Előfizetés

„Tudják, hogy mocskos a kezük”

Zoltai Ákos Kósa András
Publikálás dátuma
2021.06.14. 07:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Amin az ellenzéki nyilvánosság szkeptikusan mosolyog, attól a korrupt fideszes nagyurak őszintén félnek – állította lapunknak Fekete-Győr András, a Momentum miniszterelnök-jelöltje.
Miben más a mai Momentum a Nolimpia révén megismert mozgalomhoz képest? Már nem vagyunk nemzedéki párt, de még nem is vagyunk néppárt. A Momentum sokkal nagyobb, szervezettebb, nem Budapest-centrikus, így számtalan társadalmi kihívásra tud újító, működő válaszokat adni. Eközben egy olyan választásra készül, ami után az új politikai generáció nem csak parlamenti, hanem kormányzati munkára is lehetőséget szerezhet majd. 2018-ban is komoly várakozásokkal tekintettek a választás elé. Akkor két hatalmas pofont is kaptunk: az új generáció nem jutott be a parlamentbe, miközben a Fidesznek az ellenzék ismét kétharmadot hozott össze. Aztán 2019-re korszakváltó munkánk sok gyümölcse is beérett, hiszen az európai parlamenti és az önkormányzati választással a Momentum Bajától Cserszegtomajon át Brüsszelig képviseleti és önkormányzati felelősséget kapott a választók bizalmából. A 2022-es kormányváltás esetén pedig elmondhatjuk majd, hogy a rendszerváltoztatás óta nem volt olyan párt, amelyik a parlamenten kívülről indulva nem csak bejut, de egyből megkapja a bizalmat arra is, hogy az ország dolgait alakítsa, irányítsa. Az esélyhez az kellett, hogy bár indulásukkor ajtót akartak mutatni a „régi” politikai garnitúrának, most belesimultak egy velük alkotott koalícióba. Az út, amit akkor választottunk végső soron egy újabb és egyben utolsó kétharmados Orbán-kormányhoz vezetett. A különutasság, a “csak mi számítunk” politikája a Fidesz útja. Mi egy új úton, a polgári összefogás útján járunk. Az együttműködést várják tőlünk az emberek, joggal. Én is ebben látom a jövőt, a német parlamentben végzett munkám is arra tanított, hogy egy nyugati nemzet sikerének alapja a szövetségépítés, az együttműködés. Ezt a példát követve ma már kijelenthetem: tiszta lelkiismerettel ajánlok szövetséget akár a Demokratikus Koalíciónak, akár a Jobbiknak. Ez ugyanakkor nem jelenti azt, hogy mindenben egyet kell vagy egyet fogunk érteni, de nyitottak vagyunk egymásra és egymás álláspontjaira. A szövetségben már most is akadnak törésvonalak. Ön például kiosztotta az ellenzéki pártokat Zugló miatt, miközben a Momentum is rengeteg helyen lép vissza más pártok javára. Van még így értelme az előválasztásnak? 106 körzetben lesz előválasztás, ugyanakkor tény, hogy számos helyen 2-3 jelöltre egyszerűsödik a képlet. Minden párt szuverén döntése az, ha nem indul el valahol saját jelölttel, mert lát nála alkalmasabb, ismertebb, népszerűbb személyt. Bízom benne, hogy mindenhol lesz választási lehetőség – innentől kezdve pedig egy demokratikus, versenyelvű előválasztásról beszélünk. Mi van, ha mégsem így lesz? Mi mindenhol megadjuk a lehetőséget, de, hogy konkrét példát mondjak: Hiller Istvánnal szemben Pesterzsébeten – aki simán hozta 2014-ben és 2018-ban is a körzetét – csak azért elindítani egy momentumost, hogy legyen előválasztás, értelmetlen lenne. A pesterzsébetiek már elmondták ebben a kérdésben a véleményüket. Tóth Csabáról is Zuglóban, ugyanakkor Hadházy Ákos sokkal jobb alternatíva. Miért nem mérték meg egyszerűen közvélemény-kutatókkal, hogy a 106 körzetben ki a legesélyesebb ellenzéki jelölt? Mert hiszünk a részvételi demokráciában, és meg szeretnénk adni a a választási lehetőséget a szavazóinknak. Továbbá azzal számolunk, hogy ha mondjuk félmillió ember részt vesz az előválasztáson, akkor rájuk utána akár aktivistaként számíthatunk majd az éles választási kampányban. Az előválasztás a rendszerváltoztatás óta látott legnagyobb aktivista-mozgósítási kampány is egyben. Kampányának fő csapásiránya a „felcsúti per” címen emlegetett elszámoltatás. A méréseik alapján erre rezonálnak a választók? Egy nyugati Magyarország felépítésére vállalkozunk, aminek alapja az esélyegyenlőség, a teljesítmény elve, és a nemzeti béke. Ennek megvalósítása időben két lépésre osztható. Először fel kell számolnunk a következménynélküliséget, erről szól a felcsúti pert is magába foglaló Új Rendszerváltás Tervünk. A másik része az, hogy milyen világ jön az Orbán-rendszer után. Ennek része a magyar diákok képességfejlesztését középpontba helyező finn típusú iskolarendszer, az euró bevezetése, vagy éppen a négy napos munkahét elérése. A nyilvánosság fantáziáját legjobban valóban a felcsúti per mozgatta meg. A 21 Kutatóközpontnak volt egy felmérése arról, hogy az ellenzéki választók 83 százaléka nagy jelentőséget tulajdonít a korrupt fideszes elit elszámoltatásának. Ebben a témában tud versenyezni a jobbikos Jakab Péterrel?  Én és a pártom a korrupció elleni harc élharcosát, Hadházy Ákost támogatjuk Zuglóban, Jakab Péter és a pártja a számtalan gyanús ügybe keveredő, parkolási maffia felett szemet hunyó Tóth Csabát. A választók döntik el kik hitelesebbek az elszámoltatás témájában. Ugyanakkor nem ebben szeretnék vele versenyezni, hanem a nyugati Magyarországról szóló újító és ambiciózus programunkkal. Olyan miniszterelnökre van szükség, akinek konkrét, világos elképzelései vannak arról, mit akar tenni Orbán Viktor után Magyarország. Én letettem az asztalra egy 25 pontos rendszerváltó programot, az Új Rendszerváltás Tervét, valamint egy hat fejezetből álló országprogramot, az Új Magyarország Tervet. Milyen szakértői csapat áll ön mögött? Tavaly nyáron hívtam életre egy gazdasági és egy közjogi kabinetet. Mindkettőben tapasztalt szakemberek vannak. A gazdasági kabinettel megvizsgáltuk a Fidesz által behálózott magyar gazdaság milyenségét és kiterjedését. Csak egy példát mondok: 90 hazai felszámoló cégből 89 a Fideszhez kötődik. Ez volt az egyik diagnózis, ami alapján elkezdtük kidolgozni az Új Rendszerváltás Tervét. Ha ennyire átszövi a Fidesz-világ a magyar gazdaságot, hogyan lehet úgy megtisztítani, hogy ez ne okozzon működési zavarokat?  Utólagos hatállyal is sok elcsalt közbeszerzési szerződést lehet – és fogunk – érvénytelenné tenni. Vegyük például Mészáros Lőrincet. Egy ellenzéki győzelem után levonulnak a cégei egy éppen épülő közúti-, vagy vasúti építkezésről, ha felbontják velük a szerződést? Ez projektfüggő, nyilván függ attól is, milyen fázisban van a beruházás. Mészáros cégeinek munkavállalói nem maradhatnak megélhetés nélkül, erről gondoskodni fogunk. Nekünk Mészáros, Orbán, Rogán és társaik korrupt személyével és személyes vagyonával van elsősorban dolgunk. Azt pedig biztosan állíthatom, hogy a Fudan egyetemből – álljon bárhogyan is az ügy a kormányra jutásunk pillanatában – nem lesz semmi. Paks 2-ből? Azt is vissza lehet fordítani. Még egy kapavágás sem történt a paksi bővítés ügyében. Mi nem akarunk még több atomot, hanem helyette tiszta, biztonságos és zöld megújuló energiaipart fogunk kiépíteni. Jakab Péter azt mondta lapunknak, őt Karácsony Gergely tudná a legjobban kiegészíteni az ellenzéki miniszterelnök-jelöltek közül, mert ő vidéken népszerűbb, Karácsony Budapesten. Önnek ki a „párja”? Én egy nyugati értékrendet képviselő újgenerációs miniszterelnök-jelölt vagyok, nem érzem magam csonkának, ezért nem gondolom, hogy az ellentétpáromat kellene keresnem. Nyilván sokat kell még dolgoznom a vidéki népszerűségemen. A következő hónapokat jórészt erre fordítom. Márki-Zay Péter pedig arról beszélt, szakértői kormányt akar alakítani. Ön pártpolitikusokban gondolkodik? Egy személyben biztos vagyok az új magyar kormányt illetően: Hadházy Ákos. Ha valakinek meg kell kapnia a lehetőséget arra, hogy az általunk javasolt korrupcióellenes magyar ügyészséget felépítse, a korrupció elleni harcot vezesse, az ő. Valódi elszámoltatás még egyetlen korábbi kormányváltás után sem történt. Mert korábban nem rendszerváltás, hanem kormányváltások történtek. Egy rendszerváltást 30 évvel ezelőtt már elrontottak az elődeink. Még egyet nem szabad. Ez mindenekelőtt politikai akarat és integritás kérdése. Ez a Momentumban megvan. Hogy a korrupció elleni harchoz sikerül-e először az emberekben, majd a pártokban szövetségest szerezni, az egy másik kérdés. Most azért gyűjtünk aláírásokat az ellopott fideszes vagyon visszaszerzésére, hogy megszerezzük ezt a társadalmi felhatalmazást. Pár nap alatt több mint tízezren írtak alá. Komolyan gondolja, hogy egy esetleges Fidesz-vereség után autóval, repülővel menekülnek majd az oligarchák? Igen, teljesen elképzelhetőnek tartom. Orbánhoz hasonló vezetők menekültek már az éj leple alatt külföldre. Egy közeli példa: a leváltott oroszbarát ukrán elnök, Viktor Janukovics helikoptert, autót és repülőt is használt a Moszkvába meneküléséhez. Orbán Viktor azt mondta, ha veszít, akkor is az önök nyakán marad még húsz évig. Én azt mondom, várjuk ki a választások végét. Amikor a felcsúti pert először említettem, a Fideszhez nagyon közel álló emberek azt mondták nekem: amin az ellenzéki nyilvánosság szkeptikusan mosolyog, attól a korrupt fideszes nagyurak őszintén félnek. Hiszen sok mindent láttak már, és tudják, hogy mocskos a kezük. Nyomozókkal, az ügyészségen dolgozókkal is beszéltem arról, hogyan lehet megfogni ezeket az embereket. Gyűlnek a bizonyítékok. Hogyan? A Fidesz vezetése tele van jogászokkal, mindent lepapírozhattak. Nekem erről ellentétes információm vannak. 12 év hosszú idő, ezertonnányi papír, számla keletkezett. Hibáztak bőven ők is, egy független igazságszolgáltatás pedig mindent fel fog tárni.  (Az előválasztás miniszterelnök-jelöltjei közül eddig Dobrev Klárával, Jakab Péterrel és Márki-Zay Péterrel készítettünk interjút) 

Helyből távolugrás – Úton az ellenzéki MTI

Kósa András
Publikálás dátuma
2021.06.14. 06:40

Fotó: Népszava / Népszava
Rövidesen elstartolhat az a kezdeményezés, amelynek célja az ellenzéki települési orgánumok összehangolása a kormánypropagandával szemben.
A Gulyás Márton által alapított, a legnagyobb videómegosztón sikerrel futó műsor, a Partizán és a Jobbikhoz kötődő Nemzeti Televízió (N1TV) is stratégiai partnere lehet annak a médiavállalkozásnak, amely az ellenzéki vezetésű önkormányzatok orgánumaira támaszkodik – tudta meg a Népszava. Információink szerint elsősorban azokra a településekre – illetve a helyhatóságok által fenntartott és finanszírozott kiadványokra – építenek, amelyek tagjai a gödöllői polgármester, Gémesi György által vezetett Magyar Önkormányzatok Szövetségének, illetve a 2019-es önkormányzati választások után Karácsony Gergely által létrehozott Szabad Városok Szövetségének.   
Állítólag az ötlet a főpolgármester tanácsadói köréből származik, de Hódmezővásárhely független polgármestere, Márki-Zay Péter is beszélt arról még tavaly februárban, hogy szeretnének „létrehozni egy független hírszolgálatot, amolyan ellenzéki MTI-t”.

A hazai önkormányzatok nagy többsége fenntart valamiféle fórumot, hogy a helyi hírekről, fejlesztésekről, döntésekről beszámoljon a lakosságnak. Ilyenek az ingyenes – rendszerint hetente jelentkező – lapok, lokális hírportálok, de számos helyhatóságnak van külön tévéadása is, amely ha nem is sugároz 24 órában, de a legtöbb kábelszolgáltató csomagjában elérhető. Úgy tudjuk, a kezdeményezés célja, hogy egy kis létszámú központi stáb összehangolja és kiegészítse ezek tartalomszolgáltatását, illetve összegyűjtse azokat egy közös platformon. Az utóbbi egy olyan online „munkafelület”, amin keresztül a csatlakozó médiumok híreket, információkat, tartalmakat oszthatnak meg, tölthetnek le. Ebben az értelemben a projekt már működik is viszonylag kevés résztvevővel, egy forrásunk szerint július közepére szeretnék a teljes fordulatszámot elérni. „A budapesti és nagyvárosi médiabuborékon túl szeretnénk eljutni azokhoz az emberekhez, akiknek a mára a kormányszócsővé vált megyei lapokon és a propagandát nyomató közmédián túl nem sok lehetőségük van másfajta hírekhez jutni” – mondta a kezdeményezés egyik aktora lapunknak.
Mint megtudtuk, a központi stáb egyik vezetője Kövesdi Péter lesz, az Érd Médiacentrum ügyvezető főszerkesztője, lapunk korábbi munkatársa. Megkeresésünkre Kövesdi azt mondta, „valóban felmerült már tavaly az ellenzéki önkormányzatok kommunikációs együttműködésének igénye. Ennek lényege, hogy az ő felületeiken keletkező különféle tartalmakat hogyan lehetne eljuttatni egyrészt az országos médiába, másrészt az ország másik végébe”. Ugyanakkor a Független Hírügynökség egykori vezetője hangsúlyozta, ellenzéki MTI-ről túlzás lenne beszélni, nem akarnak professzionális hírügynökséget építeni, mindössze arról van szó, hogy van igény az önkormányzati médiavilágban létrejövő tartalmak „felhangosítására”. „Másfél éve az érdi helyi médiában dolgozom, így nagyjából tudom, milyen gondokkal küzdenek a helyi lapok, tévék, rádiók, hírportálok, és hogy mennyi értékes információt állítanak elő, amelyeket vétek lenne nem összegyűjteni és továbbadni” – mondta lapunknak Kövesdi.
Megkerestük Gulyás Mártont is, aki azt nyilatkozta, a kezdeményezésről már ő is hallott, bár őket még nem keresték meg.

„Ettől függetlenül beszállnánk, nekünk is érdekünk, hogy a tartalmaink minél szélesebb körben megismerhetőek legyenek. Néhány önkormányzattal már van is megállapodásunk arról, hogy térítésmentesen átvesznek tőlünk anyagokat.” Hasonlóan nyilatkozott Lánczi Richárd, az N1TV főszerkesztője: ők sem zárkóznának el a partnerségtől, de azt mondta, hivatalosan még senki nem kereste meg őket. Felmerült az is, hogy ne csak helyi híreket szolgáltassanak, hanem beszámoljanak az országos vagy nemzetközi közélet fejleményeiről is, amihez jó partner lehetne a Euronews hírcsatorna. „Azt, hogy kifejezetten ellenzéki önkormányzatoknak gyártsunk híradókat vagy egyéb tartalmakat, kizártnak tartom” – mondta lapunknak Kert Attila. Az Euronews budapesti irodavezetője hangsúlyozta, legfeljebb egy műsorszórási megállapodás képzelhető el a csatorna és magyar önkormányzatok között, ilyen már most is van több – akár határon túli magyar – helyi televízióval, például az erdélyi Gyergyó Tévével. Hozzátette, a szerződéseket az érintett önkormányzatok és az Euronews lyoni központja kötheti meg, nem a budapesti iroda. 

„Játékcégek kíméljenek!” - Nagytakarít a BKV

Szalai Anna
Publikálás dátuma
2021.06.14. 06:20

Fotó: Pavel Bogolepov / Népszava
Magasra teszi a lécet a takarítási tenderén a BKV, mert tart a "komolytalan" ajánlatoktól. Ám így szinte csak NER-közeli cégek jöhetnek szóba.
Kényes helyzetbe navigálhatja magát a főváros közlekedési cége nem sokkal a választások előtt. Közel egy éves hezitálás után most jutottak el oda, hogy közbeszerzési eljáráson keressenek takarító cégeket. Igaz, nem is halogathatták tovább: az előző – igen kalandos történetű – szerződés tavaly lejárt, azóta az abban szereplő opcionális lehetőséget koptatják. Könnyen lehet azonban, hogy az új tenderen egy NER-közeli cég lesz a befutó. A jelenlegi szerződést 2017 márciusában írták alá három céggel. A PQS International Kft. már 2008 óta szerződéses partnere a BKV-nak, igaz azóta tulajdonost és nevet váltott, jelenleg Prizma FM Services Kft.-ként működik. (A Prizma-cégcsoport közben a közétkeztetési piac felé is kinyújtotta a csápjait, több fővárosi fideszes kerületnek is ők főznek). A két másik társaság a BBM Budaber Zrt., és a DIG Hungary, utóbbi tulajdonosi körében cégáttéten keresztül korábban Tombor András is megfordult, aki a miniszterelnöki tanácsadó, Habony Árpád baráti körébe tartozik. A BKV eddig 10 milliárd fölötti összeget fizetett a cégek által nyújtott szolgáltatásért. Ám az eredmény nem igazán győzte meg az ellenzéki városvezetés által megbízott új igazgatóság néhány tagját. A BKV 2019 őszén – még a választások előtt – tárgyalásos eljárást indított, amit azonban sok kritika ért a versenyszűkítő pályázati feltételek miatt, így aztán az év novemberében eredménytelennek nyilvánították. Tavaly májusban újra nekifutottak, de ekkor meg a cég igazgatósága dobta vissza az erről szóló előterjesztést. A testület tagjai egyrészt felvetették, hogy a BKV saját maga is elvégezhetné a munkát, hátha olcsóbban kijönnének, másrészt egyetlen nagy értékű tender helyett több kisebb kiírását kérték, azt remélve, hogy így nagyobb lesz a verseny. Ám a cég menedzsmentje szerint a házon belül drága lenne a takarítás, a tender három részre bontását viszont elfogadták. Az igazgatóság a legutóbbi ülésén tárgyalta az új kiírás feltételeit: a döntés értelmében a szóba jövő három takarító céget tárgyalásos eljáráson választják ki.
A Népszava információi szerint három közbeszerzési eljárást indítanak, külön ajánlatot kérnek az autóbusz, a villamos és a metróüzemág telephelyeinek, a járműveinek, valamint az állomások, irodaházak és egyéb létesítmények takarítására. A szerződés időtartama 24 hónap, de további 24 hónappal meghosszabbítható. A korábbi pályázati kiírásokból kiindulva ez a busz üzletág esetében 1200, a villamosoknál valamivel több mint 600, a metrónál 280 járművet, illetve összesen 250 ezer négyzetméternyi telephelyet érint. Erre jön rá az irodaházak és az utasforgalmi területek 800 ezer négyzetméternyi takarítandó felülete. A fő bírálati szempont aligha meglepően az ár lesz. Az előzetes várakozás szerint a becsült ár 12 milliárd fölötti lesz. Bár a konc óriásinak nem mondható, azért szép nagy: vonzó lehet a piacon mozgó nagyhalaknak is. Sőt éppen őket célozza meg a BKV. A három tenderen ugyanis külön-külön is elég magasra tették a bejutási lécet. A jelentkezőktől az előző három évből 800 milliótól 1,5 milliárdig terjedő árbevételt várnak el takarítási szolgáltatásból. Arra a felvetésre, miszerint ez szűkítheti a versenyt, azt a választ adta a cégvezetés, hogy ezzel szeretnék kiszűrni a komolytalan vállalkozókat. „Nincs szükség arra, hogy játékcégek jelentkezzenek, amelyek azután nem tudnak megbirkózni a feladattal” – mondta a menedzsment egyik tagja az igazgatósági ülésen.

Kizárólagos alapon

A nagyobb vállalatok szinte kivétel nélkül NER-közelinek számítanak. A jelentős állami megrendelésekkel bíró, 2019-ben 36 milliárdos bevételt produkáló B+N Referencia Zrt. egykor Simicska Lajos érdekkörébe tartozott, ám később némi vargabetűvel Tombor András üzleti partneréhez, Kis-Szölgyémi Ferenchez került. 2015-ben, illetve tavaly is megnyerték a MÁV takarítási tenderét, ami első körben 11,5 milliárdot, másodikra 18 milliárdot hozott a konyhára. A Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság öt évre szóló karbantartási szerződését tavaly emelték meg 11,47 milliárdra. Legutóbbi nagy dobásuk a 93 állami fenntartású kórház takarítási megbízása: a négy évre szóló szerződés keretösszege 300 milliárd forint. Kis-Szölgyémi Ferenc és a kórházakat felügyelő belügyminiszter között is van kapcsolat: a korábban Pintér Sándor érdekeltségében álló takarítócég, a PFM Zrt. a tárcavezető bizalmát élvező Tasnádi László közreműködésével került a vállalkozóhoz. Bőven teljesíti a BKV-s tender pénzügyi feltételeit a jelenlegi partnerek közül a Prizma FM is, amely tavaly 8,7 milliárdot hozott össze. Határeset a BBM Budaker Zrt., hiszen az elmúlt három évben 1,1-1,3 milliárdos árbevételt produkált, míg a DIG Hungary Kft-nek nincs esélye, hiszen 2019-ben „alig” 500 milliót szedett össze.