törvény;melegjogok;

2021-06-17 06:20:00

Össztűz a kormányra – Már csak Áderben bízhatnak

Több százan gyűltek össze a köztársasági elnök hivatala előtt az kérve Áder János államfőtől, hogy ne írja alá a melegjogokat orosz mintára csorbító jogszabályt.

„A szeretet erősebb a gyűlöletnél – mutassuk meg Áder Jánosnak is!” – ezzel hirdetett demonstrációt a Háttér Társaság, az Amnesty International Magyarország és hat magánember a köztársasági elnök hivatala elé szerda délutánra. A rendezők – akiknek invitálására több százan vonultak a Sándor palotához – abban bíztak: személyes sorsok és az érintetteket segítő mentorok, programok bemutatásával arra tudják ösztönözni Áder János államfőt, hogy megfontolja a kedden elfogadott, hazai és nemzetközi tiltakozást kiváltó törvénymódosító csomag aláírását.

Mint arról többször írtunk, a módosítás eredendően a pedofil bűncselekményeket elkövetőinek nyilvántartását írta elő, de végül – egy kormánypárti kiegészítés nyomán – a melegjogokat is durván csorbítja. Mint arról már többször írtunk, a pedofiltörvényhez kapcsolt melegellenes módosítás orosz mintára betiltja az LMBTQI (leszbikus, meleg, biszexuális, transznemű, queer, interszex) témájú oktatási programokat és társadalmi célú reklámokat is a közoktatási intézményekben, súlyosan korlátozva a szólásszabadságot és a gyermekjogokat. A jogszabály megtiltja a 18 éven aluliak számára a homoszexualitás és a nemváltás népszerűsítését és megjelenítését is, így tilos lesz elérhetővé tenni számukra pornográf, valamint bármilyen olyan tartalmat, így akár reklámot, filmet, felvilágosító előadást, melyek öncélúan ábrázolják a szexualitást, vagy a születési nemnek megfelelő önazonosságtól való eltérést, illetve „népszerűsítik” a homoszexualitást. A törvény alapján az általános és középiskolákban csak olyan szervezet tarthat a jövőben szexuális felvilágosítást, amelyet egy állami szerv nyilvántartásba vett.

– Vagyis hiába működik teljesen legális, bejegyzett egyesületi formában egy szervezet, külön regisztrálnia kell majd egy nyilvántartásba, hogy engedélyt kapjon – magyarázta lapunknak Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője. – Azt még nem lehet tudni, kik és milyen szempontok alapján döntenek a regisztrációról, de nincsenek illúzióink: a különféle melegjogi és más, hasonló témával foglalkozó szervezetek egyszerűen nem kapnak majd regisztrációt.

A törvénymódosítás szerteágazó hatásainak illusztrálása Dombos Tamás példaként említette azt:

– Jogilag az iskolákban a népszerűsítés, a médiában a megjelenítés korlátozott. Utóbbi azt is jelentheti, hogy a Budapest Pride-ról este tíz óra előtt nem számolhat be a sajtó, vagyis nem kaphat nyilvánosságot. A Pride ugyan elvileg a gyülekezési törvény hatálya alá tartozik, de az már más kérdés, hogy ha kihirdetik a törvényt, akkor mit lép majd a rendőrség.

A jogszabállyal kapcsolatban több melegekkel foglalkozó civil szervezet jelezte már, polgári engedetlenség keretében folytatni fogja korábbi felvilágosító munkáját. Dombos Tamás úgy vélekedett erről:

– Az ilyen programoknak sokszor tényleg életmentő a szerepük, és persze óriási a pedagógusok felelőssége is. Szerencsére közülük sokan átérzik ezt, rengeteg támogató üzenetet kaptunk tanároktól, illetve gyermekvédelmi szakemberektől, s jelezték, továbbra is igényelnék az együttműködést. Más kérdés, a valóságban ezt majd mennyire tehetik meg, hiszen közalkalmazottként kiszolgáltatottak az államnak.

– Eddig sem népszerűsítette senki ezeket a témákat az iskolában, csak felvilágosítást, érzékenyítést tartottak erről – mondta Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője. – Nem is lehet tudni, mit ért népszerűsítésén a kormány. Így az is kérdéses, hogy az iskolapszichológus honnan fogja tudni, mikor lépi át a határt a két meghatározás között, amikor egy érintett gyerekkel, vagy annak osztályával beszél. Vagy egy osztályfőnök vajon mer majd érzékenyítő előadást tartani a diákjainak egyik társuk helyzetéről, ha közben ott lebeg a feje felett, hogy otthon valamelyik gyerek elmeséli, miről volt szó órán, s a szülők feljelentik a tankerületnél?

A PDSZ ügyvivője megjegyezte, ezzel szinte teljesen ellehetetlenítik az érzékenyítő foglalkozásokat az intézményekben, pedig a köznevelési törvény 2019-es módosítása óta már eddig is sok akadállyal kellett megküzdeni. A két évvel ezelőtti változás ugyanis kimondta: ha az alaptörvénnyel ellentétes állítások hangoznak el egy előadásban, az igazgatón számon lehet kérni akár egy évre visszamenően is.

– Ez egészült ki most azzal, hogy szabálysértési eljárás is indulhat az intézményvezetők ellen. Pedig nagy az igény az ilyen előadásokra – tette hozzá Nagy Erzsébet, és példaként azt említette: – Felmérések mutatják, éppen az érzékenyítő foglalkozásoknak köszönhetően a mai 30 alatti korosztály sokkal toleránsabb, mint a szüleiké. Ráadásul most az iskoláknak is megkötik a kezét: egy a valamilyen másságáért a társát terrorizáló gyerekkel szemben a rávezetés helyett megint csak a tiltás, a fegyelmezés marad a pedagógusok kezében, ami pedig minden, csak nem nevelés.

Nem a civilek viszik be a témát az iskolákba

Az LMBTQI társadalom tagjainak 69-85 százaléka már 18 éves kora előtt tisztában volt identitásával, derült ki a Republikon Intézetnek az Európai Unió Alapjogi Ügynöksége felmérése alapján készült elemzéséből. A magyar megkérdezettek 69 százaléka nyilatkozott úgy, hogy felnőtt kora előtt tudatosult benne mássága, viszont csak bő harmaduk mert erről 18 évnél fiatalabban beszélni. Az elemzés megállapítja: az LMBTQI identitás nem külső befolyás vagy „divathullám” függvénye, nem a civil szervezetek viszik be a témát az oktatási intézményekbe, hanem az a diákokon keresztül már eredendően jelen van. Ráadásul sok esetben negatívumként jelenik meg: a felmérés szerint Magyarországon az LMBTQI emberek 44 százalékát nevették ki csúfolták, sértegették és fenyegették az iskolában identitása miatt – ez nagyjából az uniós átlag. Ha azonban a jövőben nem lehet beszélni a homoszexualitásról a közoktatási intézményekben, akkor nincs is remény a pozitív változásra. Még rosszabb a helyzet a kabinet szerepének megítélésében: míg az EU-átlagban a megkérdezettek 68 százaléka látja úgy, hogy kormányuk nem megfelelően reagál az LMBTQI emberek biztonsággal kapcsolatos igényeire, addig Magyarországon ez az arány 95 százalék – ennél csak Lengyelországban rosszabb a helyzet.

Méhkasba nyúltak Orbánék

Egyre nagyobb a nemzetközi visszhangja a szexuális kisebbségeket és nemi rétegeket diszkrimináló törvénynek, amelyet a Fidesz-KDNP a Jobbik támogatásával szerdán fogadott el a parlamentben. Michael Roth a német külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere „teljes szolidaritásáról és támogatásáról biztosította az LMBTIQ embereket Magyarországon”, és úgy vélte, „ez a törvény ellentétes mindazzal, amit közös európai értékeinknek tekintünk”. Hasonlóan fogalmazott az osztrák kormány uniós ügyekkel foglalkozó minisztere. Karoline Edtstadler azt mondta, Európa azért egyesült, hogy ne lehessen semmiféle diszkrimináció.

A magyarországi diplomáciai képviseletek közül egyelőre csak az amerikai szólalt meg, közleményükben azt írták „az Amerikai Nagykövetség mély aggodalmát fejezi ki a parlament által elfogadott törvény LMBTQI-ellenes részei miatt. Az Egyesült Államok szerint a kormányok kötelessége a szólásszabadság előmozdítása és az emberi jogok védelme, beleértve az LMBTQI+ közösség jogait is. Ahogy Joe Biden amerikai elnök az LMBTQI+ jogvédők felé a Pride-hónap alkalmából június 1-én tett nyilatkozatában fogalmazott: "látunk titeket, támogatunk titeket, és inspiráló a teljes egyenlőség elérése érdekében mutatott bátorságotok”.

Az Európai Parlament Magyarország ügyében illetékes jelentéstevője azt nyilatkozta, hogy a törvény sérti az európai értékeket és a gyerekek védelme ürügyén az LMBTQI-jogokat támadják. Gwendoline Delbos-Corfield arra szólította fel a tagállamokat, hogy vonják kérdőre a magyar kormányt jövő kedden a tagállamok Európa-ügyi minisztereinek tanácskozásán, amelynek témája éppen a jogállam lesz. Clément Beaune, Franciaország európai ügyekért felelős államtitkára a 24.hu-nak hangsúlyozta az Általános Ügyek Tanácsa a jövő héten foglalkozhat a törvénnyel. Beaune szerint két dolgot lehet tenni: az egyik a politikai nyomás, amelyet nem érdemes elhanyagolni, mert ahhoz, hogy egy problémával kezdjünk valamit, először nevén kell nevezni és beszélni róla. A másik pedig az, hogy a célba vett embereket közvetlenül támogatják a negatív hatásokkal szemben.

A vezető európai lapok a politikusi nyilatkozatok ismertetésén túl kommentárokban is kitértek a témára, a svájci Neue Zürcher Zeitung például azt írta, Orbán Viktor orosz mintára lép fel a homoszexuálitással kapcsolatos tájékoztatás ellen, s így tudatosan gerjeszti a homofóbiát.