Magyarország az Eurocopter Tiger harci helikopter fejlesztési projektjébe lépett be az elmúlt hetekben. A Tiger egyébként egy több évtizede létező helikoptertípus; valószínűleg arról van szó, hogy Magyarország ennek a továbbfejlesztésébe, vagy egy Tigeren alapuló, új harci helikopter fejlesztésébe kapcsolódott be.

Karácsony: már több mint 11 ezren csatlakoztak a 99 mozgalomhoz

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.05.17. 11:28

Fotó: Facebook/Karácsony Gergely
Az ellenzéki miniszterelnök-jelölti előválasztáson induló főpolgármester a doktorijáról is elárulja a valóságot.
Az egyetemi, tudományos világban a komolyság egyik mércéje a publikációk száma. Akár megtisztelőnek is tarthatnám, hogy az én rövidke tudományos karrieremről mennyi publikáció született, csak ezen a hétvégén, zömmel a „lakájmédiában” – írta Facebook-oldalán Karácsony Gergely. A főpolgármestert azután érték újabb támadások a kormányhoz közeli sajtóban és a közmédiában egyaránt, hogy szombaton bejelentette: miniszterelnök-jelöltként indul az ellenzéki előválasztáson. Az állami tévé Híradója „Kiderült, hogy miért tanácsolták el a doktori iskolából Karácsonyt” címmel foglalkozott a kérdéssel. A Mandineren Lánczi András Corvinus Egyetem rektora azt állította, hogy Karácsony Gergelyt eltanácsolták a közgazdasági egyetem doktori iskolájából, miután „nem teljesítette az előírt követelményeket”. Erre reagálva az ellenzéki politikus közölte: 
„De akkor tisztázzuk, ha már – ezek szerint – az ország fontos kérdésévé vált, miért nem csináltam meg a doktorit. Igazán profán oka van. Amikor be kellett volna fejeznem, akkor már 2 éve aktív politikus voltam. Ennyi. Így ért véget a tudományos karrierem.”

A bejegyzésében megjegyezte, hogy nagyon szeretett tanítani, se egykori diákjai elismerő véleményét is közzétette aa tanárok értékelésére szolgáló Mark My Professor oldalon.
„Ennyit a múltról, akit pedig a jövő érdekel, arra bíztatok, legyen része a változásnak. Hatalmas dolog, hogy szombat este óta több mint 11 ezren csatlakoztak már a 99 mozgalomhoz”

– szögezte le végül Karácsony Gergely.