Előfizetés

Négy héttel elhalasztják a brit nyitást

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.14. 20:23

Fotó: JONATHAN BUCKMASTER / AFP
A kormány az indiai, vagyis a delta vírusvariáns terjedése miatt döntött arról, hogy későbbre tolják a korlátozások teljes körű feloldását.
Az eredetileg tervezett jövő hétfői időponthoz képest négy héttel későbbre, július 19-re halasztotta a brit kormány a koronavírus-járvány megfékezésére elrendelt korlátozások teljes körű feloldását a delta nevű vírusvariáns terjedése miatt – jelentette be hétfő este Boris Johnson brit miniszterelnök. Johnson a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján hangsúlyozta: a rendelkezésre álló tudományos adatok alapján bízik abban, hogy nem lesz szükség a még érvényben lévő néhány korlátozás feloldásának négy hétnél hosszabb halasztására. Kiemelte: egyértelmű, hogy a koronavírus elleni oltások hatékonyak, és az oltási kampány puszta kiterjedésének köszönhetően az ország most összehasonlíthatatlanul jobb helyzetben van, mint a korábbi fertőzési hullámok idején.
– Több millióan azonban még nem részesültek az oltásban, ezért most egy kicsit fel kell engedni a gázpedált

– fogalmazott a brit kormányfő.

A szigetországban az átoltottság jelenleg már 60 százalék feletti, és az ország 80 százaléka már legalább egy oltást kapott. Ennek ellenére a brit miniszterelnök már múlt pénteken nagyon-nagyon aggasztónak nevezte a koronavírus indiai, új nevén delta variánsát. Múlt héten arról beszélt, hogy az indiai variáns fertőzőképesebb, és az is látható, hogy a fertőzési esetszámok emelkednek és a kórházi ellátás szintje is emelkedik. Ebben a cikkünkben foglalkoztunk azzal, hogy a brit kormányfőt ellentmondásos tanácsokkal látják el, hiszen az egyik oldalon az óvatos tudományos és közegészségügyi szakértők a korlátozások feloldásának késleltetését nyomják, míg a gazdasági megélénkülést szorgalmazó gazdasági és üzleti élet a szigorítások eltörlését sürgeti. 

Ismét azt bizonygatja az elfogott fehérorosz újságíró, hogy jól van

MTI-Népszava
Publikálás dátuma
2021.06.14. 19:43
Raman Prataszevics
Fotó: TELEGRAM@ZHELTYESLIVY / AFP
Közölte, hogy tisztában van azzal, mekkora kárt okozott az államnak, és tiszteli Lukasenkát, mint embert.
Megjelent hétfőn a fehérorosz külügyminisztérium sajtótájékoztatóján a májusban őrizetbe vett Raman Prataszevics fehérorosz ellenzéki újságíró, és a sajtó jelen lévő képviselőinek azt mondta, hogy jól érzi magát, senki se bántalmazta – erről számolt be a rigai székhelyű, orosz nyelvű Meduza hírportál. A Fehéroroszországban szélsőségesnek nyilvánított NEXTA Telegram-csatorna 26 éves volt főszerkesztője az újságírói kérdésekre, hogy bántották és kínozták-e az előzetes őrizetben, azt válaszolta, hogy „kitűnően érzi magát, nagyszerű hangulatban van, nincs oka panaszra”.
– Senki se bántott, egy ujjal se értek hozzám. Kérem, hogy kevesebb pletykát és találgatást terjesszenek az egészségi állapotomról. Anya, apa, ne aggódjatok. Tényleg minden rendben van

– mondta.

Prataszevics kijelentette, hogy „senki se kényszerítette együttműködésre a nyomozóhatóságokkal”.
– Ez az én személyes választásom. Tudatában vagyok annak, hogy mekkora kárt okoztam az államnak

– mondta.

Az újságíró hozzátette: soha nem lenne Aljakszandr Lukasenka fehérorosz elnök támogatója, de „tiszteli őt, mint embert, akinek sikerült hatalmon maradnia a 2020-as ellenzéki tüntetések után is”. A fehérorosz nemzeti sajtóközpont által interneten élőben közvetített sajtótájékoztatón egyesek kétségbe vonták Prataszevics kijelentéseinek hitelességét, például a BBC újságírói tiltakozásul elhagyták a termet. A fehérorosz hatóságok május 23-án vették őrizetbe Prataszevicset és orosz állampolgárságú barátnőjét, Szofija Szapegát, miután bombafenyegetésre hivatkozva minszki leszállásra kényszerítették a Ryanair ír légitársaság Athén-Vilnius járatát, amelyen utaztak. Az őrizetbe vétel nemzetközi felháborodást váltott ki, és újabb szankciókat jelentettek be miatta Fehéroroszország ellen. Az Interfax orosz hírügynökség beszámolója szerint szintén hétfőn egy minszki bíróság elutasította Szofija Szapega fellebbezését az őrizetbe vétele ellen. Védője, Aljakszandr Filanovics a fejlemény kapcsán elmondta, hogy a döntés ellen további fellebbezést nyújtanak be. Filanovics közölte továbbá, hogy védencét két ügyben vádolják, de ezeket nem árulhatja el titoktartási kötelezettségei miatt. Dzmitrij Hara, a fehérorosz Nyomozó Bizottság (SZK) vezetője mindazonáltal később egy sajtótájékoztatón elmondta: Szapegát társadalmi viszály szításával vádolják, valamint a közrendet súlyosan sértő tömeges megmozdulások szervezésével. Prataszevics közvetlenül letartóztatása után egy nappal is megjelent már az állami médiában. A börtönben készült videóban gyorsan és monoton hangon beszélt. Ebben bevallotta, hogy tömeges zavargásokat szervezett. Lengyelországban élő szülei ugyanakkor úgy látták, a vallomás kényszerített volt. Később egy egyórás dokumentumfilmben beszélt arról, hogy egy ismeretlen társa csőbe húzhatta. Az egész műsor egyébként azt a hatalomnak kedvező narratívát kívánta erősíteni, amely szerint a hatóságok nem is tudták, hogy Raman Prataszevics azon a járaton tartózkodik, amelyet egy hamis bombafenyegetés ürügyén leszállítottak Minszkben. 

Bye-bye Bibi, de most jön a neheze

Rostoványi András
Publikálás dátuma
2021.06.14. 19:35

Fotó: EMMANUEL DUNAND / AFP or licensors
Megkezdhette munkáját a szélsőjobboldali Naftali Bennett kormányfő és a centrista Jair Lapid alternatív miniszterelnök vezette sokszínű izraeli egységkormány, miután békésen, ám a demokráciához méltatlan módon végbement a korszakos hatalomváltás.
A miniszterelnöki bársonyszékétől 12 év után megfosztott Benjamin “Bibi” Netanjahu rácáfolt azokra a publicisztikákra, miszerint Donald Trump példáját idézve az államhatalommal szembeni lázadást akar szítani. A korrupcióval vádolt politikus és szövetségesei minden gesztust elkerültek, ami legitimációt kölcsönözhetne az új kabinetnek, viszont minden lehetőséget megragadtak, hogy aláássák annak a tekintélyét. Vasárnap a knesszetben folyamatos hangzavarral akadályozták Bennett beszédét, még akkor is szavába vágtak, amikor Netanjahu érdemeit méltatta. Az új egységkormány által 60:59 arányban megnyert bizalmi szavazást követően a leköszönő miniszterelnök még kezet rázott utódjával, ám elmaradt az ilyenkor szokásos ünnepélyes hatalomátadás, Bibi csak zárt ajtók mögött volt hajlandó találkozni Bennettel. A leváltott kormány más tagjai is sértődötten adták át hivatalukat. Az ultraortodox Jakov Licman lakhatási miniszter például úgy fogalmazott, hogy “a Tórában fellelhető összes átok érvényes az új kormányra”, bár azért “személyes jóbarátként” szerencsét kívánt utódjának, a jobboldali Zeév Elkinnek. Netanjahu nem titkoltan abban bízik, hogy a sokszínű - az ideológiai szélsőjobbtól egészen a baloldalig terjedő, még egy iszlamista arab pártot is sorai között tudó - nyolcpárti kormánykoalíció hamar felbomlik. Az ellenzék újdonsült vezére azt ígérte, hogy nap, mint nap küzdeni fog a Bennett-Lapid kabinet ellen, amelyet a “veszélyes”, “gonosz” és “baloldali” jelzőkkel illetett. Egyúttal vasfegyelemre utasította megmaradt szövetségeseit, és óva intette őket a belharcoktól. Az egység hangoztatásával alighanem a személye körüli potenciális vitáknak akarta elejét venni. A most ellenzékbe szorult pártok egyik-másik politikusa már felvette, hogy Netanjahu nélkül talán lett volna esély egy teljesen konzervatív kormányra. Előbb-utóbb azt is felismerhetik, hogy az ex-miniszterelnök előtérben maradása Bennett malmára hajtja vizet, hiszen könnyebb egyben tartani a Bibi leváltására szerveződött, amúgy azonban törékeny koalíciót, ha az alternatíva az érintett hatalomba való visszatérése. Az egységkormány egységét mindenesetre már kedden próbára teheti az izraeli nacionalisták tervezett zászlós felvonulása Jeruzsálemben. A palesztin mozgalmak provokációnak minősítették a demonstrációt, amely az arabok lakta városrészeken is keresztülmenne. Az iszlamista Hamász azzal fenyegetett, hogy májushoz hasonlóan most is rakétatámadásokat hajtanak végre, ha a hatóságok nem akadályozzák meg a megmozdulást. A gázai konfliktus esetleges kiújulása viszont azonnal súlyos kihívás elé állítaná Bennettet, akinek egyszerre kell megfelelnie kemény fellépést elváró jobboldali szavazóinak és a humánus megoldást szorgalmazó baloldali, illetve arab koalíciós partnereinek.