A Fidesz–KDNP Orbán Viktor vezetésével mulasztásos alkotmánysértést követett el, amikor a rabszolgatörvény néven elhíresült munka törvénykönyvét a parlamentben 2018 decemberében módosította; ezt az Alkotmánybíróság (Ab) nemrég elkaszálta – jelentette ki pénteken Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője hat ellenzéki párt közös sajtótájékoztatóján, a Kossuth téren, amelyet valemennyien közvetítettek a Facebook-oldalaikon.
Leszögezte, az Ab április 30-án nyilvánosságra hozott döntése szerint több ponton is alaptörvénybe ütköző az a jogszabály, amelyet a döntés szerint július végéig kell módosítani, és ehhez az öt parlamenti ellenzéki párt a Momentum támogatásával még pénteken benyújtotta módosító javaslatát.
Szabó Tímea kitért arra, hogy az Ab döntés szerint a legfőbb törvénysértés az, ami nincs benne a jelenleg hatályos törvényben, és amely ellen – emlékeztetett – mind az utcán, mind a parlamentben tiltakoztak a szakszervezetekkel és a civil szervezetekkel összefogva.
Felidézte, hogy a rabszolgatörvény az addigi évi 25 óra túlmunkát felemelte 400-ra, a miniszterelnök szerint ez „önkéntes” lett volna úgy, hogy erre valójában kötelezni lehetett a munkavállalót. Mint aláhúzta, az Ab azt is kimondta: „senkit nem lehet kirúgni azért, mert nem vállalja a túlmunkát, továbbá azt is, hogy hiába hároméves keretszerződés, évente el kell számolnia a munkaadónak, azaz évente ki kell fizetnie a túlmunkát, vagy ki kell adnia az érte járó szabadnapokat. A szakszervezetek által kialkudott többletgaranciákat pedig nem lehet elvenni a munkavállalóktól”.
Tóth Endre, a Momentum elnökségi tagja arról beszélt: „Orbán Viktor rosszul kalkulált, mikor azt hitte, hogy bármit le tud nyomni az emberek torkán.” Emlékeztetett: országos ellenállás bontakozott ki a törvénymódosítás ellen az utcán a Momentum vezetésével, az Országgyűlésben és jogi területen pedig az ellenzék parlamenti pártjainak együttműködésével. Szerinte 2022-ben kormányváltásra van szükség, hogy megerősíthessék a munkavállalók és a szakszervezetek jogait.
Nunkovics Tibor, a Jobbik frakcióvezető-helyettese elmondta, ez az Ab-döntés egy kis lépés afelé, hogy a 2022-es kormányváltás után a munka törvénykönyve ne csak a multiknak, de a munkavállalóknak is kedvező legyen. Az ellenzéki képviselő megjegyezte, hogy amikor Orbán Viktor miniszterelnök olcsó magyar munkaerőről beszélt, akkor ő kétkezi munkás volt, 2004 és 2014 között ugyanis egy német multinál dolgozott „gyári melósként” a gépsoron.
Arató Gergely, a DK frakcióvezető-helyettese szerint az Ab-döntés kicsi, de jelképes győzelem, amely megmutatja, hogy Orbán Viktor hatalmának is vannak korlátai. Hozzátette: a magyar munkavállalók ugyanolyan jogokat és fizetést érdemelnek, mint bármelyik európai munkavállaló. – Olyan szabályozásra van szükség, amely helyreállítja az egyensúlyt a munkavállalók és munkaadók között, hogy ne az emberek kiszipolyozására alapuljon a magyar gazdaság – fogalmazott.
Kanász-Nagy Máté, az LMP társelnöke azt hangoztatta, hogy az Ab-döntése Orbán Viktor veresége és a munkavállalók győzelme, de az igazi munka a jövő évi kormányváltás után következik egy új munka törvénykönyve megalkotásával, a „zöld, szociális állam” építésével.
Végül Komjáthi Imre, az MSZP elnökhelyettese elmondta:
A szocialista politikus elmondta, 33 évig folyamatos munkarendben dolgozott és tudja, milyen sokat túlórázni. Úgy vélekedett, hogy aki el akarja venni a dolgozók szabadidejét, azoknak keményen meg kell fizetniük, mert a szabadidő arra való, hogy a munkavállalók pihenjenek, a családjaikkal legyenek, rekreálódjanak.
A parlament 2018 végén fogadta el a munka törvénykönyvének rabszolgatörvényként elhíresült módosítását, amely miatt öt parlamenti ellenzéki párt az Ab-hez fordult. Az akkori nagy tiltakozások, országos tüntetések azért robbantak ki, mert a kormánypártok által elfogadott új szabályok szerint a munkaidőkeretet 36 hónap átlagában kell figyelembe venni, és csak utána kell elszámolni a dolgozókkal.
(Képünkön a rabszolgatörvény botrányos 2018 decemberi megszavazása az Országgyűlésben. A parlamentnek kell korrigálnia is)