eljárás;idő;hagyaték;problémák;

2021-06-14 06:00:00

Hónapokig húzódnak a hagyatéki ügyek

Több fővárosi kerületben is 8-9 hónapra tolódott ki a pandémiás időszakban a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz.

Kati és az öccse a tavaly december elején meghalt édesanyjuk után örököltek egy lakást, egy vidéki ház felét és többszázezer forint adósságot. Amikor elkezdték intézni a hagyatéki ügyüket, a kerületi önkormányzat munkatársa azt mondta nekik, ne csodálkozzanak, ha idén csak valamikor szeptemberben, vagy még később kapják meg a hivatalos végzést a közjegyzőtől, hogy ők rendelkezhetnek az örökségükkel. Addig saját zsebből fizethetik az ingatlanok rezsijét és az adósság törlesztőrészleteit is, eladni pedig semmit nem tudnak.

Sok olvasónktól kapunk hasonló panaszokat, a Jegyzők Országos Szövetségének elnöke, Göd jegyzője szerint is nagy gondot okoz a hagyatéki ügyek elhúzódása. Éppen abban az időszakban, amikor a járvány miatt nőtt a tragikus esetek száma. Tóth János teljesen jogosnak tartja, hogy bosszúsak az örökösök, mert nem tudják eladni a házat, a kocsit, adott esetben a földet és a traktort, de nem tartja igazságosnak, ha valaki ezért a hivatali ügyintézőkre mutogat. A közigazgatási szakember különösen a kistelepüléseken látja kritikusnak a helyzetet, ahol a községi hivatalban egy munkatárs akár harmincféle ügyet is intéz, s nehezen birkózik meg a hagyatéki eljárás tavaly megváltozott feladataival. Ugyanis egy nemrég hatályba lépett kormányzati intézkedés óriási pluszterhet ró a hagyatéki ügyintézőkre.

A Magyar Országos Közjegyzői Kamara (MOKK) elnöke kérdéseinkre írott válaszában azzal árnyalta a képet, hogy több fővárosi kerületben is 8-9 hónapra tolódott ki a pandémiás időszakban a hagyatéki leltár elkészítése és továbbküldése a közjegyzőkhöz, de nem mindenhol. Tóth Ádám, a MOKK elnöke nem érzett semmilyen lassulást például a Ferencvárosban, ahol ő dolgozik, míg máshol egy megfertőződött ügyintéző betegsége, akár hónapokig tartó betegállománya miatt feltorlódtak az ügyek. Van olyan közjegyző – tette hozzá –, akihez egy hónapig egyetlen leltár sem érkezett az önkormányzatoktól.

Az okokat keresve a MOKK elnöke nemcsak a járványt említette, hanem azt is, hogy a 2019-es önkormányzati választás után tavaly jelentős személycserék voltak több nagy hivatalban, amelyek érintették a tapasztalt hagyatéki ügyintézői kört is. Az újak betanítása lassította a napi munkát, ahogy az is, hogy sokszor home office-ban dolgoztak az ügyintézők. Utóbbit a jegyzőszövetség vezetője is kiemelte: Tóth János szerint nem győzik megtanulni a kollégáik az új elektronikus felületek kezelését, ami önmagában is visszaveti a napi teljesítményt, de adatvédelmi és biztonsági okok miatt ezeket a rendszereket csak a hivatali gépekről lehet elérni. Ám a kormány március elején otthoni munkavégzést rendelt el a közigazgatásban, az ügyintézők így a központi tárhelyen őrzött hagyatéki anyagokhoz sem fértek hozzá egy ideig – van, ahol egészen a rendelkezés teljes feloldásáig, május 10-ig.

Ráadásul épp januárban lépett hatályba a tavaly nyáron elfogadott törvény a földterületek ingatlan-nyilvántartásának rendezéséről, ami elképesztő mennyiségű pluszterhet ró a hagyatéki ügyintézőkre az egész országban. Ugyanis az állam művelésbe akarja vonni az osztatlan közös tulajdonban lévő területeket is, ám ehhez elengedhetetlen a birtokviszonyok teljes tisztázása, miközben egy-egy ilyen területnek papíron sokszor tömérdek tulajdonosa van. Naponta keresik a földhivatalok az önkormányzatokat, hogy adott helyrajzi számon egy olyan személy van tulajdonosként bejegyezve, aki a népességnyilvántartás szerint nagyon rég halott, hol vannak az örökösei? Ezért aztán valóságos családfakutatást végeznek a hivatalok, ami szintén lassítja a friss hagyatéki ügyek intézését.

Tóth János szerint vagy az elektronikus hagyatéki rendszerre való áttérést kellett volna elnapolni, vagy azt kimondani, hogy a járvány miatt hirtelen megugrott halálozásra tekintettel a friss ügyek elsőbbséget élveznek a régi esetekkel szemben, de a kormány nem foglalkozik a hagyatéki eljárások elhúzódása miatt kialakult elégedetlenséggel és az önkormányzati hivatalnokok túlterheltségével. Az ellenzéki vezetésű Göd jegyzője megoldást látna abban is, ha az örökösök utáni kutatást ezekben a póthagyatéki ügyekben a közjegyzők végeznék, hisz – ahogy fogalmazott – ők pénzt kapnak a munkájukért az eljárás végén. Bárhogy is, tehermentesíteni kellene az önkormányzati hivatalokat – jelentette ki.

Ezt a felvetést azonban a közjegyzők elutasítják. Tóth Ádám kamarai elnök szerint a közjegyző nem nyomozó hatóság, „a 19. század vége óta az önkormányzatok veszik fel a hagyatéki leltárt, és semmi nem indokolja, hogy ezen az évszázados rendszeren változtassanak”, az önkormányzatoknak pedig sokkal több eszközük van az örökösök felkutatására, mint a közjegyzőnek.