Előfizetés

Kína benyomul Európába, Moszkvával közösen mutogatja az izmait - Biden aggódik, Orbánék paríroznak

Szelestey Lajos
Publikálás dátuma
2021.06.14. 10:03

Fotó: WEI JIANSHUN / AFP
Miközben a NATO csúcsértekezletet tart, dübörög az orosz-kínai hadgyakorlat.
A kínai törekvések árnyat vetnek a mai NATO-csúcsértekezletre, amely a szervezet első olyan tanácskozása lesz, amelyen az új amerikai elnök is jelen lesz. Peking ugyanis egyre inkább értésre adja, hogy be akar hatolni a szövetség érdekövezetébe. Ily módon az várható, hogy az ülésről kiadandó közlemény ritka módon figyelmeztetést fogalmaz meg a világ biztonságát fenyegető veszély miatt - közölték diplomaták a Financial Times-szal. Merthogy Kína közös hadgyakorlatokat tart az oroszokkal, katonai támaszpontokat kíván létrehozni Afrikában, és ez nagyon aggasztja Biden elnököt. A német Nemzetközi és Biztonsági Ügyek Intézetének egyik szakértője úgy fogalmazta meg a gondot, hogy Kína benyomul Európába és ezzel valamit csinálni kell. Érdekeltségeket szerzett a földrész kritikus infrastruktúrájában, ideértve kikötőket és telekommunikációs hálózatokat. Hadiflottája már behajózott a Földközi-tengerre, sőt brit források szerint tengeralattjárókat vezényelhet az Atlanti-óceán északi részébe is. De hát Pekingről ismeretes, hogy szereti kipuhatolni, hol vannak a határok. Az a hír járja, hogy Biden keményhangú állásfoglalást szorgalmaz, ám az nem lesz egyszerű. Hiszen például Magyarország szoros viszonyt ápol Pekinggel, ugyanakkor több tagország is ellenzi, hogy a Csendes-óceáni térségében vonultassanak fel haderőket Kína megzabolázására. Viszont az orosz-kínai katonai kooperáció komoly nyugtalanságot vált ki, annál is inkább, mert az már kiterjed rakétavédelmi gyakorlatokra és a belbiztonsági erők kiképzésére is. Egy angol szakértő úgy fogalmazott: nem volna jó, ha a két ország túlságosan is magabiztossá válna. Az Új Amerikai Biztonsági Központ, amely kétpárti agytröszt, arra figyelmeztet, hogy a két hatalom egyesítheti erőit az USA külpolitikájával szemben. Közben hírek szerint a kínaiak már arról tárgyalnak, hogy beszállnak a hamburgi kikötőbe. Ezek az összefonódások megnehezítik, hogy a NATO egységesen lépjen fel. Szintén gátló tényezőnek számítanak a jó kapcsolatok Peking és baráti európai vezetők között.

Védi a környezetet a NATO

Rónay Tamás
Publikálás dátuma
2021.06.14. 09:00

Fotó: Ladjánszki Máté / Népszava
Bezöldül az észak-atlanti szövetség, erről is szó esik a szervezet ma, Brüsszelben esedékes csúcstalálkozóján. Ennek oka azonban nem csak a környezetvédelem: az elrettentő erő is hatékonyabb lehet.
Mi köze van a NATO-nak a környezetvédelemhez? Látszólag nem sok, hiszen az észak-atlanti szervezet védelmi szövetség, amelynek céljait aligha változtatja meg az a tény, hogy a Föld átlaghőmérséklete folyamatosan emelkedik. Ugyanakkor az éghajlatváltozás valójában a biztonságot is befolyásolja, állapítja meg a Frankfurter Allgemeine Zeitung. Az északi-sarkvidéki jég olvadásával az erőforrásokért és a tengeri útvonalakért folytatott geostratégiai verseny is kiéleződik. A Száhel-övezetben uralkodó szárazság révén felgyorsulhat az Európába irányuló migráció, sőt, a szélsőséges klímaviszonyok miatti elszegényedés az iszlám szélsőségesek okozta veszélyt is növelheti. Ez is azt mutatja: minden mindennel összefügg.
Az egyes országokban a katonaság a klímaváltozás okozta természeti katasztrófák felszámolásában is fontos szerepet játszanak. 2013-ban például, amikor Németországban kiöntött medréből az Elba és példátlan katasztrófa fenyegetett, a Bundeswehr történelmének legnagyobb humanitárius misszióját hajtotta végre.

Mindezek alapján Jens Stoltenberg NATO-főtitkár az éghajlatváltozást a szövetség egyik központi kérdésévé tette. Ez pedig kiemelt szerepet játszik a hétfőn, Brüsszelben megrendezendő NATO-csúcson. A tagállamok állam- és kormányfői új stratégiai koncepcióról rendelkeznek, és úgynevezett „éghajlatpolitikai cselekvési tervet” fogadnak el. Ez új korszak kezdetét jelenti az észak-atlanti szövetség életében, hiszen a NATO aktívan kíván hozzájárulni a széndioxid-kibocsátás csökkentéséhez, miközben alkalmazkodni próbál az éghajlatváltozáshoz. Abban, hogy a klímavédelem ennyire előtérbe került a szövetség számára, Stoltenberg személyének is komoly szerepe van, hiszen voltaképpen a téma szakértőjének nevezhetjük. Még a kilencvenes évek elején ugyanis környezetvédelmi államtitkár volt Gro Harlem Brundtland akkori oslói kabinetjében. Később ugyan kereskedelmi- és energiaügyi-, majd pénzügyminiszter lett, de norvég kormányfőként (2000-2001, illetve 2005-2013 között) sem lett hűtlen a klímavédelem témaköréhez. Olyannyira, hogy mielőtt 2014-ben NATO-főtitkárrá tették volna meg, rövid ideig az ENSZ éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottjává avanzsálták. Stoltenberg már az elmúlt év szeptemberében a szövetség napirendjére tűzte a klímavédelem kérdését, s törekvéseit Németország és Franciaország is támogatta, de a NATO-ban nem volt egyöntetű a lelkesedés a tervei iránt. Mint a FAZ írja, a szervezet keleti országai ingerülten reagáltak. Attól tartottak, hogy a kérdés eltereli a figyelmet a valódi veszélyről, méghozzá Oroszországról. Egyes államok ambiciózus klímavédelmi célokat követeltek a hadsereg számára. Mások ezt dühösen fogadták, mi szükség erre, ha még a párizsi klímaegyezmény sem ír elő ilyen célokat az egyes ágazatok számára? Miért tenné ezt a NATO? A kérdés addig hipotetikusnak számított, amíg Donald Trump volt az Egyesült Államok elnöke. Ő ugyanis finoman fogalmazva sosem volt a környezetvédelem élharcosa, így úgyis keresztbe tett volna minden ilyen jellegű kezdeményezésnek. A helyzet azonban gyökeresen megváltozott azután, hogy Joe Biden költözhetett a Fehér Házba, egyik első intézkedéseként az Egyesült Államok visszatért a párizsi megállapodáshoz. Az amerikai védelmi ipar már dolgozik az innovatív megoldásokon.
Az egész téma tehát nagy lendületet kapott, és a NATO kompromisszumos megoldást talált. Nem ír elő kibocsátási célokat a tagállamoknak, de saját személyzetére, hadgyakorlataira és küldetéseire igen. Stoltenberg a jövő évi csúcstalálkozóig konkrét javaslatot akar kidolgozni erre vonatkozóan. „Természetesen senki sem akadályozza meg az országokat abban, hogy maguk is ambiciózus célokat tűzzenek ki maguk elé” – hangoztatta egy NATO-tisztviselő.

A szövetségnek azonban először is tudnia kell, hogy mennyi károsanyagot bocsát ki. Ezt eddig sosem rögzítették minden részletre kiterjedően. Csak arról vannak (nem nyilvános) adatok, hogy az egyes országok mennyi energiát fogyasztanak évente, ezek az 1970-es évek óta állnak rendelkezésre. A NATO-egy illetékese a hadsereg részesedését az összes károsanyag kibocsátásból egy-két százalékra becsüli. Ez megegyezne a gazdasági teljesítmény azon részével, amelyet a nemzetek a védelemre költenek. A Brown Egyetem egy 2019-es tanulmányában az amerikai hadsereg karbonlábnyomát vizsgálta. A tanulmány szerint 2017-ben összesen 59 millió tonna széndioxidot bocsátott ki. Ez a légkörbe évente került mennyiség mintegy 1,2 százaléka, ami nagyjából Svédország kibocsátásának felel meg. A NATO szakértőinek most az lesz a feladata, hogy kidolgozzák saját számítási módszerüket. A cél természetesen a kibocsátás mérhető csökkentése. Ez vonatkozik a laktanyák általános energiafogyasztására, de különösen a katonai felszerelésekre, amelyeknek hatalmas mennyiségű üzemanyagra van szükségük. Egy Leopard 2 harckocsi például 340 liter gázolajat fogyaszt 100 kilométerenként. Egy Eurofighter percenként 160 kilogramm kerozint éget el. Bár a közeljövőben nem lesznek napelemes tartályok, a fedélzeti elektronika egy részét napenergiával lehetne működtetni. Az amerikai hadiipari gyártók már tesztelik a bioüzemanyagot a vadászgépekben, de egyelőre csak kis mennyiségben. A brit kormány célul tűzte ki, hogy a katonai üzemanyag-fogyasztás felének megújuló forrásokból kell származnia.
A NATO „bezöldülésének” azonban nem kizárólag környezetvédelmi okai vannak. Az ilyen fejlesztésekkel a fegyverrendszerek hatótávolsága növekedne, ha az egyes eszközök képesek lennének önállóan energiát elnyelni menet közben.

A NATO a legnagyobb kihívást az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásban látja. Erre már most is szükség van. Tavaly nyáron a hőmérséklet Bagdadban elérte az 50 Celsius-fokot, ami megnehezítette a NATO kiképzési misszióit. 

Szijjártó mindent megígért a NATO-nak: Koszovóba vakcinát viszünk, délre és keletre lélegeztetőgépet

MTI
Publikálás dátuma
2021.06.14. 07:42

Fotó: Facebook/Szijjártó Péter
A külgazdasági és külügyminiszter szerint három év múlva hazánk költségvetésének két százalékát költi majd honvédelemre.
Magyarország a katonai jelenlétét Koszovóban 500 főre növeli, továbbá vállalja a KFOR állományának koronavírus elleni beoltását is. Ezzel párhuzamosan a NATO a járvány enyhítésére létrehozott alapon keresztül több keleti és déli partner számára is lélegeztetőgépeket biztosít – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap, fél nappal az észak-atlanti szerződés tagállamai vezetőinek csúcstalálkozója előtt. Mint mondta, ezzel hazánk olyan jelentős szerepet vállal a NATO működésében, amilyenre ezidáig nem került sor:
„Idén novemberben Magyarország veszi át a NATO legnagyobb szárazföldi művelete, a KFOR parancsnokságát Koszovóban, jövőre pedig ismét a vezető nemzet lesz a balti államok légtérvédelmében, miközben ellátja keleti és déli partnereit az egészségügyi védekezéshez szükséges legfontosabb eszközökkel.”

A magyar diplomácia vezetője közölte: a 2014-es walesi NATO-csúcson tett kötelezettségvállalásainknak eleget téve, legkésőbb 2024-re költségvetésünk 2 százalékát fordítjuk majd védelmi kiadásokra. Ez idén 1,6 százalék volt, jövőre 1,87 százalék lesz. Szijjártó Péter szerint a walesi csúcs másik kötelezettségvállalását, amely azt irányozza elő, hogy a védelmi kiadásokon belül 20 százalék a fejlesztésekre vonatkozzon, Magyarország már öt évvel a határidő előtt elkezdte teljesíteni.
„A változások komoly biztonsági aspektusokkal rendelkeznek, ezért a NATO egy új stratégiai koncepciótervét, a NATO 2030-at Magyarország is támogatja”

– utalt Szijjártó Péter a világjárvány nyomán átalakuló politikai és gazdasági viszonyrendszerekre.