Még egyáltalán nincsenek kint a gödörből az üzletek

Csalódást keltő adatokat tett közzé a KSH a boltok áprilisi forgalmáról, amely csak a tavalyi bezuhanáshoz képest erősödött.

Áprilisban 10,6 százalékkal nőtt a hazai kiskereskedelmi üzletek forgalma a tavalyi negyedik hónaphoz képest: az élelmiszer- és élelmiszer jellegű vegyes üzletek 3,3 százalékkal tudtak feljebb kapaszkodni, az a többi bolt és a benzinkutak forgalma ötödével emelkedett – közölte pénteken a KSH. Az első ránézésre kedvező számok azonban elmaradnak az elemzői várakozásoktól. Tavaly áprilisban ugyanis épp meredeken, több mint 10 százalékot zuhant a kiskereskedelem; a kijárási korlátozások közepette az élelmiszerboltok is épp csak szinten tudták tartani eladásaikat, az egyéb üzletek és a benzinkutak viszont 15, illetve 26 százalékos visszaesést szenvedtek el. Így vizsgálva tehát a friss adatot, a bővülés valójában a tavaly áprilisi alacsony bázis következménye.

Virovácz Péter, az ING vezető elemzője szerint csalódást keltőek az adatok. Havi alapon, azaz idén márciushoz képest ugyanis több mint 1 százalékkal zsugorodott a kiskereskedelem forgalma. Annak ellenére tehát, hogy márciushoz képest már némileg szabadabb volt az élet áprilisban, nem lendültek fel a bolti vásárlások.

A legjelentősebb ugrás tavaly áprilishoz képest a nem élelmiszer jellegű kiskereskedelemben látszik. A tavalyi áprilisi boltzár a mélybe taszította a szektort, így aligha meglepő, hogy egy évvel később, amikor ismét engedélyezetté vált minden bolt számára a nyitvatartás, több mint 21 százalékkal nőtt a forgalom – mutat rá az elemző. Az újranyitás hatását az élelmiszer kiskereskedelemben érezni a legkevésbé, bár ott is viszonylag alacsony bázis mellett 3,3 százalékos növekedést mért a KSH, ami tavaly július óta a legmagasabb.

Virovácz Péter szerint mindezek alapján az ágazati trendforduló még várat magára: 2020 utolsó negyedéve óta a kiskereskedelem lejtmenetben van, és egyre inkább lemarad a válság előtti trendpályától. Ez ugyanakkor a kedvező munkaerőpiaci adatok fényében egyre nehezebben értelmezhető. Virovácz Péter megjegyezte: az újranyitás elsősorban a szolgáltatószektor számára jelenthet hatalmas lökést, a kiskereskedelmi adatok viszont ezt a szegmenst nem veszik számításba. A háztartások fogyasztása ugyanakkor vélhetően a következő hónapokban is a szolgáltatószektorban koncentrálódik majd.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője úgy véli: a járványhelyzet előtti szint elérése a második félévben várható a kiskereskedelemben. A külföldi vásárlókra építő üzletek azonban ennél is később lábalhatnak ki, mivel a turizmus és számos más szolgáltatás csak a társadalmak széleskörű átoltottsága azt követően indulhat újra. A járvány előtt a hazai kiskereskedelmi forgalom közel 7 százalékát a külföldi vásárlók és a bevásárlóturizmus adták, így a külföldiek visszatérése később jelentős lendületet adhat. Feltehetően oltásigazolással már a nyáron érkezhetnek turisták, a számuk azonban a járvány előtti évekhez képest még jelentősen elmaradhat.

A KSH heti monitor adataiban április 22-május 21 időszakra vonatkozó adatok is elérhetőek már, és ezek azt mutatják, hogy a bolti kiskereskedelmi forgalom értéke ekkor már 15 százalékkal meghaladta a 2019-es, járvány előtti szintet. Főként az élelmiszer üzleteknél figyelhető meg jelentős növekedés. Az egyéb háztartási cikkek kiskereskedelme viszont több mint 17 százalékos mínuszban van, a vendéglátás pedig több mint 11 százalékos visszaesést könyvelhet el.