A nagy árháború: a kormány aligha tudja visszafogni azt a drágulást, ami részben neki köszönhető

Szakmai szereplők szerint a globális folyamatok és éppen a kabinet támogatási politikája miatt kétséges, hogy központilag csökkenthető-e az építőanyagok ára.

Orbán nem indul jó esélyekkel az építőipari alapanyagok drágulása elleni harcban – írja a 444, felidézve: a kormány nagyszabású, bár nem biztos, hogy az EU-n belül igazán kivitelezhető és piacgazdaságtól messze álló lépéseket jelentett be: profitadót vet ki a beton alapanyagául szolgáló kavicsra és sóderra, valamint exportkorlátozásokat vezet be az épületfára, a vasra és az acélra.

A 444-nek nyilatkozó szakemberek szerint az évtizedek óta nem tapasztalt áremelkedést több olyan, globális folyamat okozza, amelyek egyenként is komoly hatással lennének a világpiacra, de együtt támadnak. Úgy vélik, a legnagyobb hatással talán az lehet, hogy szerte a világon óriási a kereslet építőanyagokra. Arról is beszámoltak:

Ugyanakkor megjegyezték, hogy a kormány lakásfelújítási és építési támogatásainak önmagukban is árfelhajtó hatásuk van, amelyek a lapnak nyilatkozó kivitelező szerint „egyre csak növelik az egyenlőtlenségeket a kivitelezők és a megrendelők között is”.

Emlékeztettek: 2020 végén, 2021 elején az alapanyagárak meredeken emelkedni kezdtek, olyan mértékben, ami még az évtizedek óta az építőiparban dolgozókat is meglepte. Főleg az épületfa és a vas, valamint az acél ára kezdett elszabadulni. Egyik építőipari forrásunk szerint a vas ára februártól kéthetente 10 forinttal emelkedett. Míg az év elején 250 forint volt egy kiló vas, addig ma már az ár valahol 320 forint/kiló körül jár. Még rosszabb a helyzet a fánál, amelynek köbmétere 100 ezer forintról 150-190 ezer forintra emelkedett.

A Népszava július elején számolt be arról, hogy Orbán Viktor miniszterelnök miként kíván fellépni az újlakásépítéseket gátló folyamatok, a drágulás ellen. Arról pedig már június közepén nagy összeállítást közölt lapunk, miként szabadult el az építőanyagok ára.