Jobboldali stratégia a kisebbségből kormányzásra

Nem mindennapi eset, hogy liberális politikusok sürgessék egy velük azonos ideológiai platformon álló legfelsőbb bírósági tag lemondását, de az Egyesült Államokban most ez is előfordult.

Ráadásul nem is azért, mert Stephen Breyer valami hibát követett volna el. A 82 esztendős bírónak azért kellene sürgősen távoznia, hogy Joe Biden addig jelölhessen valakit a helyére, amíg még van esély annak szenátusi elfogadására. A többségük 2022-es visszavételére készülő republikánusok ugyanis világossá tették, hogy ha rajtuk múlik, akkor Biden egyetlen bírói jelölését se engedik át. Sőt, a többi demokrata párti elnökkel is ugyanígy bánnának a jövőben.

A Mitch McConnell republikánus szenátusi frakcióvezető nevéhez fűződő stratégia arra irányul, hogy a jobboldal kisebbségi pozícióból is tartósan ráerőltethesse akaratát a többségre olyan fontos társadalmi kérdésekben, mint a fegyvertartás, a családtervezés, a egészségbiztosítás vagy az adópolitika. A demográfiai és társadalmi folyamatok miatt az amerikai elnökválasztásokon belátható időn belül a baloldali-liberális jelöltek lesznek az esélyesebbek. Választóik zöme azonban jórészt a két partvidéken és a nagyvárosokban összpontosul, a belső, vidékies államok konzervatív szavazói pedig ahhoz még elegen lehetnek, hogy a szenátust és esetleg a képviselőházat is a republikánusoknak adják, ami jelentősen korlátozná az elnöki végrehajtó hatalom lehetőségeit.

Az amerikai hatalommegosztás értelmében a legfelsőbb bíróság tagjait és a szövetségi bírókat az elnök jelöli és a szenátus hagyja jóvá. Barack Obama mandátumának utolsó két évében az akkor a szenátusi többséget vezető McConnell még csak naprendre sem volt hajlandó venni az elnök jelöléseit az önkéntes nyugdíjba vonulás vagy haláleset miatt megüresedett posztokra. A konzervatív Antonin Scalia legfelsőbb bíró halálát követően Obama hiába jelölt köztiszteletben álló, középutas bírát a mostani igazságügyi miniszter, Merrick Garland személyében, McConnell üresen tartotta a helyet, amíg Donald Trump nem jelölhetett egy konzervatív bírát. Amikor pedig a liberális Ruth Bader Ginsburg tavaly nem sokkal a választások előtt meghalt, a republikánusok viharos gyorsasággal áterőltették Amy Coney Barrettet. Az így már megbízhatóan, 6:3 arányban konzervatív többségű testület a következő napokban egy sor fontos, mindenki életét érintő ügyben (például az Obamacare néven emlegetett egészségbiztosítási rendszert illetően) hozhat döntést. Hogy a bírák ne tévedjenek, a republikánusok „a bíróság barátaiként” fellépve gondosan megmondják nekik, mit várnak el tőlük.

A helyzet azonban a Demokrata Párt és választói szempontjából még ennél is sokkal rosszabb. Az országban összesen 890 szövetségi bírói hely van. McConnell taktikázásának köszönhetően Donald Trump négy év alatt 234-et is betölthetett. Most ezek a bírók ítélkezhetnek rengeteg választójogi és egyéb ügyben – egyikük például nemrégiben hatályon kívül helyezte a nagy tűzerejű támadó fegyverek adásvételét tiltó kaliforniai törvényt.

Így lehetséges, hogy demokrata párti politikusok lemondásra noszogatják az általuk amúgy tisztelt Stephen Breyert. Az 50:50 arányban megosztott szenátusban bármikor bekövetkezhet az erőviszonyokat befolyásoló esemény.