Meglepő, hogy miközben a falvakban is valamivel többen vannak azok, akik úgy érzik, rossz irányba mennek a dolgok az országban, ennek nincs politikai konzekvenciája: a községekben a negatív hangulat nem párosul kormányváltó szándékkal – nyilatkozta Mikecz Dániel, a Republikon Intézet politológusa a Népszavának. Elképzelhető – próbált magyarázatot találni –, hogy a kisebb településeken élők egy része esetében a rossz közérzet inkább az általános pesszimizmus megnyilvánulása, amit nem feltétlenül közéleti, pártpolitikai aspektusból kell értékelni.
Lapunk is hírt adott a Republikon Intézet reprezentatív kutatásáról, amely azt vizsgálta, mi igaz abból a vélekedésből, hogy a fővárosiak és vidékiek értékrendje nagyban különbözik egymástól. Kiderült: sokkal több a hasonlóság, mint a különbség. A Budapesten, a megyeszékhelyeken, a kisebb városokban és a községben élők világnézeti megoszlása ugyanúgy megegyezik, minden településtípusban nagy az elutasítottsága a melegek házasságának vagy a menekültek („migránsok”) befogadásának. A cigányellenes nézetek a községekben a legerősebbek, de erősek Budapesten és a vidéki városokban is.
Másfelől sehol nem szeretnék, ha a kormány az EU helyett Oroszországhoz közeledne. Minél kisebb a település, annál nagyobb arányban jelentenek gondot az alacsony fizetések. A korrupciót legkevésbé a községekben érzékelik, a magas megélhetési költségeket és az egészségügy alacsony színvonalát viszont szerte az országban súlyos problémának tekintik.
A fővárostól a falvakig érvényes a megállapítás, hogy csak elenyészően kevesen sorolják magukat az elmúlt évek nyertesei közé. Össznépi elégedetlenség övezi a demokrácia működését, és csak a községekben hajlanak inkább egyetérteni az állítással: idehaza bárki szabadon elmondhatja a véleményét anélkül, hogy megtorlástól kellene tartania. A Fidesz jelentős hatalmi térnyerése szintén településformától függetlenül mindenhol érzékelhető, a megkérdezettek legalább kétharmada városban és falun is azt tapasztalja, hogy ma elsősorban az tud érvényesülni, aki jóban van a kormánnyal.
Az egyik lényeges különbség az, amire Mikecz Dániel is felhívta a figyelmet: egyedül a községekben örülnének többen, ha a jelenlegi kormány a helyén maradna. Ennek megfelelően egyedül a községekben szavaznának többen a közös ellenzéki lista helyett a Fideszre. A kisebb-nagyobb városokban – és főleg Budapesten – menesztenék a kormányt.
A politológus szerint a kutatás adatai is egyértelművé teszik, hogy a Fidesz miért igyekszik makacsul beemelni a közbeszédbe a „konzervatív értékek” és a hagyományos családmodell védelmét, miért kampányol a migráció vagy a szexuális kisebbségek ellen. Ezek a nézetek erős támogatottságot élveznek a magyar társadalomban. Van azonban még egy szempont is: a nemzeti-kulturális identitást érintő témákkal a jobboldal úgy tud mozgósítani, hogy az nem kerül semmibe. Nem kell családi pótlékot vagy más járandóságokat emelni.
– Ebbe a fideszes csapdába az ellenzéki pártoknak nem szabad belesétálniuk. Tanácsos kerülniük a kormánypárt által erőltetett ideologikus konfliktusokat, ragaszkodniuk kell ahhoz, hogy a viták a megélhetési problémákról szóljanak – mondta Mikecz Dániel, hozzátéve: szociális és gazdasági ügyekben a társadalom döntően baloldali értékeket képvisel.
Más kérdés, hogy az ellenzék milyen módon tudja eljuttatni üzeneteit a falvakba. A kormánytól független portálok olvasottságára csak mérsékelten lehet számítani: míg a budapestiek 72, a megyeszékhelyek és kisebb városok lakóinak 56-56 százaléka, addig a községekben élőknek csak 45 százaléka tájékozódik netes híroldalakról. A politológus hangsúlyozta, hogy legalább a városokhoz közelebb eső falvakban elengedhetetlen lesz az ellenzéki politikusok személyes jelenléte az előválasztások során, majd a kampányban.
