Oroszország a kiszámítható módon reagált arra, hogy egy brit hadihajó úgy tett, mintha a Krím-félsziget még mindig Ukrajnához tartozna: figyelmeztető lövéseket adott le és kijelentette, legközelebb már célzottan fognak tüzelni. Az eset újabb mélypontot jelent az Egyesült Királyság és Oroszország kapcsolataiban – viszont Kijevben elégedetten nyugtázhatják, hogy a Nyugat végre hathatós jelét adta ellenkezésének a Krím bekebelezése kapcsán.
A Defender töltött fegyverekkel, szándékosan hajózott szerdán az oroszok által saját vizeiknek tartott zónába, ráadásul Szevasztopol közelében. Az orosz Fekete-tengeri Hadiflotta központja körül amúgy is éppen hadgyakorlatot tartottak. A modern romboló nagyjából ugyanazt tette, amit az oroszok is szoktak: trollként viselkedett egy hadgyakorlat térségében. Ez arra utal, hogy Londonban politikai döntést hoztak és tudatosan élezték a helyzetet.
A Defender a brit hadiflotta ékköve, a Földközi-tengeren lévő Queen Elizabeth repülőgéphordozó kíséretéhez tartozik, onnan vált ki, hogy Odesszába és Grúziába látogasson. Az oroszok végig kísérték és a figyelmeztető lövéseken kívül repülőgépeket is küldtek fölé, amelyekről bombákat dobtak az útjába.
A brit részről igyekeznek kisebbíteni az incidens jelentőségét és tagadják, hogy figyelmeztető lövések dördültek volna. Boris Johnson miniszterelnök szerint a Defender mindössze a legrövidebb útvonalon tartott a grúz kikötő felé, ám hozzátette, hogy különben meg nem ismerik el Oroszország fennhatóságát a Krím-félsziget fölött. A britek alighanem azt akarták Moszkva értésére hozni, mire számíthat, ha sokat keménykedik a Nyugattal - ami feltételezi az amerikaiakkal való egyeztetést.
Véletlen vagy sem, de Angela Merkel német kancellár pont szerdán állt elő azzal az Emmanuel Macron francia elnökkel egyeztetett javaslattal, hogy itt az ideje egy EU-Oroszország csúcstalálkozónak.
A mostani kezdeményezés egy héttel követte Joe Biden amerikai elnök és Vlagyimir Putyin genfi találkozóját, amelyen szinte semmiben nem közeledtek az álláspontok, de a felek legalább civilizáltan rögzítették nézetkülönbségüket és alacsonyabb szintű egyeztetésekben állapodtak meg. Nem teljesen világos, hogy Berlin és Párizs ezt miért értelmezi bátorításnak és egyelőre az sem, hogy mit remél cserébe azért, hogy hét év után visszaengedi Putyint „a szalonba”.
Az sem egyértelmű, hogy Putyinnal a tagállamok vagy az EU Tanácsa és a Bizottság vezetői találkoznának. Utóbbiak ingerülten vették tudomásul, hogy kihagyták őket az előkészítésből és csak közvetlenül az EU-csúcs előtt tájékoztatták őket. A Politico cikke szerint a legdühödtebben az orosz fenyegetés árnyékában élő baltiak és a lengyel diplomaták reagáltak. Ezek az országok kemény fellépést szorgalmaznak a Kremllel szemben – többek között Ukrajna hathatósabb katonai és gazdasági támogatását.
EU-s diplomaták szerint a németek és a franciák attól tarthatnak, hogy kimaradnak az oroszok és az amerikaiak között újrakezdődő dialógusból. Kezdeményezésük azonban zátonyra futhat, ha a kelet-európai országok (ha nem is mind) látványosan szembe helyezkednek velük. A Politico egyik névtelen forrása szerint a kelet-európaiak miatt „vannak dolgok, amikről szó sem lehet”. Macron egyik tanácsadója azzal próbálta védeni az ötletet, hogy az EU keményen lépne fel Putyinnal szemben és előbb úgyis egyeztetnek a partnerekkel.
A javaslatról lapunk zárta után, a brüsszeli EU-csúcsot megnyitó vacsorán esik először szó. Azt viszont onnan sem fogjuk megtudni, hogy a britek pont a német-francia kezdeményezés elsüllyesztésére küldték-e Szevasztopolhoz a Defendert.
