A koronavírusjárvány harmadik hulláma ismét megtépázta a hazai munkaerőpiacot: áprilisban a munkanélküliek száma 17 ezerrel nőtt, a foglalkoztatottaké pedig 57 ezerrel csökkent márciushoz képest – derül ki a KSH csütörtökön közzétett adataiból. Ez úgy lehetséges, hogy a hivatalos a statisztika nem minden állásvesztőt sorol a munkanélküliek közé. Akik a munkaerőfelmérés során úgy nyilatkoznak, hogy az elmúlt hetekben nem kerestek aktívan munkát, illetve nem tudtak volna két héten belül munkába állni, azokat az inaktívak táborába sorolja a KSH. Ezen csoport létszáma így áprilisban 34 ezer fővel bővült. A járvány újabb hulláma miatt március közepétől április közepéig ugyanakkor számos szolgáltatónak és üzletnek be kellett zárnia, akit pedig emiatt elbocsátottak, nehezen tudott volna ezidőtájt állást keresni vagy munkába állni. Hiába nem volt azonban munkájuk és jövedelmük, a hivatalos statisztika nem tekinti ezeket az embereket munkanélkülinek.
Az előző hónaphoz képest - a piaci várakozásokkal ellentétben - így is 0,4 százalékponttal 4,4 százalékra ugrott áprilisban a munkanélküliségi ráta. Ez Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint vélhetően annak köszönhető, hogy a harmadik hullám okozta elbocsátások most kerültek csak be a statisztikába. Rámutatott: a foglalkoztatotti létszám csökkenése mellett a munkanélküliek száma kisebb mértékben nőtt, míg jelentősen emelkedett az inaktívak száma. A potenciális munkaerőtartalék is csökkent, ami azt jelentheti, hogy akik eddig nem voltak aktív álláskeresők, vagy nem tudtak volna két héten belül munkát vállalni - akár több ezren -, elkezdtek állást keresni, így a módszertanilag már a munkanélküliek táborát erősítik.
Az adatok továbbra is azt jelzik, hogy nem feltétlenül látjuk valós időben a munkaerőpiaci folyamatokat, a gazdaság újranyitásával párhuzamosan azonban alapvetően a valós munkanélküliségi ráta csökkenésére számíthatunk – jegyezte meg az elemző. Virovácz Péter úgy véli: az áprilisban megkezdett fokozatos nyitás várhatóan a következő hónapokban fejti majd ki érdemi hatását a foglalkoztatottsági mutatókra, javítva ezzel a munkanélküliségi arányszámot. Érdemes lesz ugyanakkor figyelemmel követni a potenciális munkaerőtartalék alakulását is, mert itt tartja nyilván a KSH azokat az inaktívakat, akik más módszertannal a munkanélküliek között szerepelnének. A potenciális munkaerőtartalék alapján számított módosított munkanélküliségi ráta továbbra is 8 százalék körül van – hangsúlyozta az elemző. Szerinte a következő hónapok javulása elsősorban itt megy majd végbe, miközben az inaktívból foglalkoztatottá válók érdemben nem javítják majd a munkanélküliségi statisztikákat.
A hivatalos munkaerőpiaci adatok másik ellentmondása, hogy a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál (NFSZ) ugyanebben a hónapban majdnem annyival - 16 ezerrel csökkent - márciushoz képest az álláskeresők száma, mint amennyivel a KSH-nál nőtt. Májusra vonatkozóan pedig újabb 14 ezres csökkenésről számolt be az NFSZ. Ez egy adminisztratív adat: azt mutatja meg, hogy az adott hónap 20. napjáig hányan regisztráltak álláskeresőként a munkaügyi hivataloknál. A KSH adatai viszont egy kérdőíves felmérésből származnak.
Vagyis, miközben egyre többen vallják magukat munkanélkülinek, aközben az NFSZ-nél egyre kevesebben jelentkeznek be. Elképzelhető, hogy egyre kevesebben látják értelmét a hivatalos regisztrációnak, hiszen a bürokratikus procedúra után igencsak szűkmarkú, mindössze három hónapig folyósított álláskeresési ellátás jár. A Vállalkozások munkaerőtámogatása program minapi módosítása miatt mégis megéri regisztrálni: június 1-je óta ugyanis az összes, legalább egy hónapja regisztrált álláskereső alkalmazása esetén fél évig akár havi 100 ezer forintos támogatást is kaphatnak a cégek. A tavaly ősszel indult programban eddig csak a 25 év alatti fiatalok, és a legfeljebb 8 általános iskolát végzettek vehettek részt. Ez ösztönözte eddig a cégeket arra, hogy ezeket a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűnek számító munkakeresőket is fölvegyék. A módosítással ez az ösztönző eltűnik, a kormány ezt valószínűleg a romló munkaerőpiaci adatokat látva „áldozta be”.
A hivatalosan is regisztrált álláskeresők száma egyébként az elmúlt hónapokban rendre mintegy 100 ezerrel magasabb volt, mint amit a KSH mért. Áprilisban viszont már jobban közelített egymáshoz a két adat: az NFSZ szerint 288 ezren, a KSH szerint 211 ezren kerestek munkát. A KSH májusra vonatkozóan még nem közölt adatot, az NFSZ viszont ebben a hónapban már csak 274 ezer álláskeresőről számolt be csütörtökön. Közülük mindössze 70 ezren kapnak álláskeresési járadékot, csaknem 129 ezer munkanélkülinek viszont semmilyen pénzügyi ellátás nem jár. Az álláskeresők közül több, mint 88 ezren szakképzetlenek, csaknem 34 ezren pedig 25 évesnél fiatalabbak.
Ami a foglalkoztatottak számát illeti: a KSH szerint áprilisban 4 millió 559 ezerre rúgott számuk, ami tavaly áprilishoz képest 36 ezres növekedést, idén márciushoz képest viszont 57 ezres csökkenést jelent. A tavaly tavaszi mélyrepüléshez képest e téren tehát még az ismét visszaeső adatok is kedvezőbb képet mutatnak, ha viszont a pandémia előtti helyzetet, például 2019 áprilisát vesszük alapul, akkor még mindig 78 ezer fős mínusz látszik.
