Előfizetés

Hotspotokat keresnek a koronavíruson magyar kutatók

nepszava.hu
Publikálás dátuma
2021.06.09. 21:13
The,Medical,Team,Wore,A,Coronavirus,Protective,Suit,And,Rubber
Fotó: Shutterstock
Egy új eljárás alkalmas a molekulák legjobb kötőhelyeinek felkutatására, amely nem csak a Covid-19 ellen lesz bevethető.
A legtöbb szakértő szerint a Covid-19 az oltási kampányok dacára is velünk marad, így elsőrendű fontosságú a gyógyszerfejlesztés. A kutatás rendkívül sok időt vesz igénybe, ha nem célzottan keresik a kórokozó Achilles-sarka ellen valószínűleg működő hatóanyagokat. Keserű György Miklós, a Természettudományi Kutatóközpont Gyógyszerkémiai Csoportjának vezetője új módszerükről beszélve az mta.hu-nak azt mondta, az alkalmas a gyógyszercélpontokon található hotspotok, a molekulák legjobb kötőhelyeinek felkutatására. A SpotXplorer nevű eljárás a Covid-19 mellett rengeteg más betegség ellen is bevethető lesz. Az eredmények jelentőségét az is jelzi, hogy a cikket a Nature Communications szerkesztői Editors’ Highlights címen kiemelték. Ahhoz, hogy egy betegséget okozó fehérje működését gátolni lehessen, a gyógyszermolekulának kötődnie kell a fehérje egy bizonyos részéhez. A kérdés az, hogyan lehet megtalálni a fehérjék legjobb kötőhelyeit, amelyeket „forró pontoknak” vagyis „hotspotoknak” neveznek. A „hotspot” kifejezéssel általában a nyilvános wifi internet-hozzáférést biztosító rádióadókkal kapcsolatban találkozunk. És ez nem véletlen névegyezés, hanem a kifejlesztett eljárás mechanizmusát is segíthet megérteni, ha a fehérjéket is egyfajta nethozzáférési pontokat tartalmazó térképként képzeljük el. A legjobb minőségű internetkapcsolatot a wifi-hotspotok közelében lehet kialakítani, míg tőlük távolodva romlik a kapcsolat minősége, vagy akár meg is szűnik az összeköttetés. Ez így működik a fehérjéknél is – idézték Keserű György Miklóst. „A fehérjéknek is vannak hotspotjaik. Azok a molekulák képesek leginkább befolyásolni a fehérje patológiás működését, amelyek magán a hotspoton vagy a közvetlen közelében kötődnek.” A hatékony gyógyszerek kutatása szempontjából kulcsfontosságú a hotspotok megtalálása. A véletlenszerű keresés azonban rendkívül hosszadalmas és nehézkes, ezért a Természettudományi Kutatóközpont (TTK) kutatói a fehérje-hotspotok általános jellemzőit igyekeztek összegyűjteni. Mivel a szervezet nem képes végtelen számú, jelzésre, szabályozásra képes molekulát előállítani és a termelt vegyületek száma is korlátos, a gyógyszer-célmolekulák hotspotjaira jól kötődő molekulatípusok sem lehetnek ennél többen, és maguknak a hotspotoknak a változatossága sem lehet végtelen.

Kódfejtés nyilvános jelszólistával

„Azért nem tudunk bármelyik wifihez kapcsolódni, mert ismernünk kell a felhasználónevet és a jelszót, ezekből azonban végtelen sok létezhet. A fehérjéknél kicsit jobb a helyzet, mert az evolúció úgy hozta létre ezek forró pontjait, hogy azok a néhány száz vagy ezer jelzőmolekulát fel tudják ismerni – mondta az egyetemi tanár. – Így eséllyel próbálkozhatunk a felismeréshez szükséges »jelszavak« (a valóságban: molekularészletek) kitalálásával. A kérdés csak az volt, és ez a felfedezésünk lényege, hogy vajon hogyan lehet e felhasználóneveket és jelszavakat kitalálni, hogyan azonosíthatjuk a hotspotokat és a hozzájuk kapcsolódni képes molekulákat.” Ma már rengeteg fehérje és olyan molekula térszerkezete ismert, amely képes a célmolekulákhoz kapcsolódni. Ezek publikusan hozzáférhető adatbázisokban is fellelhetők. Ebből az adatbázisból Keserű és munkatársai egy általuk alkotott algoritmus segítségével kiválogatták azokat a példákat, amelyekben a molekulák a fehérje hotspotjához kötődnek. Ezekből csaknem 3500-at találtak, és megvizsgálták, hogy a fehérjék és a hozzájuk kötődő molekulák között milyen kapcsolati mintázatok figyelhetők meg. Ezen a fehérje és a hozzá kötődő kismolekulák között kialakuló kölcsönhatásokat értik, amelyek típusukat és térbeli elhelyezkedésüket tekintve is különböznek egymástól. Ilyen mintázatokból már jelentősen kevesebbet, mindössze 425-félét találtak. A kutatás következő lépése egy molekulagyűjtemény tervezése volt, ezt a „könyvtárat” nevezik SpotXplorernek, vagyis „hotspot-felfedezőnek”. Az ebben található molekulák a feltárt kölcsönhatás-mintázatok lehető legnagyobb részét tartalmazzák. Vagyis ezekből szinte bármelyik fehérje kiválaszthatja azokat, amelyek a hotspotjához kapcsolódni tudnak, és ezáltal képesek befolyásolni (például gátolni) a működését. A gyűjtemény tesztelésekor először egy jól ismert receptorcsaláddal, a szerotoninreceptorokkal dolgoztak a kutatók. „Mi kevesebb mint száz SpotXplorer-molekula segítségével megtaláltuk a szerotoninreceptorok elmúlt 60 évben felfedezett kölcsönhatás-mintázatainak 70 százalékát. Vagyis ennek az eszköznek a segítségével összehasonlíthatatlanul lerövidül a gyógyszerhatóanyag-molekulák keresése – mondta Keserű György Miklós. – Ezután a SARS-CoV-2 két esszenciális fehérjéjére fordultunk rá. Találtunk is olyan molekulákat, amelyek hatékonyan gátolják a proteinek működését és ezáltal a vírus sejtekben való szaporodását.” De a SpotXplorer nemcsak a Covid-19 ellen hatékony gyógyszerek megtalálásában lehet hasznos, hanem szinte bármilyen betegség ellen, amelyet valamilyen kóros fehérjeműködés vált ki. A kutatás során egy leukémiában szerepet játszó protein ellen is találtak alkalmas gátlómolekulákat. A közeljövőben ezeknek a molekuláknak további tesztelése és optimalizálása következik, a pozitív eredmények esetén pedig e molekulák elindulhatnak a gyógyszerré válás útján – olvasható a Magyar Tudományos Akadémia honlapján.

2026-ra gatyába rázzák a szentendrei HÉV-állomást

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.09. 19:51
A szentendrei HÉV-állomás.
Fotó: Tokodi Gábor / Shutterstock
Emellett a teljes vonalat felújítják és olyan gyorsjáratok is közlekedhetnek, amelyek nem állnak meg minden állomáson.
Új intermodális csomópontot hoznak létre Szentendrén a tervek szerint 2026 elejére, ez közös rendszerbe fogja a HÉV-végállomást és a szomszédos Volánbusz-pályaudvart

- jelentette be Vitályos Eszter, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) európai uniós fejlesztéspolitikáért felelős államtitkára és Vitézy Dávid, a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) vezérigazgatója szerdán a helyszínen.

"Az ellenzéki polgármesterek híresztelésével szemben a kormány jelentős fejlesztéseket tervez a térség közlekedésének javítására" - fogalmazott az államtitkár az MTI beszámolója szerint. Elmondta, a szentendrei HÉV vonalán modern, akadálymentesített megállók lesznek, és teljesen felújítják a vasúti infrastruktúrát. Tájékoztatása szerint Békásmegyeren és a Budapesten kívüli szakaszokon jelentős számú P+R parkolót terveznek több mint ezer hellyel, a szentendrei végállomás környezetében pedig a 300 férőhelyes P+R parkolót és 300 helyes biciklitárolót is terveznek. Az államtitkár közölte: a szentendreiek számára fontos, hogy a végállomásnál leégett élelmiszerüzletet mielőbb pótolják, de az is fontos, hogy a végállomás terveihez igazodó, magas szakmai színvonalú beruházás valósuljon meg ezen a területen is, ehhez kérik az önkormányzat együttműködését és támogatását.
Vitézy Dávid arról beszélt, a pálya nagyon rossz állapotú, és a szentendrei végállomás sem méltó a városhoz. 
A cél az, hogy a Szentendre és a budapesti Batthyány tér közötti 39 perces menetidőt 6 perccel csökkentsék. Ezt nemcsak a pályafelújítás teszi lehetővé, hanem olyan új gyorsjáratok indítása is, amelyek nem állnak meg minden állomáson.

A fejlesztés része az állomások, peronok teljes körű megújítása is. Az érdemi építési munkák 2022 második felében kezdődhetnek el, és mintegy 3 évet vesznek igénybe. A kivitelezés szakaszosan, a különböző munkálatok összehangolásával történik majd - tette hozzá.
A HÉV-állomás melletti buszpályaudvar.
Fotó: Mohai Balázs / MTI

Felforgatta a legélhetőbb városok listáját a járvány

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.09. 19:08
Auckland
Fotó: BIBIKOW WALTER / HEMIS.FR / AFP
Az új-zélandi Auckland lett a nyertes, Bécs és az európai városok visszacsúsztak a rangsorban.
Az új-zélandi Auckland lett a világ legélhetőbb városa a The Economist brit hetilap testvércége, az Economist Intelligence Unit (EIU) szerint. A koronavírus-járvány meglehetősen felforgatta a korábbi sorrendet. Legutóbb 2019-ben állította fel listáját az EIU, akkor Bécs végzett első helyen. Az osztrák főváros ezúttal a 12. helyre került.  A top tízbe Új-Zéland, Japán és Ausztrália városai mellett csak két európai város került be: a svájci Zürich és Genf a hetedik és nyolcadik helyen. Auckland után a sorban Oszaka (Japán), Adelaide (Ausztrália), Wellington (Új-Zéland), Tokió (Japán) és Perth (Ausztrália) végzett. A legkevésbé élhető város ezúttal is Damaszkusz lett. A szíriai fővárost a nigériai Lagos és Pápua Új-Guinea fővárosa, Port Moresby előzte meg. Az EIU nem tette közzé a teljes listát. Az osztrák főváros 2018 óta vezette a listát és évek óta fej-fej mellett versenyzett Melbourne-nel. Új-Zélandot földrajzi helyzete segítette abban, hogy lezárt határain belül megszüntesse a koronavírus-járvány, ami jelentősen hozzájárult az itt élők életminőségéhez – írja online kiadásában a The Guardian. A világjárvány miatt az elmúlt évben nem közölt rangsort az EIU. „A városok világszerte sokkal kevésbé élhetők most, mint a járvány kezdete előtt, és úgy látjuk, bizonyos régiókat, például Európát különösen súlyosan érintett a helyzet” – közölte az EIU, amely idén is 140 nagyváros életminőségét vizsgálta 30 pontból álló szempontrendszer alapján, így a politikai és társadalmi stabilitás, a közbiztonság, az egészségügyi ellátás, az oktatás, a kultúra és a környezet, valamint az infrastruktúra szemszögéből.