egészségügy;Hajdú-Bihar megye;sürgősségi ellátás;

Indul a nagy hajdú-bihari teszt: gyökeresen megváltozik a sürgősségi ügyelet

Az érintett településeket későn tájékoztatták a nagy tesztről. Sok még megválaszolatlan kérdés. Eddig azt önkormányzatok nem találtak orvost az ügyeletekbe, most nagyobb órabért ígérve a mentőszolgálat kezdett toborzásba.

A tervek szerint jövőre az egész országban az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) üzemelteti majd a háziorvosi sürgősségi ügyeletet: a rendszert – miként azt elsőként a Népszava megírta – július 1-jétől Hajdú-Bihar megye településein tesztelik, s erről alig tíz nappal a nagy kísérlet rajtja előtt, múlt pénteken tájékoztatták a térségi polgármestereket. A belügyi és a humántárca, valamint az OMSZ képvelői a debreceni megyeházán találkoztak az érintett önkormányzatok polgármestereivel egy – miként több résztvevő is fogalmazott – „hangsúlyozottan nem sajtónyilvános eseményen”. – Nem volt túl felhőtlen a légkör, közölték, hogy július elsejétől az állam, vagyis az OMSZ veszi át ebben a megyében a háziorvosi ügyeletet és kész – mondta az egyik résztvevő.

A megyében jelenleg 82 önkormányzat 21 településen működtet ügyeletet: van, ahol közvetlenül orvossal vagy céggel szerződnek, Debrecenben pedig ezt a feladatot a Debreceni Egyetem Alapellátási Igazgatósága látja el. A változás főleg azt a kilenc települést hozhatja nehéz helyzetbe, amely az Országos Orvosi Ügyelet Nonprofit Kht-vel már hosszú távra szerződött. Balmazújváros például alig néhány hete, egy hosszadalmas közbeszerzési eljárás után kötött több évre szerződést a kht.vel, és egy forrásunk szerint legalább 100 millió forintos kártérítést kellene fizetniük az elmaradt haszon miatt, ha nem sikerül megállapodniuk a szerződés felbontásáról. Nem ez az egyetlen kétséges része a nagy kísérletnek.

Győrfi Pál, az OMSZ kommunikációs vezetője lapunk kérdésére úgy reagált: a jelenlegi szolgáltatókat nem éri veszteség, szerződésük július 1. után is érvényben marad. Szavai szerint a megyében a sürgősségi ügyeleti rendszer az eddigiekhez hasonlóan továbbra is 21 telephelyet tartalmaz, lefedve a megye teljes területét. Ez azért is érdekes, mert Csige Tamás volt hajdúdorogi szocialista polgármester, jelenlegi önkormányzati képviselő lapunknak azt mondta: információi szerint a múlt pénteki állami tájékoztatón Hajdúdorog nem szerepelt a felsorolt ügyeleti pontok között. A városban így tényként kezelik, hogy megszűnik az ügyelet, és baj esetén 17 kilométert kell utazni emiatt Hajdúböszörménybe. Lenne közelebb is ellátó pont, a négy kilométerre lévő Hajdúnánáson, csakhogy az már egy másik járás, és az OMSZ járási székhelyenként határozta meg a körzeti ügyeleti pontokat, kiegészítve ezt a tíz várost további 11 úgynevezett szatellit ellátó ponttal. Kerestük Horváth Zoltánt, Hajdúdorog 2019-ben megválasztott fideszes polgármesterét, ő annyit mondott: később válaszol, még egyeztetnek az ügyben.

Az OMSZ szerint országosan egységes ügyeleti és sürgősségi rendszer kialakításán dolgoznak, ami magasabb színvonalú betegellátást, ezzel párhuzamosan nagyobb egészségnyereséget és lakossági elégedettséget eredményez. Csökkenhet a kórházi ellátás szükségtelen igénybevétele, valamint a betegeknek sem kell nagyobb távolságot megtenniük. Ennek a rendszernek egyfajta mintaprogramja indul Hajdú-Bihar megyében július 1-től. Közölték: részükről a gondos előkészítő munka jól halad, a szükséges egyeztetések folynak, az érintettek tájékoztatása időben megtörténik, a feladat ellátásának valamennyi személyi és tárgyi feltétele biztosított lesz. A betegek szempontjából az ügyeleti szolgáltatás igénybevételében nem történik változás, ugyanakkor hívásaikat már az Országos Mentőszolgálat hívásfogadó központjában fogadják. Akut életveszély esetén azonnal magas szintű beavatkozás válik lehetségessé, hiszen indokolt esetben az egységes riasztási elvek alapján a legmagasabb szintű segítség indul a beteghez.

– Vidéken több településen lassan kiöregszenek, elfogynak a háziorvosok, már eddig is nagyon sok gond volt az esti, hétvégi ügyelet ellátásával. Mióta novemberben az állam, nagyon helyesen, felemelte az orvosok fizetését, még kevésbé lett kecsegtető az az óránkénti 2500 forint, amit ezért a munkáért tudtunk fizetni. Mi épp ezért örülünk, hogy az államnak átadhatjuk ezt a feladatot és megspórolhatjuk azt az évi 14 millió forintot, amit évente eddig az állami normatíván felül fizetnünk kellett a működtetésért – mondta lapunknak Tóth József, Polgár város DK-s polgármestere. Ő már hétfőn meg is kezdte az egyeztetést az Országos Mentőszolgálattal az ügyelet átadásáról, csütörtökön pedig várhatóan az önkormányzat is szavaz erről. Előny, hogy Polgáron az önkormányzati háziorvosi ügyelet ugyanabban az épületben működik, mint az OMSZ mentőállomása, így csak össze kell nyitni egy ajtót, hogy technikailag is átvegyék a rendelőt.

Schmidt Jenő, a Somogy megyei Tab kormánypárti polgármestere, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének elnöke a Népszavának azt mondta: már régóta folyik a háttrében az egyeztetés a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakításáról ami az önkormányzatok számára egyébként is kissé „testidegen” feladat, s az amúgy is forráshiányos településekre rengeteg terhet rótt. Hozzátette: a Hajdú-Bihar megyei „mintaprogram” egy uniós pályázatnak köszönhetően valósulhat meg, amely egy éven át biztosítja ennek működtetését, de azt nem tudta megmondani, hogy pontosan mekkora keretösszeg áll rendelkezésre. Kérdésünkre, hogy vajon nem lett volna célszerűbb, ha az állam átszervezés helyett inkább odaadja a teljes normatív támogatást az önkormányzatoknak a háziorvosi ügyelet működtetésére, Schmidt Jenő azt válaszolta: ez az ellátás régóta már nem csak a pénzről szól, hanem arról, hogy vidéken egyre idősebbek a háziorvosok, az utánpótlás pedig kevés. A lakosság szerinte a változásból jó esetben semmilyen zökkenőt nem fog érzékelni, ők továbbra is ugyanazt az ügyeleti számot fogják hívni, mint korábban, azzal a különbséggel, hogy a telefont először az OMSZ diszpécsere veszi fel, s eldönteni, hogy mentőt kell a helyszínre küldeni, vagy az ügyeleti ellátásra küldje be a pácienst. Lényeges különbség lesz, hogy az ügyeletes orvosok az új rendszerben már nem fognak házhoz kimenni a betegekhez. A TÖOSZ-elnök szavai szerint az ügyeleti rendszert – amelyet ő jóléti szolgáltatásnak nevezett – elemezve elmondható, hogy az idejelentkező páciensek 70 százaléka nem volt sürgős, súlyos eset, s részben emiatt is terhelődött túl a rendszer. Azt reméli, hogy a jövőben ez megváltozhat, s azok jutnak majd el az ügyeletre, akiknek erre valóban szükségük van.

Hogy az „elöregedő” vidéki praxisokban kik fogják ellátni az ügyleti rendszert, arra a megkérdezett polgármesterek nem tudtak konkrét választ adni. Szavaik szerint Hajdú-Biharban a programnak köszönhetően a jelenlegi 2500 forintos óradíj helyett akár 4000-4600 forintot is kaphat egy orvos. A Népszava úgy tudja, a mentősök körében már elindult egyfajta toborzás, ők havi meghatározott óraszámban pluszfeladatként bevállalhatják az ügyeletet is, de a háziorvosok számára is nyitva áll a lehetőség, hogy a magasabb díjazásért ellássák ezt a munkát. Hogy a mintaprogram uniós finanszírozásának lejárta után az államtól is megkapják-e majd ugyanezt az emelt óradíjat, s így lesz-e ez a többi, nem „minta” megyében is, arra most még senki nem tudott válaszolni.