Áll a bál, mert a Bizottság nem tett eleget az Európai Parlament által szabott tegnapelőtti határidőnek és a nyár vége előtt biztosan nem indul be a jogállami intézmény. Így súlyos válság alakult ki a két intézmény között. De az még nem biztos, hogy a strasbourgi intézmény jövő heti ülésén sikerül összehozni a többséget, mármint hogy az EP mulasztás vádjával az Európai Bíróság elé idézze az EU végrehajtó testületét. Ily módon viszont az fenyeget, hogy a két intézmény közti belvillongás áldozata lesz az utolsó eszköz, amely még megakadályozhatná, hogy bedarálják az igazságszolgáltatást és a közigazgatást pl. Magyarországon és Lengyelországban.
A Bizottság a színfalak mögött egyaránt ideges, illetve dühös a Parlament fenyegetőzése láttán. Úgy hogy az első számú szóvivő nem is akart a nyilvánosság előtt arról beszélni, miért nincs még mindig kész az új jogállami mechanizmus alkalmazásának kézikönyve, amikor a munka már hónapok óta folyik. A lap úgy értesült, hogy ha végre kidolgozzák az irányvonalakat, akkor a tervezetet eljuttatják a tagokhoz véleményezésre. Az pedig biztos eltart a nyár végéig, amíg mind a 27-en kialakítják álláspontjukat. Jourová már két napja azt közölte, hogy az új szankciórendszer csak a 2. félévben áll fel.
A késlekedés oka az a keserű kudarc, ami akkor érte a Bizottságot, amikor két éve, éppen a cseh alelnök vezérletével fel akarta vetetni Szaúd-Arábiát a nemzetközi adóparadicsomok listájára. Rijád azonban sikeresen lobbizott több tagországnál is, ezért kútba esett az elképzelés és Brüsszel most nem akar belefutni egy hasonló pofonba. Azaz nem szeretné, ha a Tanács – ezúttal is módszertani okokra hivatkozva – megint beleköpne a levesbe. Ennélfogva olyan jogi kereteket igyekszik létrehozni, amelyek kikezdhetetlenek.
Egyes országoknál a legfelső politikai köröket érinti a jogállamiság elleni támadás és az uniós támogatások körüli visszaélés. Csehországban a rendőrség éppen most vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást Babis miniszterelnök céges zászlóshajójának 2 millió eurós csalási ügyében. Prágában emellett ma bizalmi szavazás lesz a kormány ellen.
Ugyanakkor az Európai Parlament a jogállamiság és a szubvenciók összekapcsolása ügyében arra fizet rá, hogy nem kívánja megtorpedózni a következő hosszú távú költségvetést arra az esetre, ha nem alkalmaznak szankciókat a normasértő kormányok ellen. Inkább a Bizottsággal csörtézik, az viszont belemegy a küzdelembe, mert semmi kedve ütközni a sokkal erősebb Tanáccsal, tehát a tagországok képviselőivel. Azon kívül még ha az Európai Bíróság elé kerül is a mulasztásos törvénysértés vádja, az eljárás évekig tartana, és közben simán életbe lép az új mechanizmus.
A lap szerint Magyarország és Lengyelország nem vonhatja ki magát a vizsgálatok alól, mert az EU-nak meg kell néznie, hogy a két ország mire fordítja az európai támogatásokat. Azaz a Fidesz és a PiS hiába nem csatlakozott az Európai Ügyészséghez, amely két napja alakult meg a szubvenciók körüli visszaélések leleplezésére, az e téren igen járatos és megingathatatlan erdélyi Codruta Kövesi irányításával. A Luxemburgban működő szervezettől 5 kormány maradt távol és a kommentár egyenesen problematikusnak nevezi, hogy köztük van Budapest és Varsó is.
Merthogy a lakossághoz viszonyítva éppen ez a két ország jut a legnagyobb anyagi segítséghez, így már csak emiatt is engedélyezniük kellene, hogy Brüsszel nyomon kövesse, mire mennek el a pénzek. Ám ezt egyikük sem látja be. Ily módon viszont nincs más választásuk azoknak, akik az európai adófizetők érdekeit védik, hogy mint hogy megvonják az előirányzott összegek egy részét azoktól, akik nem hajlandóak együttműködni.
A járványalapból hamarosan 750 milliárd eurós pénzeső hullik a tagállamokra, ám ha ennek egy része eltűnik, illetve politikusok, valamint minden hájjal megkent vállalkozók zsebre vágják, az igencsak árt az EU legitimitásának. 3 éve a szubvenciókból nagyjából 1,2 milliárdnak veszett nyoma, az Áfa-csalások kárértéke pedig évente 50 milliárd. De az új hatóság feladatai közé tartozik a pénzmosás a nemzetközi csalások elleni küzdelem is.
Hogy az új intézmény nem rossz, az kiderül abból, hogy a szlovén kormányfő bojkottálja a két delegált ügyész kinevezését, de ugyanezt bizonyítja a magyar és a lengyel távolmaradás is. Süket duma a magyar és a lengyel vezetés részéről, hogy óvni akarják országuk szuverenitását. Mert ha ahhoz elég önállóak, hogy egy vagon pénzt vegyenek fel a közösség jóvoltából, akkor nem ellenezhetik, hogy az EU a körmükre nézzen a felhasználás kapcsán. Főleg, miután mindkét tagnál repedezik a jogállam és kormányok igyekeznek egyeduralmat teremteni.
Az uniópárti ellenzék panaszkodik Bulgáriában és Romániában is. Ily módon az Európai Ügyészség révén jó esély van arra, hogy érvényt lehet szerezni az európai jognak. Azaz nagyon is időszerű, hogy a testület munkához lásson.
Egy bajor bíróság figyelmeztetésben részesített és 500 euró közhasznú bírság megfizetésére kötelezett egy apácát, amiért az egyházi menedéket nyújtott egy nigériai menekültnek, miután azt vissza akarták toloncolni Olaszországba, ám ott az a veszély fenyegette, hogy prostitúcióra kényszerítik. Az eljárást a német Bevándorlási Hivatal kezdeményezte a ferenciek oberzelli kolostorának emberi jogi illetékese ellen, aki a tárgyaláson arra hivatkozott, hogy a legjobb tudása és lelkiismerete szerint járt el, mert segíteni kell, hogy az emberek ismét méltóságban élhessenek és ne legyenek szexrabszolgák. A würzburgi püspök teljesen egyetértett ezzel a véleménnyel.
Ezzel szemben a bíróság bizonyítottnak látta a nyílt jogsértést. A büntetésen kívül előírta, hogy a vádlottnak további 600 eurót kell lerónia, ha az eset két éven belül megismétlődik. A 38 éves nővér ellen egyébként egy másik ügyben is folyt eljárás, de azt az ügyészség kezdeményezésére ejtették, mivel a körülmények nem voltak egyértelműek. Bajorországban tavaly 27 per indult egyházi menedék miatt.
