Újabb többletmilliárdokat csoportosítanak Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez a kormánypártok a közműadó-szabályok módosítása révén. A hangtalanul előkészített lépés kárvallottja nem az állami költségvetés - amely ragaszkodik eddigi adóbevételeihez -, hanem az állami MVM és a német E.ON.
A víziközművekhez hasonlóan egységes szint helyett sávosan állapítanák meg az áram- és gázvezetékhálózatok hossza után a közműcégek által fizetendő adót is – derül ki a parlament előtt fekvő, igen sokrétű energetikai módosítócsomaghoz az általános vita után a törvényalkotási bizottságban csütörtökön benyújtott és elfogadott kormánypárti módosító iratból.
Az Orbán-kormány 2012-ben – akkor még a rezsiharc hevében - vetett ki a közműcégekre vezetékeik hossza alapján országosan egységes adót. Ez összességében tízmilliárdos nagyságrendű kiadást okozott a – víz- és csatornahálózatok kivételével – akkor még többnyire külföldi hátterű közműveknek. Már akkor több – akár kormánypárti – megszólaló is bírálta a sarc egységességét. Hisz a ritkán lakott térségekben értelemszerűen kisebb bevételből hosszabb hálózatot kell működtetni. A felszólalók elsősorban a mindvégig közösségi – állami vagy önkormányzati – hátterű víziközművek védelmére keltek. Ugyanakkor a kormánynak egész tavalyig nem akaródzott ezen változtatni. Ám miután az önkormányzati választások során a nagyobb városok lakói az addigi fideszes vezetőket többnyire ellenzékiekre cserélték, a kabinet hirtelen átérezte a ritkábban lakott, jellemzően kormánypárti kézen maradt térségek víziközmű-szolgáltatóinak panaszát. A módosítás lényege, hogy míg az állam oldaláról nézve az adóbevétel szintje összességében nem módosul, a befizetők közötti arányok e szempont szerint változnak. A lépés a legkomolyabb érvágást „természetesen” a fővárosi vízműveknek okozta, amelynek közműadója - a sűrű beépítettség okán – 729 millióról 3,2 milliárdra ugrott.
Valamely ok folytán a kormányban pont most fogalmazódott meg ugyane elvek érvényesítése a gáz- és villamosenergia-iparban is. A törvényalkotási bizottságban tegnap elfogadott kormánypárti indítvány hasonlóképp beépítettség-arányos közműadó bevezetését indítványozza a hazai áram- és gázhálózatok esetében is. A törvényjavaslat április végi általános vitája során az MSZP-s Molnár Gyula hívta fel a figyelmet az eredeti tervezet ama furcsaságára, hogy míg a csomag indoklása már tartalmazza az áram- és gázhálózatok hossza után kivetett adó ilyetén módosítási szándékát, addig magában a törzsszövegben hasonló pontot akkor még nem leltek. Magyarán a kormány indoklásában már megelőlegezte a Fidesz-KDNP-s képviselők későbbi "ötletét". Ennek okait az előterjesztő nevében akkor felszólaló Steiner Attila illetékes államtitkár sem taglalta.
Megfigyelők sejtései szerint a kabinet a minél kisebb feltűnés érdekében így kívánja elkerülni, hogy a módosító pont a politikai viták gyújtópontjába kerüljön. Ennek pedig az a legvalószínűbb oka, hogy a kormányfő felcsúti barátja, Mészáros Lőrinc érdekeltségei történetesen épp most vásárolták meg a - pont ritkábban lakott térségekben üzemelő – Tigáz nevű gáz-, illetve Titász nevű villamosenergia-hálózatot. Ráadásul az adóátrendezés legnagyobb kárvallottja a többi hálózatot időközben felvásárló állami MVM lehet. Igaz, egy németországi eszközcsere nyomán a fővárosi, vagyis a módosítás által szintén hátrányosan érintett Elmű-hálózat az E.ON-hoz került (amely a Titászt éppenséggel eladta Mészároséknak). Magyarán a lehető legcsendesebb módosítás révén a kormánypárt újabb milliárdokat csoportosít át az állam cégétől, illetve egy „multitól” Mészáros Lőrinc érdekeltségeihez.
