Hozzátette: mielőtt hosszan tartó, magas infláció lenne, meghozták azt a döntést, amivel elérik, hogy jövő év elejére az infláció visszakanyarodjon a fenntartható pályára, a 3 plusz-mínusz egy százalékos sávba. Ezzel a monetáris politika módosítását jelentő döntéssorozat indul. Az első döntés az alapkamatemelési ciklus elindítása - mondta.
Ezzel együtt a kamatfolyosó változatlan marad, ugyanakkor az alapkamat lesz újból az irányadó eszköz. Megtartották az egyhetes betétet, a ráta beáll majd az alapkamat szintjére közlése szerint.
Hangsúlyozta, hogy adatvezérelt módon folytatódnak a következő hónapokban a monetáris politika kiigazító lépései, tényeken alapulva.
Kitért arra: a jegybank kivette a részét a válságkezelésből, már zöld-, és fenntarthatósági mandátuma is van. Tavaly 6 ezer milliárd forintnyi, idén további 3300 milliárd forint forrást mozgósítottak a válságkezelésre és az újraindításra. Ez az egyik legerőteljesebb jegybanki részvétel a járvány elleni küzdelem finanszírozásában. Hangsúlyozta, hogy az újraindítás sikerült, a helyreállítás megindult. Az idei és a jövő évre is biztatóak az előrejelzések.
A magyar gazdaság kitűnően vizsgázik az újraindítás és a reálgazdasági helyreállítás terén. A második negyedévben újraindult a magyar gazdaság, valamennyi növekedési száma jó irányba mutat.
A jegybank felfelé módosítva a korábbi növekedését, 6 százalék körüli, akár a feletti GDP-növekedést érhet el a magyar gazdaság. Az újraindítás azért sikerült szavai szerint, mert az átoltottság 4-6 héttel előrébb tart a többi uniós országhoz képest.
Ugyanakkor jelezte: az újraindítás árnyoldala az infláció, és ennek jellemzője az inflációs kiugrás. Egész évre az előrejelzés szerint 4 százalék feletti inflációval számolnak, amit természetesnek nevezett. Annál nagyobb az infláció egy gazdaságban, minél gyorsabban elindul a helyreállítás. Azonban mindenkinek a terhe, a jegybank első számú mandátuma pedig az árstabilitás fenntartása, ezért hozták meg a kamatemelésről szóló döntést.
Virág Barnabás, az MNB alelnöke azt mondta, hogy a jegybank elemzései szerint a magyar gazdaság gyors helyreálláson megy keresztül. 2021 második negyedévében kétszámjegyű növekedés lehet, a harmadik negyedévben eléri a 2019 előtti teljesítményét a gazdaság. Az idei 6 százalék körüli növekedést 2022-ben 5,5 százalékos GDP-növekedés követi.
Közölte: a kamatciklus elindításával a jegybank a leghatározottabban lép fel az áremelkedés ellen. Havonta hoznak döntéseket, az emelés az inflációs kockázatok kiegyensúlyozottá válásáig tart. A kockázatok most egyértelműen felfelé mutatnak.
Kandrács Csaba alelnök elmondta: Európában egyedülállóan a törlesztési moratórium csillapította a járvány miatti bizonytalanságot. Tavaly márciustól családok százezreinek jelentett kedvező lehetőséget, vagy mentőövet, a járvány elleni védekezés kulcselemeként. Augusztus végén, szeptember elején döntenek majd várhatóan a moratóriumban való további részvétel feltételeiről. Abban maradni kizárólag a rászorulóknak érdemes. Mindenkit arra ösztönzött, hogy kezdjen el törleszteni. A moratórium előnyei akkor maximálisak, ha azt csak a rászorulók veszik igénybe - jelezte. Azt javasolják a bankoknak, hogy a szerződésmódosítási díjat töröljék el akkor, ha valaki az előírtnál nagyobb összeg fizetésével folytatná a hitele törlesztését.
Patai Mihály alelnök szerint a jegybank keddi új fejezetet nyitó, egyhangú döntése fontos volt a magyar gazdaság újraindítása szempontjából. A kamatemelési periódust követően ugyanakkor az MNB mérlegfőösszege bővülését meg kell állítani. Az Nhp hajrá! program sikeres volt, 60 ezer szerződést kötöttek, jelenleg 2900 milliárd forintnyi hitelt vettek fel a rendelkezésre álló 3 ezerből, így az a következő hetekben lezárulhat. Fontos lesz újragondolni a folytatást - jelezte. A Növekedési kötvényprogram (Nkp) szintén sikeres, 71 kötvénykibocsátás történt 1400 milliárd forint értékben. Ezt a programot megtartják, fő funkciója a magyar tőkepiac építése.
Nem lehet a járvány után ott folytatni, ahol abbahagytuk. Tanulni kell a gyengeségekből - ismertette. Javaslatai szerint helyre kell állítani a költségvetési egyensúlyt, úgy, hogy az államadósság szintje is csökkenjen. A versenyképességet legalább 3 területen kell jelentősen növelni, az első a digitális átállás, azt követi a magyar egészségügyi rendszer megújítása, és a harmadik a felsőoktatás. Ezen a három területen kell a következő időben szintet lépni és teljesítményt emelni a jegybankelnök szerint.
Mint lapunk is beszámolt róla, tíz év után először kamatot emelt a jegybank, ezzel vége a laza monetáris politikának.
