Aranykor

A 65 éven felüliek (kétmillió magyar, az ország ötöde) több kormányzati átejtésnek is áldozatul estek az elmúlt hónapokban. Először azt ígérték meg nekik, hogy előbb kapnak oltást, mint a kormány és a hatalmi elit tagjai – nem egészen így lett, Orbánék szépen beelőzték őket. Az újabb ígéret az volt, hogy húsvétra mind védettek lesznek – most, nyár elején európai összehasonlításban is alacsonyak számít az átoltottságuk (Magyarországon, az egyik legátoltottabb uniós tagállamban). Az is az ígéret része volt, hogy a kormány megvédi őket – ehhez képest a járványban eddig elhunyt 30 ezer honfitársunkból legalább 25 ezer közülük került ki.

A legcsúnyább húzás azonban az oltóanyaguk kiválasztása volt: a többségük azt a kínai Sinopharmot kapta, amelynek a hatásosságát a 60 évnél idősebbek körében lényegében nem is vizsgálták a klinikai tesztek során. Erre nemhogy magyarázat, de még indoklás-kísérlet sem született.

A kormányunknak a számok szerint nem a legsérülékenyebbek biztonságba helyezése a legfontosabb, hanem az, hogy a munkaképes korúakat minél előbb vissza lehessen terelni a futószalagok és az íróasztalok mögé. Aki pedig már vagy még nem elég idős ahhoz, hogy dolgozzon, az jó esetben kap valamit, ami papíron vakcinának számít (a valóságban, az ellenanyag-vizsgálatok szerint nem annyira), rosszabb esetben pedig nem kap semmit. A 12-15 évesekkel kapcsolatban például láthatóan csak a totojázás megy: miközben az EU már jóváhagyta számukra a Pfizert, és elvben a kormány is tartalékolt nekik az oltóanyagból, az oltásuk érdekében nem történik semmi. Annak ellenére sem, hogy egyrészt Franciaországtól Romániáig már kezdik oltani a tiniket, másrészt állítólag oltásügyben mi vagyunk az élboly, harmadrészt a hazai oltási program érdeklődők hiányában épp szünetel, tehát a józan ész is amellett szólna, hogy bővítsék a kört.

Mindehhez csak annyit: a 12-15 évesek nem szavaznak jövőre (csak a szüleik), a 65 éven felüliek viszont nagyon is. És annyira még a memóriájuk is jó, hogy emlékezzenek rá, hogyan bántak velük.