Tünetek nélkül is bajokat okozhat a magas vérnyomás

Rendszeresen kell mérni, az eredményeket pedig nem elég memorizálni. Május 17-e a hipertónia világnapja.

A hipertónia körülbelül 1,13 milliárd embert érint világszerte. 2025-re ez a szám 1,5 milliárdra is nőhet. A magyar felnőtt lakosság körében a betegség előfordulása meghaladja a 35 százalékot. 65 év felett pedig már minden második magyar vérnyomásbetegséggel küzd – derült ki abból az országos felmérésből, amelyet a Kardioközpont a hipertónia világnapja alkalmából készített.

„Tekintettel arra, hogy a hipertónia leggyakrabban tünetmentes, és sok magas vérnyomásos beteg nem tud a betegségéről, sokan vannak, akik nem részesülnek megfelelő kezelésben. A kezelés célja nem csupán a vérnyomás beállítása, hanem a már kialakult szövődmények kezelése, illetve a kialakulásuk megakadályozása. Magyarországon közel egymillió kezeletlen magas-vérnyomásos beteg lehet, pedig a hipertónia az egyik legsúlyosabb rizikófaktora a szív-érrendszeri megbetegedéseknek, és az ebből eredő halálozásnak” – mondta Kapocsi Judit, a KardioKözpont magasvérnyomás és érkockázat specialistája.

Az 500 fős, a magyar lakosságot reprezentáló felmérésben, amely a Szinapszis Piackutató és Tanácsadó Intézet közreműködésével készült, a betegség előfordulását és a kapcsolódó ismereteket mérték fel a szakemberek. A hazánkban népbetegségnek számító magas vérnyomás a felmérésben résztvevők harmadát személyesen is érinti. A hipertónia előfordulása a férfiak körében gyakoribb (38 százalék), mint a nők között (24 százalék). Az életkor előrehaladtával a betegség előfordulásának gyakorisága jelentősen növekszik, a felmérés alapján a legidősebbek körében már 58 százalék.

A Magyar Hipertónia Társaság vizsgálata szerint a 65 év feletti korosztályban 60 százaléknál is magasabb lehet az érintettség. A két felmérés adatai közötti különbség hátterében az állhat, hogy még az idősebb korosztályban is lehetnek kezeletlen hipertóniások, akik nem tudnak betegségükről.

A vizsgálat eredményei szerint a felsőfokú végzettségűek körében az átlagnál nagyobb arányban (44 százaléknál) fordul elő a betegség.

Súlyosak a szövődmények

A megkérdezettek többsége tisztában van azzal, hogy a magas vérnyomás nagyon súlyos következményekkel járó betegség, és nem csupán azoknál fordulhat elő, akiknek a családjában már diagnosztizáltak hipertóniás beteget. A magasvérnyomás-betegség legtöbbek által ismert szövődménye a stroke, amelyet a szívelégtelenség és az artériák károsodása követ. Kevésbé köztudott, hogy a magas vérnyomás látáskárosodáshoz (ritka esetben látásvesztéshez) és veseelégtelenséghez is vezethet. A betegség következtében kialakulhat fokozott trombózis készség, demencia és erekciós zavar is.

Nincsenek mindig tünetek

A válaszadók többsége, 57 százaléka tudja, hogy fejfájás és szédülés is jelezheti a betegséget, de azzal is tisztában van, hogy a betegség érzékelhető tünetek nélkül is jelen lehet. A személyesen is érintettek közül a legtöbben fejfájásról számoltak be, mint kísérőtünet, ez jelentősen gyakoribb volt a nők körében (férfiak: 38 százalék, nők 61 százalék). Saját bevallása szerint semmilyen tünetet nem tapasztalt a válaszadók negyede (a férfiak 33 százaléka és a nők 17 százaléka). A megkérdezettek 20 százaléka – tévesen - úgy gondolja, hogy tünetmentesen nem szükséges orvoshoz fordulni. Egy másik népszerű tévhit, hogy a gyógyszerszedést a vérnyomásértékek rendeződése után abba lehet hagyni. Ezt szignifikánsan több férfi gondolja így, mint nő.

Életmód és mérés

Viszonylag közismert, hogy bizonyos életmódbeli változtatásokkal lehet a vérnyomást csökkenteni. A rendszeres mozgás szerepét a férfiak 77 százaléka, a nőknek pedig a 68 százaléka említette. A sószegény étrend jelentőségét leginkább a betegségben személyesen érintettek ismerik. A megkérdezettek kétharmada tudja, hogy hipertónia esetén dietetikus és mozgásterapeuta is segítségére lehet a vérnyomás csökkentésében. A kutatás szerint minden ötödik ember használ olyan okoseszközt vérnyomásmérésre, ami eltárolja vagy akár továbbítja is az eredményeket. Az érintettek mintegy fele (47 százalék) nem szokta feljegyezni a mérés eredményeit, csak a saját memóriájára hagyatkozik.

„Minden magas vérnyomású betegnek életmód-változtatásra van szüksége. Ezt a célzott életmód-terápia segít megvalósítani, ami mozgásterápiából és dietetikai iránymutatásból áll. Előbbi lehetőleg minden nap végzett, közepes intenzitású kardio mozgásra (intenzív sétára, futásra, kerékpározásra, úszásra) épül. A vérnyomás csökkentése érdekében ajánlott mérsékelni a só- és a transzzsírok, valamint az alkohol fogyasztását. Ezen felül fontos a szervezet általános állapotára ható stresszorok csökkentése, a stressz kezelése. Magas vérnyomás betegeknek különösen fontos a rendszeres vérnyomás ellenőrzés, az eredményeket pedig el kell menteni vagy fel kell jegyezni, és az orvos számára is elérhetővé kell tenni” – mondta Babai László, a Prima Medica Egészséghálózat alapítója.