kiskereskedelem;Lidl;Tesco;Spar;

Trade Magazin: Élre tört a Lidl

Az elmúlt több mint egy évtizedben összességében 96 százalékkal többet vásároltunk a láncok boltjaiban, vagyis gyakorlatilag megduplázódott a forgalom.

A magyarországi tizenegy kereskedelmi üzletlánc 2019-ben összesen 4943 milliárd, míg 2020-ban 7,3 százalékkal többet, 5306 milliárd forint bruttó forgalmat ért el a Trade Magazin felmérése szerint. 2007-hez képest összességében 96 százalékkal többet vásároltunk a láncok boltjaiban, vagyis gyakorlatilag megduplázódott a forgalom.

Mindeközben e piac szerkezetében jelentős változások következtek be. Ezek közül a legszembetűnőbb, hogy részben új boltok alapításával, részben a többi üzletlánc és egyéni kereskedő vásárlói körének elszippantásával előre törtek a diszkontláncok. 2010 és 2020 között a Lidl bolthálózata 51, az Aldié 74, míg a Penny Marketé 40 üzlettel bővült. Ezzel 2020-ra a Lidl lett a legnagyobb kereskedelmi üzletlánc Magyarországon, megelőzve az örök piacvezető a Tescot, sőt a Spar is lehagyta már a brit hiperláncot - összegezte az adatokat a GKI Gazdaságkutató Zrt. A diszkontok térnyerését mindenekelőtt üzleti modelljükkel, gyors reagáló képességükkel magyarázza a GKI tanulmánya. A tudatos hálózatépítés mellett sokat fordítanak arra, hogy a minőséghez képest jellemzően kedvező árfekvésű és bővülő választékú kínálat (például a vega, vegán, laktóz- és gluténmentes igények kiszolgálása) mellett hatékonyak is legyenek.

Rajtuk kívül főként a Spar tudott nőni, részben új üzletek alapításával, valamint az üzlettípusok diverzifikációjával. Az elmúlt évtizedben 189 új egységet nyitottak, forgalmuk pedig közel megduplázódott. A főként hipermarketeket működtető Tesco és Auchan az előbbiekhez mérten csak lassabban tudott bővülni. Előbbi 2013 óta be is zárta néhány üzletét, forgalma tíz év alatt mindössze 11 százalékkal bővült.

Az elmúlt 10 év átrendeződésének elszenvedői a főként kisebb élelmiszerboltokat működtető Coop, Reál és CBA. A lánchoz tartozó üzletek száma mindhárom esetben jelentősen csökkent, míg a forgalom éves átlagban 2-3 százalékkal nőtt vagy stagnált. Ugyanakkor, ennek eredményeként az egy boltra jutó forgalom – már csak az átlagos alapterület emelkedése következtében is – növekedni tudott, különösen a Reál esetében – olvasható a GKI elemzésében.