Az ülőmunka káros hatásairól többször írtunk már, itt például azt, hogy legalább olyan ártalmas, mint a dohányzás, mert az emberi szervezet nem arra van „kitalálva”, hogy hosszú órákon keresztül ülő pozícióban legyen. Egy másik, gyógytornásszal készített cikkünkből pedig az derült ki, ha már ülünk, fontos, hogy ezt jól tegyük, nagyon nem mindegy ugyanis, hogyan állítjuk be a széket, milyen magasan van a billentyűzet és a monitor. És érdemes, sőt kötelező óránként felállni és három-négy percet mozogni, de már az ülés közbeni fészkelődés és akár ülőtorna is serkenti a keringést.
Az Európai Unióban a munkavállalók közel 40 százaléka végez ülőmunkát, Magyarországon körülbelül a harmaduk. Három országban, Hollandiában Németországban és Luxemburgban már többségben is vannak az ülőmunkát végzők – olvasható a Budai Egészségközpont belgyógyász szakorvosainak közreműködésével a tartós ülőmunka leggyakoribb egészségi következményeit összeszedő bejegyzésben a HR Doktor blogon.
Gyenge lábak és farizom
Ha nem használjuk eleget a láb és far izmait, elgyengülnek, sorvadásnak indulnak. Ha autóval járunk dolgozni vagy most nem is járunk, hiszen otthonról dolgozunk, ami azt jelenti, hogy egész nap a számítógép előtt ülünk, akkor semmire nem használjuk ezeket az izmainkat. Gyenge izomzattal sokkal nagyobb a sérülések, az elesés veszélye.
Feszes csípő és fájós hát
Bármilyen meglepő, a tartós ülés jobban megterheli a csípőt és a gerincet, mint a hosszas állás. Különösen igaz ez akkor, ha valaki helytelenül, görnyedten ül, ilyenkor ugyanis majdnem kétszer annyi terhelést kapnak a porckorongok, mint állás közben. Hosszabb távon ez olyan mozgásszervi betegségekhez vezethet, mint a porckorongsérv vagy a meszesedés.
Merev váll és nyak
A nyak is szenved a hosszas üléstől, főleg akkor, ha görnyedten, a vállakat kissé felhúzva és a fejet előre ejtve meredünk a monitorra egész nap. A nyak és a váll izmai feszessé, merevvé válnak, hosszabb távon fájni kezdhetnek.
Súlygyarapodás
Nem csupán esztétikai probléma a mozgásszegény életmód egyik következménye, az elhízás. A súlygyarapodás ugyanis sokféle betegség előszobája lehet az inzulinrezisztenciától a cukorbetegségen át a szív- és érrendszeri panaszokig. A túlsúly ráadásul rontja a már meglévő mozgásszervi panaszokat is.
Cukorbetegség
Egy kutatás szerint már ötnapnyi ágynyugalom elég ahhoz, hogy megnövekedjen az inzulinrezisztencia az arra hajlamosaknál. Ennek fényében érthető, hogy azok, akik tartósan ülőmunkát végeznek, 112 százalékkal nagyobb esélyük van arra, hogy 2-es típusú cukorbetegség alakuljon ki náluk, mint azoknak, akik rendszeresen mozognak.
Szív- és érrendszeri betegségek
Egy tanulmány szerint azoknak a férfiaknak, akik hetente több mint 23 órát töltöttek tévézéssel, 64 százalékkal nagyobb esélye volt arra, hogy a szív- és érrendszeri betegségek miatt haljanak meg, mint azoknak, akik hetente csak 11 órát vagy annál kevesebbet ültek a tévé előtt. Szakértők szerint az ülőmunkát végző embereknél 147 százalékkal magasabb a szívroham vagy az agyvérzés kockázata.
Daganatos betegségek
Az ülőmunka és a mozgásszegény életmód összefüggést mutat bizonyos daganatos betegségek kialakulásának magasabb kockázataival is. Több kutatás is bizonyította, hogy a hosszú távú ülőmunka növelheti többek között a tüdő-, a méh- és a vastagbélrák kialakulásának esélyét.
Szorongás és depresszió
A mozgásszegény életmódnak nemcsak testi, hanem mentális következményei is lehetnek. A depresszió és a szorongás - a jelenlegi járványhelyzetben erre szinte mindenkinek minden oka megvan - kialakulása is magasabb azok körében, akik tartósan keveset vagy szinte semmit nem mozognak.
A kevés mozgás is több, mint a semmi!
Azon, hogy valakinek ülőmunkája van, nehéz változtatni, de a káros egészségügyi hatásai kis erőfeszítéssel megelőzhetők. Már napi egy óra mozgás is kompenzálja valamennyire az ülőmunka okozta problémákat. Szinte bármilyen aktivitás hasznos, lehet futás vagy kocogás, de megteszi egy kiadós séta is, úszás, jóga, gerinctorna, súlyzós edzés, kerékpározás - kinek mi a szimpatikus és hozzáférhető. Már azzal is javíthatunk a helyzeten, ha nem autóval, hanem gyalog megyünk a gyerekekért iskolába, vagy ha munka előtt és után sétálunk fél órát.
