Eljönnek az álmainkért is

Negyven alváskutató írta alá azt a levelet, amelyben az álmokban való hirdetések szabályozására hívnak fel, ugyanis egyre több cég kísérletezik olyan technikákkal, amelyek alkalmasak lehetnek arra, hogy tudtuk nélkül befolyásolják azt.

„Az álmok létrehozásával való hirdetés nem tréfás trükk, hanem ingoványos talaj, valódi következményekkel. Az álmaink nem lehetnek céges hirdetések játszóterei” – áll az alváskutatók nyílt levelében. Az álmok reklámozásra való felhasználása ellen azért szólaltak fel a tudósok, mert olyan cégek, mint az Xbox számítógépes játékgyártó, a Coors sörgyár és a Burger King kutatókkal azon dolgoznak, hogy irányítsák a fogyasztóik álmait hang- és videóklipeken keresztül. A technológia valóban tudományos alapokon nyugszik, neve is van Targeted Dreams Incubation (TDC), azaz célzott álmok létrehozása.

Az álmok létrejöttének irányítására hangokkal, képekkel más érzékszervekre való hatással több évezrede folynak kísérletek. Már az ókorban is foglalkoztak azzal az emberek, hogy kiterveljenek rituálékat, technikákat arra, hogy az álmaikat megváltoztassák: meditáció, festés, imák, még droghasználat is szerepelt az eszközök között – olvasható a Science magazinban. A modern tudomány az agyhullámok vizsgálata során felfedezte a REM-fázist (gyors szemmozgás-szakaszt): alvásunk során ilyenkor látunk álomképeket. Azt is kiderítették, hogy külső ingerek, hangok, szagok, fények, beszéd igenis hatással vannak álmainkra. Ebben az évben a tudósoknak sikerült kommunikálniuk „ébren álmodókkal”, emberekkel, akik tudatuknál vannak álmodás közben: sikerült válaszokat kapniuk tőlük, matekpéldákat megoldatni velük alvás közben.

„Az emberek különösen ki vannak téve a külső befolyásolásoknak, amikor alszanak” – mondta Adam Haar gondolkodáskutató, a Massachusettsi Műszaki Egyetem PhD-re készülő hallgatója, a levél társszerzője. Haar feltalált egy kesztyűt, egy ujjakra húzható érzékelő szerkezetet, amellyel nyomon követhetők az álomminták, sőt bizonyosfajta álmok előidézhetők hangjelekkel speciális témákról az alvás a megfelelő szakaszában. Haar elmondta, több vállalattal is kapcsolatba lépett az elmúlt években, a Microsofttal és két repülőtársasággal, hogy segítsék álomlétrehozó projektjét, de hirdetési kampányokban nem kívánt részt venni. Deirdre Barrett, a Harvard Egyetem alváskutatója, szintén felkeltette a cégek figyelmét még 1993-ban. 66 hallgatót kért meg arra, hogy találjanak valamilyen tudományos problémát, írják le, és gondoljanak rá egy hétig minden este elalvás előtt. A végén az alanyok csaknem fele mondta, hogy a feladattal álmodott. Hasonló témájú cikk jelent meg 2000-ben a Science-ben, ebben harvardi neurológusok arról írnak, megkértek embereket, három napig néhány órát játsszanak a Tetris komputeres játékkal: utána az alanyok 60 százaléka jelentette, hogy a játékkal álmodott.

Nemrégiben Barrett tárgyalt a Coors sörgyárral egy online hirdetési kampányról. Instrukciói nyomán 18 ember elalvás előtt egy 90 másodperces videót nézett meg, amelyben vízesés, hegyek (ezek láthatók a cég logóján) és Coors sörök voltak. Amikor a REM-fázisban, vagyis álmodás közben felkeltették őket, öten mondták azt sörről vagy szénsavas üdítőről álmodtak. Barrett elmondása szerint ez nem tekinthető valódi kísérletnek, és úgy gondolja, hogy kicsi a gyakorlati hatása. „Természetesen lehet hirdetéseket játszani alvó embereknek, de hogy ennek mekkora a hatása, arra nagyon kevés bizonyíték van. Az álomlétrehozás nem tűnik túl költséghatékonynak, összehasonlítva a hagyományos hirdetési módszerekkel” – jegyezte meg. Ez viszont nem jelenti azt, a későbbiekben ez ne változhatna meg, mondta Antonio Zadra, a Montreali Egyetem álomkutatója.

A levélírók szerint, mivel nincs szabályozva, mit lehet tenni álombeli hirdetések címén, a cégek egy napon használhatnak olyan intelligens hangszórókat, mint az Alexa, hogy észleljék az emberek alvási szakaszait, és olyan hangokat játszanak le, amelyek befolyásolhatják álmaikat és viselkedésüket. "Könnyű elképzelni egy olyan világot, amelyben az intelligens hangszórók - jelenleg 40 millió amerikai a hálószobájukban vannak - passzív, öntudatlan éjszakai hirdetések eszközévé válnak, engedélyünkkel vagy anélkül".

Dennis Hirsch, a jogi és adatvédelmi szakértő úgy gondolja, hogy az Egyesült Államok Szövetségi Kereskedelmi Bizottságának törvénye, amely megtiltja a megtévesztő reklámot „bármilyen médiumban”, már alkalmazható az ilyenfajta, álombeli hirdetésekre is. Tore Nielsen, a Monterali Egyetem alváskutatója nem írta alá a levelet, véleménye szerint így nem lehet befolyásolni embereket. Szerinte ez csak akkor történhet meg, ha az emberek tudatában vannak a módszernek, hajlandók elfogadni azt, éppen úgy, ahogyan véleménye szerint nem lehet akarata ellenére hipnotizálni senkit.