Rossz ómen

A héten az osztrák Die Pressében is megjelent fizetett hirdetésként Orbán Viktor hét pontja. Igaz, a konzervatív bécsi lap ezután több cikkben is igyekezett leszögezni: nemhogy nem osztja a magyar miniszterelnök Európa jövőjével kapcsolatos elképzeléseit, de gyökeresen más álláspontot képvisel.

Hogy ezekkel a hirdetésekkel mekkora hatást lehet gyakorolni az európai közvéleményre, ezzel kapcsolatban igen komoly kétségeink lehetnek. Nehezen tudjuk elképzelni, hogy épp a magyar kormányfőnek köszönhetően lesz hirtelen bővítéspárti Európa. Orbán Viktor hetedik pontja szól arról: „Szerbiát fel kell venni az Európai Unióba”. Ezzel nem is vitatkozhatunk, hiszen Belgrádnak valóban a közös Európában lenne a helye. A tagfelvételhez azonban rengeteg feltételt kell teljesítenie, így deklarálnia kellene: elkötelezett az uniós alapértékek mellett, és nem Peking vagy Moszkva trójai falovaként kíván fellépni - nem úgy, mint Budapest.

Miközben a magyar kormányfő mindezzel szerb barátjának, Aleksandar Vucic elnöknek akart szívességet tenni, jó kérdés, hogy a szerbeknek mennyire tesz jót a PR-offenzívával. Akadnak olyan belgrádi hangok, amelyek szerint nem segíti az ország uniós csatlakozását, ha épp a magyar miniszterelnök kampányol emellett. A Danas című ellenzéki újság például úgy vélte, „Orbánék hirdetése rossz reklám Szerbiának”. Az egyik legnépszerűbb lap, a Blic pedig azt írta, Orbán újabb Brüsszel elleni harcába rángatja bele Szerbiát. A tekintélyes szerb történész, Dubravka Stojanovic szerint mivel a magyar kormányfő az Európai Parlamentben a szélsőjobboldali pártokkal fogott össze, ilyen szószólókkal „sosem vesznek fel az EU-ba bennünket”.

Szerbiában sokan kezdik felismerni: hiteles támogatókra van szükségük. Nem pedig olyanokra, akik az EU-t csak pénzcsapként használják, miközben gúnyt űznek az uniós alapértékekből.