egészségügy;közszféra;

Megmozdulásra készül az egészségügy

Egyre nő az elégedetlenség az ágazatban, egy felmérés szerint kórházanként tucatnyian is otthagyhatják a betegágyak melletti munkát. A feladat túl sok, a fizetés túl kevés.

Országos demonstráció megszervezésére hatalmazta fel tagsága a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) vezetőit. Balogh Zoltán a köztestület elnöke lapunknak azt mondta: akciójukra még a nyáron sor kerül, a részletekről, arról, hogy pontosan hol, mikor és milyen formában tüntetnek, a területi elnökök gyűlése dönt hamarosan.

Június 15-éig lehetett kitölteni azt a kérdőívet a kamara honlapján, amely a tagság demonstrálási hajlandóságát tesztelte. Az elnökség felhívására szokatlanul sokan, csaknem tízezren töltötték ki a kérdőívet. A válaszolók mintegy hatoda – 1623 dolgozó – tervezi, hogy még ebben az évben elhagyja a pályát. Balogh Zoltán szerint, ha ezt az arányt kivetítik a teljes tagságra, akkor több ezer embert veszíthetnek el a betegellátásból. Hozzátette: ha az OECD országok szakdolgozói létszámához viszonyítjuk a hazai létszámot, akkor nálunk már 20-25 ezerrel kevesebben dolgoznak, mint ami a biztonságos betegelláshoz kellene.

A szakdolgozók közérzete meglehetősen rossz, különösen mióta az új szolgálati jogviszony bevezetése rájuk csak terheket rótt, miközben a mellettük dolgozó orvosok tekintélyes béremelést kaptak. Ám hiába kérték ők is, hogy a kormány hasonlóan rendezze béreiket, érdemi választ nem kaptak. Igaz, lapunk információi szerint a Magyar Kórházszövetség – a sajtó teljes kizárásával – most zajló kongresszusán Jenei Zoltán országos kórházi főigazgató bejelentette: készítettek egy javaslatot a szakdolgozói jövedelmek rendezéséről is. Ezt el is juttatták a szakminisztériumhoz és a kormány vezetőihez is, de ennél többen nem mondott. Tőle pedig szerdán még a konferencia résztvevői sem kérdezhettek.

Ugyanezen a fórumon Páva Hanna, az Országos Kórházi Főigazgatóság főigazgató-helyettese arról beszélt, hogy már a járvány előtt betöltetlen volt a szakdolgozói állások 15 százaléka, ami 5500 üres pozíciót jelentett. Ezt követően távozott további 3000 szakdolgozó március elsején.

- Az emberek mostanra nagyon fáradtak, elcsigázottak, a járvány kimerített mindenkit – magyarázta az érintettek elkeseredését a kamarai elnök, aki szerint, ha a válaszadóik valóban elmennek, akkor a mostani katasztrofális létszám helyzet tovább romlik.

Arra kérdésre, hogy mennyit segít a kormány által minap bejelentett tíz nap extra szabadság, Balogh Zoltán azt felelte: ez csak újabb problémákat generált. Az ápolási igazgatók ugyanis az eddig ki nem vett szabadságokat is képtelenek kiadni az emberhiány miatt. A rendszer most áll vissza normál-üzemmódra, s bár sok beteg még nincs, például a szakdolgozókkal rendeztetik vissza a korábbi helyükre a betegellátó osztályokat, ők cipelik az ágyakat is. Így az ápolási igazgatók nem nagyon mernek elengedni senki szabadságra. Balogh Zoltán szerint a helyzet fonákságát jól jellemzi, hogy miközben egy vállalkozó a Balatonon félszáz embernek ajánlott térítésmentes nyaralást, hetes turnusok helyett három napokra tudnak csak a dolgozók jönni, mert több időre nem kapnak szabadságot.

Forrong a közszféra

Már nem hinni akarnak, hogy végre kapni - jelentette ki a közszféra munkavállalóit képviselő nyolc szakszervezeti vezető egyike a Karmelita kolostor előtt tartott csütörtöki közös sajtótájékoztatón. A helyszín kiválasztását Boros Péterné, a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) elnöke azzal indokolta: az érdekvédőknek van mondandójuk, de évek óta nincs olyan fórum, ahol ezt komolyan venné a kormány, az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) munkáját kiüresítették, kénytelenek azt gondolni, egyedül Orbán Viktor oldhatja meg az állami szférában dolgozók gondjait.

Mint mondták, korábban is elfogadhatatlan, kiszolgáltatott helyzetükön tovább rontott a járvány időszaka. A kormányzati igazgatásban dolgozókról például mindössze annyit hallhatott az elmúlt bő másfél évben a közvélemény, hogy segítettek az oltási kampány szervezésében, de hogy ez mekkora munka volt a hétköznapokon, azt nem lehetett tudni. A Társadalombiztosítási Dolgozók Szakszervezetét (TBDSZ) vezető Taskovics István kifejtette, hogy nemcsak a vakcinák elosztásában vettek részt munkatársaik, hanem bizony sokszor maguk ültek be az éjszaka közepén a saját autójukba, és vitték a készítményeket, hogy reggel be lehessen adni az oltást egy távoli falu orvosi rendelőjében. Az olvasók úgy tudták, a kormány otthoni munkavégzést rendelt el a tisztviselőknek a járvány legsúlyosabb heteiben, amiről meg is jelent a rendelet. Csakhogy a pandémia kezdetén az érdekvédők felmérték, mi az, amit nem lehet home office-ban elintézni, s kiderült, mindössze az ügyek harmada vihető haza, kétharmadukhoz csak a munkahelyeken állnak rendelkezésre az eszközök. A társadalombiztosítási esetek közül pedig egy sem intézhető az irodán kívül. Mások tartották a frontot az okmányirodákban, elismerésként azonban nem kaptak semmit - hangsúlyozta Taskovics. Ezért erre az évre 20 százalékos béremelést, majd a következő években is kétszámjegyű emeléseket követelnek a cafetéria-keret 200 ezerről 400 ezerre növelésével együtt.

A kormányzati igazgatás mellett a rendvédelem is jelentős átalakításon esett át az elmúlt években, elég csak azt említeni, hogy a közalkalmazottként dolgozók rendészeti igazgatási alkalmazottá váltak, a szolgálati törvény szigorú elvárásaival a hátuk mögött – folytatta a sort a Belügyi, Rendvédelmi és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetét (BRDSZ) vezető Bárdos Judit. Egy valami azonban nem változott 2008 óta: a szolgálati törvény illetményalapja ma is 38 650 forint. A pandémia alatti helytállásért, a leszerelési tilalomért cserébe a rendvédelemben dolgozók sem kaptak semmit a kormánytól a felső vezetői kört kivéve – tette hozzá az elnök. Egyelőre annyit látnak, hogy jövőre 5 százalékos emelésre tartalmaz elegendő keretet a költségvetés, de azt is csak pótlék formájában. A Várból azt üzente Bárdos Judit, hogy ez kevés lesz a dolgozók megtartásához, megindul az elvándorlás.

Az egyes szakmák fizetési listáját hosszú ideje a szociális szféra zárja. Köves Ferenc, a Szociális Ágazatban Dolgozók Szakszervezetének (SZÁD) elnöke egész pontosan azt nevezte tűrhetetlennek, hogy az ezen a területen dolgozó 86 ezer ember a nemzetgazdasági átlagbér felét éri az államnak. Nem véletlen, hogy vannak olyan állami fenntartású intézmények is, ahol ötven százalékos a szakemberhiány, a tipikus pedig az, hogy az állások 15-20 százalék üres.

Az állami közszolgáltató cégek munkatársai sem elégedettek, gyenge ajánlatot kapott az MVM csoport vezetésétől az Egyesült Villamosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége (EVDSZ) is. Szilágyi József elnök beszámolója szerint az áramcég július 1-től ígér négy százalékos emelést, ami egyértelműen a reálbérek csökkenését hozná a dolgozóknak. Ezt már csak azért sem tartja elfogadhatónak a szervezet, mert tavaly a pandémia ellenére kiemelkedően jó évet zárt a vállalat.

A közszolgáltató fővárosi cégek csapdahelyzetéről beszélt Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke. Közismert, hogy a kivéreztetett önkormányzat csak arról tudott megállapodni a dolgozók képviselőivel, hogy az idén elmaradó béremelést 2022 és 2024 között a minimálbér és garantált bérminimum százalékos növelésénél nagyobb mértékű emelésekkel pótolják. A konföderáció vezetője szerint azonban a minimálbér megemelése is kizárólag a kormány tervein múlik, hisz év elején még nem volt pénz a kasszában, majd most a napokban Orbán Viktor már kétszázezres legkisebb bérről beszélt. Kordás szerint az a legnagyobb baj, hogy még ez is kevés lenne ahhoz, hogy ne Magyarország legyen a sereghajtó az unióban.

Ma már közhely, hogy az önkormányzatok szenvedték meg a legjobban a vírusválság időszakát, a kormány innen vette el a legtöbb pénzt. Ritkábban esik szó arról, ez milyen fennakadásokhoz vezetett saját alkalmazottaik körében. Szebeni Dóra, az MKKSZ elnökségi tagja a művelődési házak beszűkült lehetőségei miatt a vidék megtartó erejének csökkenésére figyelmeztetett, Boros Péterné elnök pedig bérrendezést, a települések hivatalaiban dolgozók után járó összeg növelését sürgette, az egészségügyhöz hasonlóan plusz tíz nap szabadságot és persze tárgyalást, tárgyalást, tárgyalást követelt. A forrongó közszférára azonban a Karmelita kolostorban senki nem figyelt.

Télen szaloncukor, nyáron bonbonA válaszadó pedagógusok 87 százaléka az idei pedagógusnapra sem kapott semmilyen jutalmat, elismerést. Azok közül, akik kaptak valamit, leginkább csak ajándékkártyáknak, utalványoknak örülhettek, de egy intézményben az is előfordult, hogy a tanárok egy szem bonbont találtak az asztalukon – ismertette Ravasz Ágnes, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) választmányi tag legutóbbi felmérésük eredményét. Hozzátette: pénzbeli elismerést a válaszadók alig több mint 3 százaléka kapott, ők is csak egy-kétezer forintot. A PDSZ szerint ez a pedagógusok megalázása, ők nem alamizsnát vagy jutalmat várnak a tanév végén, hanem igazságos és mielőbbi bérrendezést, a túlórák nyilvántartását és kifizetését követelik. Juhász Dániel