Szürreális jelenetekkel és kemény beszólásokkal indult a szlovén uniós elnökség, pedig a ljubljanai hivatalos aktust nagyon is ünnepinek szánták a házigazdák. De hát a fő vendég, von der Leyen azzal kezdte, hogy bírálta Jansa-kormányt, amiért az támadja a sajtószabadságot és az igazságszolgáltatás függetlenségét. A Bizottság elnöke rámutatott, hogy az önálló média a demokrácia esszenciáját jelenti és arra szólította fel a miniszterelnököt, hogy az több hónap után végre folyósítsa a nemzeti távirati irodának járó állami támogatást. Továbbá hogy haladéktalanul delegáljon képviselőket az Európai Ügyészséghez.
A bírálók egyre nyugtalanabbak, mert attól félnek, hogy a szlovén politikus hasonló úton jár, mint az illiberális Orbán Viktor. Ő maga a tegnapi eseményen védelmébe vette a kifogásolt intézkedéseket és az állította, hogy tiszteletben tartja mind az uniós elveket, mind az emberi jogokat.
Úgy tudni, hogy előzőleg egészen elképesztő megbeszélés zajlott Jansa és az odalátogató EU-biztosok között. Merthogy a vendéglátó egy ponton előkapott egy fényképet, amelyen két bíró volt látható baloldali politikusok társaságában. Azt próbálta ily módon bizonyítani, hogy az igazságszolgáltatás politikailag elfogult. Ugyanakkor a miniszterelnök nehezményezte, ahogyan a Bizottság országát kezeli. Ezzel együtt von der Leyen azt közölte vele, hogy bírák is lehetnek politikai pártok tagjai, a demokrácia már csak így működik. Ugyanakkor az incidens miatt Timmermans alelnök nem is volt hajlandó közös fotóra.
Ily módon a viszony csak még feszültebbé vált Brüsszel és Ljubljana között, bár a testület elfogadta a szlovén programot az újjáépítési alap felhasználására, vagyis csaknem 2 milliárd euró elköltésére. Jansa azt ígérte, hogy országa tisztességes közvetítő módjára látja el a soros elnöki teendőket, bár azt azért hozzáfűzte, hogy az unió nem lehet olvasztótégely, ahol mindenki azonosan gondolkodik. Valamint hogy kormányát igazán nem lehet megvádolni a bírói függetlenség megsértésével. A hírügynökségről pedig azt mondta, hogy csupán bürokratikus akadályok miatt késik a pénz, de megoldják a dolgot.
Az Európai Néppárt nem érti, mi a baj a szlovén miniszterelnökkel, és nem tart attól, hogy az ugyanazt fogja csinálni, mint Orbán Viktor, vagyis illiberális demokráciát hoz létre. A vita azért éleződött ki, mert Szlovénia átvette az uniós elnökséget, és az EPP a magyar rendszert is éveken át védte. Ám a konzervatívok szerint a két országot nem lehet egy lapon említeni. Hiszen Szlovéniában többpárti koalíció van a hatalmon, és a lehetőségei messze nem olyanok, mint amilyen a Fidesznek kijutott. Azon felül a szlovénoknál nincs gond a jogállammal, hangsúlyozza a szervezet.
Ezt jogvédők, nemzetközi civil szervezetek, de még az Európa Tanács szakértői is egészen másként látják. A strasbourgi összeurópai szervezet tavaly elítélte, hogy Szlovéniában élesen romlik a sajtószabadság helyzete. A Freedom House legutóbbi jelentése megállapította, hogy Jansa és pártja megpróbál beleavatkozni független intézmények dolgába. De még bizottsági illetékesek is aggályukat fejezték ki, mivel a politikus nem hajlandó kinevezni a nemzeti megbízottakat az Európai Ügyészséghez. Codruta-Kövesi, az új testület vezetője hatalmas kockázatnak nevezte ezt a húzást, mert ily módon nem tudják ellenőrizni az uniós pénzek elköltését.
A Néppárt ellenfelei ugyanakkor azt mondják, hogy a jobboldal nem tanul a magyar leckéből. Lagodinsky, a német zöldek képviselője úgy látja, hogy egy új Fidesz van kialakulóban. De az EPP-nek gyorsan ki kellene zárnia, vagy legalábbis be kellene fagyasztania a tagságát, amíg az folytatja a támadásokat a demokrácia ellen. Egy szlovén szociáldemokrata törvényhozó hozzátette: Jansa Orbán forgatókönyvét alkalmazza, ő is igyekszik először a sajtót megszállni.
Az újság arra hívja fel a figyelmet, hogy az Európai Néppárt nem csatlakozott ahhoz a kezdeményezéshez, amellyel négy másik nagy frakció tagjai azt akarják elérni, hogy a Bizottság mindaddig ne hagyja jóvá a gazdasági segélycsomag felhasználására kidolgozott magyar tervet, amíg az Orbán-kabinet nem tesz rendet a saját háza táján. A von der Leyennek küldött üzenetben a zöld, liberális, szociáldemokrata és radikális baloldali képviselők mindenekelőtt a csalásokat, a korrupciót és a nemi kisebbségek jogainak korlátozását teszik szóvá.
A tét 7,2 milliárd dollárt, ennyit egyszerre Magyarország még soha nem kapott, amióta csaknem 20 éve belépett az unióba. A parlamenti képviselőket az riadóztatta, hogy már jó ideje az a hír járja: kliensrendszer alakult ki a magyar miniszterelnök körül, ráadásul a kormány figyelmen kívül hagyta Brüsszel ajánlásait a bírák függetlensége, az átláthatóság javítása és a korrupció elleni fellépés szükségessége ügyében.
Mint írják, szavatolni kell, hogy a nyugati adófizetők pénze ne az unió alapjainak aláásására szolgáljon. Ám azt is megjegyzik, hogy lépésük nem a magyar nép ellen irányul, azt kívánják elérni, hogy a hatalom dolgozza át a programot. Az EP magyar jelentéstevője, a francia Delbos-Corfield rendkívül aggasztónak nevezte, ha nem volna elég, hogy az új törvény bűnbaknak teszi meg az LMBT-közösséget, de még a szigorítások egy részét is közösségi pénzekből finanszíroznák. Továbbá arra fordítanák, hogy még jobban lebontsák a jogállamot.
Az EPP részéről azonban annak ellenére nem írta alá senki a dokumentumot, noha a Fidesz nemrégiben otthagyta a pártcsaládot, miután eléggé lógott a levegőben, hogy kizárják.
Kelet-Európa egykor világrekorder volt a melegjogok tekintetében, de ez mára megváltozott, mert a térség kifogyott a bűnbakokból, ezért most elővette a nemi kisebbségeket. Orbán követte a lengyeleket, akik évek óta módszeresen leszalámizzák az LMBT-emberek jogait, agresszív retorikát vetnek be és gerjesztik a homofóbiát.
Szakemberek és jogvédők úgy látják, hogy a magyar vezető egyrészt politikai előnyökre törekszik, másrészt pedig igyekszik megosztani az ellenzéket a választás közeledtével. Dudits Luca a Háttér Társaságtól ezt úgy fogalmazza meg, hogy a Fidesz próbálja egymás ellen fordítani a társadalmat. Először jöttek közellenségként a romák, majd a menekültek, az EU, Soros, a hajléktalanok, most pedig a hatalom azon dolgozik, hogy melegeket pedifiloknak és abnormálisaknak állítsa be.
Közben pedig Orbán arra hivatkozik, hogy a nemzeti értékeket védi. Szakértők rámutatnak, hogy a kérdésben éles kelet-nyugati választóvonalat tapasztalni, mert a régi demokráciákban a társadalom többsége támogatja az egyneműek kapcsolatát, az új tagoknál viszont a lakosság jelentős része elutasítja. A populista vezetés meglovagolja ezt a hullámot a magyaroknál, lengyeleknél és másutt is. Félelmet kelt, a nemi kisebbségeket ellenségként tünteti fel.
Varsói látogatása során a német külügyminiszter és vendéglátója nagyon nem értett egyet a magyar LMBT-törvény ügyében. A házigazda Rau védelmébe vette a jogszabályt és azt hangoztatta, hogy ilyen ügyekben a nemzetállamok az illetékesek. A szociáldemokrata Maas ezzel szemben azt idézte, amit a Bizottság konzervatív elnöke mondott, hogy ti. a szabályozás szégyenletes.
Különböztek a nézetek az Északi Áramlat 2. kapcsán is, mert a lengyel fél úgy ítéli meg, hogy a befejezés előtt álló gázvezeték rontja a térségben a biztonsági kilátásokat. A berlini diplomácia vezetője úgy válaszolt, hogy téves és veszélyes elszigetelni Oroszországot. Sőt, ha Kínával is ezt teszik, akkor még inkább egymás karjaiba terelik a két országot. Márpedig az az európai biztonság szemszögéből sem jó. Inkább azt kell elérni, hogy Oroszország ne zsarolhassa az új szállítási útvonallal Ukrajnát.
Ugyanakkor teljesen egyformán értékelik a belarusz helyzetet, olyannyira hogy Maas Varsóban találkozni kíván Lukasenko ellenzékének képviselőivel.
Újabb vezető európai újságok utasították vissza, hogy lehozzák a magyar kormány egész oldalas fizetett hirdetését arról, Orbán Viktor miként képzeli el Európa átalakítását. Arra hivatkoznak, hogy nem óhajtanak teret adni egy olyan politikusnak, aki aláássa az emberi jogokat és a sajtószabadságot.
A Times of Malta főszerkesztője azt írta, hogy a magyar vezetés gyakorlatilag hadat üzent az ország független médiájának. Ám az ő újságja semmiképpen nem szeretné tétlenül nézi, hogy Orbán másutt előnyt húz a tömegtájékoztatás szabadságából. Kosarat kapott a magyar próbálkozás a belga De Standaardnál is, amely ráadásul egy egész oldalt szivárványszínre festett, mégpedig azzal a felirattal: „Kedves Orbán Viktor! A törvényeknek soha nem szabad különbséget tenniük szerelem és szerelem között”.
Magyarország pofont kapott a svéd Dagens Nyhetertől, a La Libre Belgique-től és a szintén belga De Morgentől is. Ugyanakkor közölte az írást a Le Figaro, a spanyol ABC, a dán Jyllands-Posten és a cseh Mlada Frona Dnes. Mint ismeretes, az orbáni 7 pont azt állítja, hogy Brüsszel szuperállamot (európai birodalmat) épít, szükségesnek nevezi a nemzeti törvényhozások hatáskörének megerősítését és elveti a szorosabb uniós integrációt.
A magyar kormány nem árulta el a Reutersnek, hogy hány szerkesztőségnél próbálkozott és közülük mennyi mondott igent. Egy szóvivő csupán annyit közölt, hogy a hirdetéssel világos és egyszerű formában akarták közölni: mit is gondol Magyarország az EU jövőjéről.
Rossz érzései vannak a továbbiakat illetően a független lengyel sajtónak, mert azt látja, hogy a hatalom lassan másfél év elteltével sem hosszabbítja meg az amerikai Discovery független lengyel hírcsatornájának sugárzási engedélyét. A kormány arra hivatkozik, hogy a lassan 20 éve sugárzó társaság, a TVN24 nem tesz eleget a jogi előírásoknak. A másik oldal ezzel szemben úgy véli, hogy adminisztratív eszközökkel szívatják, de ha így megy tovább, akkor szeptemberben lehúzhatja a rolót. Akkor pedig még keményebb világ jön a kritikus szerkesztőségekre.
Mellesleg a cég egy másik tévéje nagyjából szintén 18 hónapja adta be a kérelmét és már tavaly novemberben megkapta a hosszabbítást. A lap megjegyzi, hogy a közmédiából a PiS alatt hivatalos szócső lett, az állami hirdetések zöme pedig immár az engedelmes orgánumoknál landol. Közben éppen a TVN2 esete mutatja, hogy éleződik a sajtóháború. Szakértők szerint lehet persze, hogy a Jog és Igazságosság csupán az idegeket csigázza és az utolsó pillanatban megoldódik a vita. De egyrészt sok milliárd dolláros vállalkozásnak kellene lehúznia a rolót, másrészt igencsak megterhelné a viszonyt az Egyesült Államokkal. Egyébiránt Lengyelország az utóbbi 6 évben a 18-ikról a 64. helyre esett vissza a világ Sajtószabadság Indexén. Malawi és Örményország mögé. (De még így megelőzi Magyarországot – a szerk. megj.)
Nagyon úgy néz ki, hogy egy híres burgenlandi vendéglátós família vízre épült és igen közkedvelt vendéglője is áldozatul esik a Fertő-tavon a magyar kormány nagyszabású idegenforgalmi beruházásának, amelyben vastagon benne van Mészáros Lőrinc egyik cége. A család annak idején kibérelte a területet Fertőrákoson a magyar vízügyi hatóságtól, úgy építette meg a cölöpökön álló épületet, ám most azzal szembesült, hogy a magyar fél felmondta a szerződést. Viszont elrendelte, hogy a bontást is saját zsebből kell állnia.
A „Haus im See”, a Ház a vízen tulajdonosa, Walter Eselböck úgy gondolja, hogy a magyar állam gyakorlatilag kisajátítást hajtott végre, ami igen fura az EU-n belül. Ezért az osztrák kormánytól azt várja, hogy lépjen közbe.
