- Számomra alapvető, hogy a történelemhamisítás miatt fellépjek – válaszolta lapunknak Fischer Ádám, világhírű karmester, aki a Közös éneklés Európáért nevű eseményt vezényelte. A budapesti Szabadság téren zajló esemény meghirdetésekor még nem tudhatták a szervezők, hogy mennyire találó lesz az esemény címe, és azt sem, hogy a közös éneklés napján egy tagország kormányfője Magyarország Európai Unióból való kizárását javasolja. Fischer Ádám a Népszavának arról beszélt, hogy a magyar történelemben sok mindent fojtunk el, ami nagy károkat tud okozni, ha az ember nem beszél róluk. A karmester a pódiumon állva hangoztatta, hogy a téren a 2014-ben felállított német megszállás emlékművét a magyar történelem igen nagy meggyalázásának érzi. Azt is elmesélte, hogy a nagyszüleit a második világháború alatt deportálták és megölték, ezért a karmester az Eleven emlékműnél elhelyezett egy fényképet a szülei sírjáról, így jelezve, hogy édesanyjának, ahogy sokaknak, nem volt lehetősége, hogy a szülei sírjához kimenjen. Az emlékmű előtt a szervezők egy nagy méretű uniós zászlót feszítettek ki eltakarva Gábriel arkangyal szobrát.
A különleges civil koncerten a hőség ellenére több tucatnyian énekelték el vezényletével az Európai Unió himnuszát, az Örömódát annak jelképeként, hogy az európai ideálok mellett való kiállás ma fontosabb, mint valaha; de elhangzott az „A csitári hegyek alatt” és „Csillagok, csillagok, szépen ragyogjatok” kezdetű népdal, a Nabuccóból a Szabadságkórus, valamint Bach Parasztkantáta és Händel Győzelmi kórus a Júdás Makkabeusból című műve is.
Fischer Ádám már hét éve szervez közös éneklést a Szabadság térre. A rendezvényt utoljára két évvel ezelőtt tartották meg, akkor a művész az emberi jogok megőrzésére és a demokratikus intézményrendszerek szükségességére hívta fel a figyelmet. A karmester a mostani Facebook-meghívójában azt írta, sokáig remélni sem merte, hogy idén ismét közösen lehet ünnepelni. - Tavaly a pandémia miatt nem tudtuk énekelni, a mostani alkalom viszont egy jelzés, hogy folytatni akarjuk - mondta lapunknak a karmester.
Noha az éneklések helyszíne minden évben ugyanaz, a téma időnként változik, ahogy az előadott dalok is. Az eseménysorozatot még a 2014-ben felállított A német megszállás áldozatainak emlékműve indította el, amely ellen ugyanazon év június 22-én, a csillagos házak napján az összegyűltek az Örömódát énekeltek el. Fischer Ádám ekkor emlékeztetett, hogy Horthy Miklós országlása alatt vezették be a zsidótörvényeket és akkor kapott szárnyra az irredentizmus is. Ugyanez év szeptemberben a tömeg Verdi Nabucco című operájának Szabadság kórusát énekelve tiltakozott. Fischer ekkor úgy fogalmazott, azért vállalja újra és újra a demonstráción való közreműködést, mert őt is vérig sérti az emlékmű, ugyanis az ő nagyszüleit is azok hurcolták el, akiknek bűneit kisebbíteni akarják.
2015-ben a karmester négy európai himnusz eléneklésére szólította fel az embereket, ahogy a művész írta akkori felhívásában: „két-két olyan népét, akik generációkon keresztül ellenségesen álltak egymással szemben, ma azonban az Európai Unió tagjaiként tartósan békére leltek”. Akkor Fischer úgy fogalmazott, hogy amit a Szabadság téri történelemhamisító és hazug emlékmű szimbolizál, vagyis a Magyarországon egyre terjedő Horthy-nosztalgiát és a korszak hivatalos rehabilitációját, nem tekinthető bocsánatos bűnnek, ugyanis az „a kirekesztésen alapul, és képtelen a szomszéd népekkel szembeni kompromisszumra, valamint bizalmatlanságon alapuló konfrontatív beállítottságú”.
A Kossuth-díjas karmester 19 éves kora óta külföldön él, nemzetközi elismertségét bizonyítja, hogy a világ legnagyobb színpadjain, mint az Bécsi Állami Operaházban, a Párizsi Operában, a milánói Scalában, a londoni Covent Gardenben vagy a New York-i Metropolitanben lép fel. 2018-ban a karmester és Paul McCartney megosztva, a művészeti kategóriában átvehette a Wolf-díjat, melyet a „Tudományok és Művészetek Előmozdítására” 1976-ban hozták létre. Fischer Ádám méltatása a zeneművészi teljesítménye mellett kitért az emberi jogi elkötelezettségére, aki a díjjal járó összeget a menekülteket, menedékkérőket segítő Magyar Helsinki Bizottságnak ajánlotta fel.
