Munkában a kínai és az amerikai marsjárók

Bemutatta a Csu-zsung első felvételeit a kínai nemzeti űrhivatal, az amerikai pedig bejelentette: megkezdte első tudományos kutatássorozatát a Perseverance.

Bemutatta a kínai Csu-zsung marsjáró által készített első felvételeket a kínai nemzeti űrhivatal egy Pekingben tartott pénteki eseményen. A Global Times című kínai lap beszámolója szerint egy 360 fokos panorámaképen, amelyet a marsjáró terepnavigációs kamerája rögzített, mielőtt a rover elhagyta volna a leszálló platformot, az látható, hogy a leszállás helyén egyenletes a talaj. A távolban a Mars horizontja tűnik fel.

A terepnavigációs kamera a vörös bolygó felszínéről is készített képet. A felvételen a Mars felszíne viszonylag egyenletesnek tűnik, a talajon különböző méretű kövek láthatók. A marsjáró a leszálló platformot is lefényképezte csaknem 6 méteres távolságból.

A kínai mitológiai egyik ősi tűzistenéről elnevezett Csu-zsung rover 1,85 méter magas, súlya pedig 240 kilogramm. A marsjáró május 22-én érte el a vörös bolygó felszínét, majd megkezdte a Mars felderítését.

A Tienven-1 űrszonda tíz hónapon át tartó utazást követően érte el a vörös bolygót, ahol az űreszköz leszállóegysége május 15-én hajtott végre sikeres landolást. Az űrszondával teljesíti Kína első saját Mars-misszióját.

A Csu-zsung a bolygó Utopia Planitia nevű síkságán dolgozik három földi hónapon - 90 solon, vagyis marsi napon - keresztül. A járművet a Földdel kapcsolatot tartó Tienven-1-ről fogják irányítani. A robotjármű a Mars légkörét és talaját vizsgálja, képeket készít és feltérképezi a környéket.

Életjelek után kutat a Perseverance

Megkezdte első tudományos kutatássorozatát a Marson a Perseverance. A NASA marsjárója dél felé tart, hogy megvizsgálja a Jezero kráter fenekét ősi mikrobiális élet jelei után kutatva.

Az első hetekben a missziót vezető csapat egy alacsonyan fekvő, kilátást biztosító helyre irányítja a rovert, ahonnan meg tudja figyelni a kráter legrégebbi geológiai formációit, majd elindítják az automata navigációs és mintavételi rendszerét – közölte a NASA.

A Perseverance június 1-jére végzett az üzembe helyezési szakasszal, letesztelte az oxigént generáló MOXIE (Mars Oxygen In-Situ Resource Utilization Experiment) nevű műszerét és végrehajtotta a technológiát tesztelő repüléseket az Ingenuity helikopteren. A kenyérpirítónyi MOXIE a Mars légkörének szén-dioxidjából állított elő 5 gramm tiszta oxigént, amely egy asztronauta lélegzéséhez 10 percre lenne elég.

A Perseverance kamerái több mint 75 ezer képet készítettek, mikrofonjai először rögzítettek a Marson hangokat. A misszió tudományos feladata, hogy tanulmányozza a Jezero krátert, így a tudósok megérthessék a régió geológiáját és a lakhatóságát múltbéli lehetőségét, valamint hogy ősi, mikroszkopikus élet jeleit kutassák. A missziót vezető kutatók a legimpozánsabb kőzet- és üledékmintákat azonosítják és begyűjtik, a jövőbeli missziók pedig lehozhatják ezeket a Földre alaposabb tanulmányozásra. A Perseverance méréseket és teszteléseket is fog végezni, amelyek a Mars jövőbeli, emberek és robotok által végzendő feltárását fogják segíteni.