Áder János levelét megírta

Az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatára megküldte az Alkotmánybíróságnak a lakások és helyiségek bérletére vonatkozó törvénymódosítást Áder János köztársasági elnök. Álláspontja szerint az állami és önkormányzati tulajdonú, a kulturális örökség részét képező műemléki ingatlanok teljes körének vételi joggal történő megterhelése, és ezáltal feltétel nélküli magántulajdonba adása a visszalépés tilalmából következő biztosítékok és garanciák, továbbá az egyedi mérlegelés hiánya miatt nem felel meg az Alaptörvény egyes rendelkezéseinek, ezért Alaptörvény-ellenes.

Mindez azért is különösen érdekes, mert Áder Jánosnak - a lakástörvénnyel ellentétben - a Fudan Egyetemhez köthető beruházások és fejlesztések kapcsán nincs problémája. A nemrég elfogadott parlamenti törvény értelmében a Fudan Egyetem budapesti campusa, valamint a diákváros megépítéséhez szükséges ingatlanokat adnak át a beruházásokért felelős szerveknek. Ezt Áder János a legkisebb aggály nélkül aláírta. A lakástörvény kapcsán azt állítja, hogy még a tulajdonjog cseréje sem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 százalékának elengedését, ezzel szemben a Fudan egyetemnek ingyenesen átadott ingatlanok kapcsán nem merült fel benne kétség aziránt, lehet-e észszerű indoka annak, hogy az ingatlanok tulajdonjog cseréje ingyenesen történt. Mint ahogy az Alkotmánybíróság sem tartotta problémásnak alkotmányjogi szempontból, hogy Göd esetében a Samsung gyártól a városnak járó iparűzésiadó-bevételt mindennemű ellentételezés nélkül vették el az önkormányzattól.

Áder azt is írja, hogy: „A vételár összege megállapítása, pontosabban annak csökkentése szempontjaként a hosszabb idejű bérleti jog figyelembe vétele önmagában is vitatható, hiszen a hosszabb ideje a piaci árhoz képest lényegesen kisebb bérleti díjat fizető bérlőknek a lakások karbantartásával, felújításával kapcsolatban nem merültek fel költségeik, azokat a közpénzből gazdálkodó tulajdonos viselte. A bérleti jog időtartama szerinti vételár csökkentésnek tehát nincs észszerű indoka. Hasonlóképpen nem alapozhatja meg a forgalmi érték 65 százalékának elengedését a tulajdonjog cseréje sem.”

Áder hivatkozott arra az alkotmányos alapelvre is a lakástörvény módosítása kapcsán, miszerint „Tulajdont kisajátítani csak kivételesen és közérdekből, törvényben meghatározott esetekben és módon, teljes, feltétlen és azonnali kártalanítás mellett lehet.” Érvelése azért figyelemre méltó, mert ugyanez az alkotmányos alapelv nem merült fel benne sem Göd, sem a Fudan egyetemnek ingyen átadott ingatlanok kapcsán. És egyik esetben sem tudjuk, hogy mi volt a kivételes és közérdek. Ugyanis ez egyik törvényből sem derült ki. Göd vonatkozásában hatalmi szóval egyszerűen elvették az önkormányzat tulajdonát, bevételét, ellehetetlenítették település gazdálkodását, megfosztották önkormányzati jogaitól. Mindennemű ellentételezés nélkül.

A Fudan vonatkozásában a kormány mondott le az állami vagyonokról, rendelkezett az állami tulajdonjog cseréről (az állam helyett) és adta át, ugyancsak ingyen, egy harmadik félnek. Mindez azért is érdekes, mert a korábbi kormányok által privatizált állami vagyonok kapcsán (melyekért az új tulajdonos vastagon fizetett az államkasszába) az Orbán-kormány egészen odáig elment a vagyonelemek visszaszerzése érdekében, hogy a világ legtermészetesebb módján szerződéseket szegett meg, állami hatalmával visszaélve elvette mások magántulajdonát (melyért fizettek), vagy éppen az erőfölényét arra használta fel, hogy kiszorítsa őket a piacról. Ugye, ismerős a Budapest Airport, az étkezési utalványok, az energiaszektor, vagy éppen a MOL-részvények ügye? Mindezek visszaszerzéséért Orbán képes volt milliárdokat is beáldozni, vagy éppen mindannyiunk közpénzéből kifizetni. A bírósági eljárások költségeit és az egyéb kártérítéseket is ideszámítva.

Most meg nagyvonalúan, ingyen mondanak le állami vagyonokról. Ideértve a MOL részvényeket is, melyek visszaszerzéséért ugyancsak vastagon megcsapolták az államkasszát. Az állami vagyonkörbe olyan elemeknek kell tartozniuk, amelyek stratégiailag kiemeltek, működésük gazdaságos és hasznot hoz, és feltétlenül szükségesek az állami feladatok ellátásához – jelentette ki Mager Andrea, az állami vagyonért felelős miniszter. Úgy látszik, pl. a MOL részvények vagy éppen az egyetemek nem tartoznak ebbe a körbe.

Parragh László iparkamarai elnök szerint egészen más elvek mentén kezeli az Orbán-kormány a nemzeti vagyont, mint azt a 2010 előtti kabinetek tették, amelyek számos vagyontárgyat elkótyavetyéltek. Ezek szerint a nemzeti vagyontól ingyen való megszabadulás nem elkótyavetyélés. Csak az az, amiért pénzt kapunk. Tényleg egész mások az elvek.

Áder János szerint rendkívül súlyos megterhelése a tulajdonjognak, ha jogszabály alapíthat vételi jogot, mert az egyoldalú döntés, és nincs ellene bírósági jogorvoslati lehetőség. Göd esetében ez ugyancsak nem volt számára probléma.

A fideszes Hubay György szerint a kormány által visszaszerzett nemzeti vagyon egy részét azért adták alapítványi gazdálkodásba, hogy már soha ne lehessen idegeneké. Jó tudni, hogy fideszes körökben az állam idegennek minősül a saját vagyonával szemben.